Mazda MX-5 Le Mans (1991)

Ha egyedi szériák, akkor a Mazda MX-5 egy nagyon erős versenyző. Érdemes is vele kezdeni a felsorolást. Megannyi különleges változata volt már az idők során. A legfrissebb ND generációból például számtalan narancs változat fut még a magyar utakon is, ami nem csak egy választható különleges szín volt, hanem egy különleges széria a 30-dik évfordulóra. Ugyanakkor 1991-ben még másra volt büszke a Mazda, érthetően a Le Mans-i 24 órát is megnyerő Mazda 787B-re, aminek ikonikus zöld-narancs fényezése egy egyedi MX-5 szérián is visszaköszönt. Érthető okokból ezt a kiadást Le Mans-nak nevezték el, és mindössze 24 darab készült belőle, mindegyik egy 1,6-literes, 150 lóerős turbómotorral. Nem csoda, hogy talán az egyik legértékesebb MX-5 széria lett mára.

Renault Clio Williams (1993)

Csak egy Renault Clio, igaz? Mi olyan érdekes benne? Oké, azért az enyhe szélesítések és az arany felnik már árulkodóak lehettek az avatlan szem számára is, de ha más nem, a motorháztetőn lévő órási púp már biztosan leleplezte, hogy ez bizony egy Clio Williams. Igen, az a Williams gondosokodott az egyedi szériáról, amelyik annó a rali, a túraautózás és az F1 világában is megkerülhetetlen figura volt, ha valaki nyerni akart. Még a francia rali bajnoksághoz szánták homologizációs alapnak a 2,0 literes, 150 lóerős, ős hot hatch-t, amire borsos ára ellenére is hatalmas kereslet volt. Először 5400-at akartak legyártani belőle, de végül volt egy második és egy harmadik gyártás is belőle, amiket szintén elkapkodtak.

Volkswagen Polo Harlekin (1995)

Korábban már hosszabban is foglalkoztunk a Polo Harlekin sztorijával, ami igazán magával ragadó. Igazi 90-es évekbeli sztori, ami egyértelműen a vidámságról, a színekről szólt. Ezt vette különösen komolyan a Volkswagen, amikor úgy döntött, hogy létrehoz egy szériát, amin minden elem más színű. Eleinte néhány kereskedő próbálta így felhívni az emberek figyelmét arra, hogy létezik élet a szürkén túl is a Polo esetében, később viszont egy 3100 darabos széria lett a Harlekinből, és az emberek imádták. Pontosan úgy készültek, ahogy azt elképzelnénk. Legyártottak vörös, sötétkék, sárga és pisztáció színű autókat, majd leszerelték az elemeiket és össze-vissza cserélték őket. Később olyan sikere lett a projektnek, hogy az Egyesült Államokban még egy 3-as Golf széria is készült hasonló elgondolás szerint, de azokból mindössze 264 darab készült. Egy online regiszterbe egyébként közel az összes meglévőt feltöltötték a tulajdonosok. Ez a Volkswagen közösség már csak ilyen.

Mitsubishi Evo VI Tommi Mäkinen (2000)

Az időrendiség jegyében most kell megemlítenem, pedig, ha tehetném, a lista végére tenném bombaként az egyetlen különleges szériát, ami képes volt a világ legmenőbb autójában még menőbbet varázsolni. Amióta az eszemet tudom, rajongok a Mitsubishi Lancer Evokért, mára pedig tudom, hogy talán a VI-os lett a legszebb valaha, noha bennem mindig is erősen versengett a IX-el. Márpedig 2000-ben volt mire büszkének lennie a japán gyártónak. Nyakik benne voltak a Rally Világbajnokságban, és minden idők egyik legjobb csatáját vívták a Subaruval a bajnoki címért. Akkoriban nem az ICE vs. BEV csata volt a vitatéma, hanem a Subaru vs. Mitsubishi. Ekkor érkezett atombombaként az Evo VI-ra épülő Tommi Mäkinen Edition. Akár a raliautó vörös fényezésével és dekorcsíkjával, hótoló lökhárítóval, rajta még nagyobb légbeömlővel, fehér Enkei felnikkel, a kék helyett vörös kagylóülésekkel, bennük T. Mäkinen varrással. Ereditleg csak a japán piacra szánták, de természetesen azóta fellelhető jó néhány Európában is.

Renault Megane R26.R (2008)

Talán minden idők legintezívebb közúti élményét éltem át a kb. két évvel ezelőtti Renault Mégane Trophy-R tesztautóban, amivel csak néhány métert mentem, de nem akartam elhinni, hogy ennyire közvetlen kormányzás és futómű létezhet utcára. Az R változatok mindig arról voltak híresek, hogy tulajdonképpen épp csak a rendszám választotta el őket attól, hogy kész versenyautók legyenek. Még hátsóülés sem volt bennük, nem, hogy hangszigetelés. A legtöbben mégis a 2008-as R26.R szériára esküdnek, ami az első volt ebből a szériából, és talán épp ezért, a legpuritánabb is. Mintegy 123 kg-ot nyertek a sima R26-hoz képest, újrakalibrálták a futóművét és már teljes bukócső is rendelhető volt bele. Alig készült belőle néhány darab, mert akkoriban nem volt túl nagy rá kereslet, bezzeg manapság csillagászati áron kínálják őket használtan.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!