AKI VÁLASZOL: A KRESZPROFESSZOR

Sok-sok kérdést tettél fel, és bizony nem könnyű ezekre jól válaszolni.

A KRESZ-ben a következő két gondolat áll:
"Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni;"

"A jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell."

Ezek nagyon komoly kritériumok, hiszen például városon belül a szélső sávban közlekedve számíthatunk arra, hogy egy óvatlan gyalogos a járdáról - azaz egy-két méterről - hirtelen elénk lép?

Természetesen az a válasz, hogy nem, még akkor is, ha tudjuk, hogy bármikor előfordulhat ilyen eset. Hiszen alapvetően jogosan számíthatunk arra, hogy az úttesten való haladást ilyen helyzetek nem nehezítik, a gyalogosoknak is ismerniük kell a szabályt miszerint az úttestre akármikor, akárhogy nem léphetnek.

Hasonló kérdés egy vidéki út alkalmával: számíthatok az útra tévedt vaddisznóra?
A válasz ismét csak az, hogy nem, hiszen jelenleg Magyarországon a vadásztársaságok kötelezettsége mindent megtenni azért, hogy ne legyen vadkár.

A gond csak az, hogy a disznó ezzel nincs pontosan tisztában, és szalad amerre csak lát, amerre számára a legrövidebb. És ha az útját egy közút keresztezi, akkor sem fog körülnézni és megállni.

Ez a kockázat az autóvezetés velejárója, mintahogy - bár sokkal ritkább esemény - mi van, ha egy tornádó arrébb teszi a kocsinkat, ha belecsap a villám, ha legördül egy kő a hegyoldalból elénk, vagy ha például egy jókora madarat csapunk el, amely szintén komoly kárt tud tenni a járműben.

Persze a gyakrabban várható veszélyekre táblákkal is felhívhatják a figyelmünket, de semmit nem lehet tenni, ha a vad (a gyalogos, vagy a kerékpáros) két méterre van előttünk, mi meg jó nagy sebességgel érkezünk.

Tehát a tábla megléte esetén, ha a vezető mindent megtesz azért, hogy biztonságban legyen, például nem lépi túl a sebességet, egy kicsit az átlagosnál jobban figyel, mondjuk nem akkor telefonálgat éppen, akkor ennyi, ennél több nem várható el.
Ütközéskor a kárt vagy van esélyünk rendezni egy vadásztársasággal, vagy nincs. Ez már egy másik kérdés, mint ahogy a madár vagy a tornádó esetében nincs is kihez fordulni.

Tehát összegezve, röviden a kérdéseidre:

1. A "Vadveszély" tábla arra figyelmeztet, hogy itt nagyobb az esély vaddal találkozni, mint máshol.
2. A szabályokat betartva kell továbbra is közlekedned, valamivel nagyobb óvatosság elvárható, de ez nagyon relatív.
3. Legalább a sebességet ne lépjük túl, és kerüljük az átlagosnál nagyobb figyelemelvonást. (telefon, beszélgetés, evés-ivás stb.)
4. Nem te vagy a felelős, ilyet nem állít senki. Legfeljebb a károdat nem téríti meg senki. De ilyen vezetés közben számtalan ok miatt lehet.
5. Mint mondtam, hivatalosan a vadásztársaságok kártalaníthatnak. Nem vagyok vadász, de tudtommal nincs mindenhol vadásztársaság. Ilyenkor nem lehet mit tenni.
6. Az autópályákat ma már szabály írja elő, hogy be kell keríteni. Sajnos a vad - például a róka - elég ravasz, és ezeket a kerítéseket elég könnyen ki tudja játszani.

Hát kb. ennyi...