A közlekedő emberek általában jól érzékelik, hogy az egyes közúti jelzéseket különböző csoportra oszthatjuk. Ezt annak idején a KRESZ órán is megtanultuk, hogy általában színűk, formájuk alapján lehet rendszerezni ezeket a jelzéseket.
Ilyesformán léteznek az útvonal típusát és az elsőbbséget szabályozó, utasítást adó, tiltó, tájékoztató, veszélyt jelző táblák.

Ugyanakkor a jelzések rendszerezése történhet egy másik szempont alapján is, nevezetesen, hogy hol kezdődik és hol végződik egy tábla hatálya.

A legtöbb esetben a közúti jelzőtáblán látható információ közvetlenül a tábla körüli területre értendő. Természetesen a táblák kihelyezésének technikája miatt pár méteres eltérés lehetséges, de az értelmezés szempontjából ennek nincs jelentősége.
Például egy STOP tábla elhelyezhető a kereszteződés előtt akár 10-20 méterre is, de értelemszerűen a jelzés hatálya csak az adott kereszteződésre fog vonatkozni.

Adott helyre, azaz gyakorlatilag egy pontra, méghozzá közvetlenül a tábla utáni területre érvényes jelzőtáblák:

    Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák, amelyek az adott kereszteződésre, vagy útszűkületre érvényesek.
    A kötelező haladási irányt illetve kikerülési irányt jelző táblák.
    A vasúti átjáró kezdete nevű tábla.
    A tilalmi táblák közül a kötelező megállás jelzése.
    A tájékoztató táblák közül a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzés, a zsákutca, valamint az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák.

A behajtási tilalmak is egy adott útszakaszra vonatkoznak, amely terület szintén közvetlenül a tábla után kezdődik.

Mivel biztosítani kell, hogy a tilalom alá vont járművek más irányban is tovább közlekedhessenek, ezért ilyen jelzésnek gyakorlatilag csak útkereszteződés után van értelme.

Azok a jelzések, amelyeknek hatálya nem a tábla után közvetlenül kezdődik, hanem csak térbelileg később:

Mindenfajta kiegészítő táblával jelölt előjelző tábla, az ott olvasható – általában méterben megadott – távolság után.

 

A veszélyt jelző táblák, amelyeket a KRESZ alapján – ha külön jelezve nincs -, a veszély helye előtt:
- autópályán 250-500 méter,
– lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,
– lakott területen 50-100 méter helyezik el.

Szintén az adott hely előtt teszik ki viszonylag nagyobb távolságra a besorolás rendje és a forgalmi sáv vége jelzéseket.

Olyan jelzések, amelyek egy adott útszakaszra érvényesek:

Azon közúti jelzéseket soroljuk ide, amelyek nagyobb távolságban érvényesek, és a teljes területre tartalmaznak előírásokat.
Ezért ezen esetekben az adott információnak (utasításnak, tilalomnak) létezik egy kezdő pontja és egy végpontja.
Általában a kezdőpont egy kereszteződéshez köthető, és gyakran a végpont is, de nem minden esetben, például az alagút eleje és vége tábla, vagy egy viszonylag új jelzés az átlagsebesség-ellenőrző
rendszerrel ellátott útszakasz, amely független ettől.

 
Útvonal típusát szabályozó, vagy erről utasítást, tájékoztatást adó táblák, az autópálya, autóút, főútvonal, kerékpárút, gyalogút, kerékpársáv, kapaszkodósáv, lakó-pihenő övezet, sőt maga a lakott terület kezdete és vége jelzés is, vagy a hólánc használata kötelező utasítás.

Ezeket a jelzéseket egy esetleges kereszteződés nem írja felül, kizárólag a jelzés vége tábla.

Hasonlóak az un. Zóna vagy Övezet jelzések, amelyek egy nagyobb területre érvényesek, és a kereszteződések itt sem változtatják meg a táblák alapértelmét.

A mozgó járművekre vonatkozó tilalmi táblák, ahol a tilalom, a táblánál kezdődik, és a vége jelzésig vagy más néven feloldó tábláig tart.
Ezeket a táblákat a következő útkereszteződés is hatálytalanítja.

 
A kötelező legkisebb sebesség jelzőtábla szintén a feloldó tábláig tart, viszont azt egy lehetséges kereszteződés nem hatálytalanítja.

A megállási, várakozási tilalmak, amelynek kezdete szintén a tábla vonalától értendő, a vége pedig a következő útkereszteződésig tart, vagy ellenkező értelmű jelzésig, amely a Parkolóhely tábla lehet.

Itt jegyezném meg, hogy Magyarországon ugyan nem, de több külföldi országban létezik megállási, várakozási tilalom végét jelző tábla is.

A Várakozóhely – avagy Parkolóhely – jelzés, ami azért lóg ki a sorból, mert a KRESZ nem szabályozza pontosan azt, hogy meddig tart a hatálya. Olyan, hogy Várakozóhely vége tábla nem létezik, a kereszteződést, mint érvénytelenítési lehetőséget nem említi meg a KRESZ, maximum a megállási és várakozási tilalom jelezheti a terület végét.

Léteznek egyedi elhelyezésű táblák is, ilyen a megállóhely jelzés. Hiszen a tényleges megálló a tábla előtt és nem utána van. De erre a KRESZ megállással kapcsolatos fejezete utal, miszerint:

“Tilos megállni más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik.”

A vasúti átjárót előjelző táblák (visszaszámlálók) elhelyezését nem rögzíti a KRESZ, a tapasztalat alapján a veszélyt jelző tábla és a tényleges vasúti átjáró közötti területet osztják fel arányos részre.

Amire még érdemes odafigyelni, hogy egyes táblák kizárólag kereszteződés előtt találhatóak és mások pedig csak kizárólag kereszteződés után:

A Kreszklub oldalán további érdekes információkat lehet találni az egyes közúti jelzőtáblákról.