kínai autó

Így lett első Kína az autóvilágban

2023.05.24.

Száznál több kínai és negyven globális márka gyárt autót Kínában, ahol idén ünneplik gépjárműiparuk hetvenedik születésnapját.

Legnagyobb autópiac, legnagyobb autóipar és a legtöbb autómárka, ezt a trófeakollekciót sikerült megszereznie Kínának, mely szovjet modellektől jutott a luxus Audikig. Hosszú volt az első gőzmobiltól a Vörös Zászló nevű pártlimuzinig: az első kínai önjárót a császári udvarban szolgáló Ferdinand Verbiest jezsuita pap készítette 1670-ben, a gőzhajtású kocsit csak az udvarbéliek csodálhatták meg.

Benzines automobilt a kínaiak először 1907-ben, a Peking-Párizs maratoni verseny öt kocsiból álló mezőnyében láthattak. A XX. századi utakat először a hadsereg igényeit kiszolgáló teherautók és terepjárók népesítették be.

A kínai járműipar történelmi dátuma 1953. július 15-e, amikor az észak-keleti mandzsúriai régió Csang Csung városában elkezdődött az 1. Autógyár építése. Az iparosítás különösen fontos volt ezen a vidéken, mert a második világháború idején a japánok vegyi fegyverekkel irtották a lakosságot. A békeévekben lassan indult a mezőgazdasági termelés a térségben, ezért az első kínai ötéves terv részeként rohamosan iparosítottak a térségben. Szovjet tervek alapján és 180 szovjet szakember irányításával indult a 256 millió dolláros beruházás.

A szovjet gépsorokkal 1956. október 15-én indult meg a termelés, az első gépkocsi is szovjet ZISz 150-es mintájú Jiefang - Szabadság - márkájú teherautó volt.

Az első személyautóra várnia kellett néhány évet még a pártfunkcionáriusoknak is, a 2-es számú Kínai Járműüzem, a Dong Feng szalagjáról 1958-ban gördült le a Keleti Szél. A második ötéves terv kínai autóiparának első igazi zászlóshajója stílszerűen a Hung Csi – Vörös Zászló – nevet kapta.

A CA-72-es jelzésű prototípus főtervezője a több detroiti autógyárat is megjárt igazgató-helyettes, Meng Shao-Nung volt. A szovjet- amerikai stílusú karosszériával felöltöztetett 2,5 tonnás luxus-limuzint nyolchengeres, 5,7 literes, 220 lóerős teljesítményű benzinmotor hajtotta. A modellből kisebb változtatásokkal 1953 és 1991 között összesen 2500-at gyártottak. Az apparátus Volga és Csajka stílusú járműparkját később Csangcsung-ban összeszerelt Audikkal frissítették fel.

Az Audi AG és a Fist Automotive Works (FAW) 1988. augusztus 13-án aláírt szerződése alapján Audi 100-asokat szereltek össze Csangcsunban, ahová 1989-ben konténerben érkeztek majdnem komplett autók gyakorlásra. Az észak-kelet-kínai telephelyen dolgozó németeket munka után a FAW vendégházába szállították, ahol teljes elszigeteltségben éltek. Hazatelefonálni csak előzetes bejelentésre lehetett, de többnyire csak zúgott a vonal, néha kísérettel ellátogathattak a helyi áruházba. Az üzemben három munkaállomás volt az alváz, négy a karosszéria összeszerelésére. Akkoriban egy kínai munkás havi bére 12 eurónak megfelelő összeg volt.

1995-ben az Audi 10 százalékos, a VW 30 százalékos tulajdon szerzett a vegyes-vállalatban, melynek 60 százaléka a kínai FAW-é. Csangcsunban 2010. októberében gördült le az egymilliomodik autó, a gyár 25-ik évfordulóján érték el a kétmilliós darabszámot. A telephelyen 2013-tól A4 L, A6L, Q3 és Q5 modellek készülnek. A VW csoport a következő négy évben hét gyárat bővített, illetve épített újat, így a dolgozói létszám és a kapacitás is folyamatosan nő.

Napjainkban Baojun, Chery, Don-Feng, Great Wall, Lifan, Wulling mellett még száz hazai márka gépkocsijai árasztják el a kínai utakat, mert komolyan vették a virágozzék minden virág politikáját az autógyártók. A ma is uralkodó párt egykori vezetője, Mao Ce-Tung által több mint félévszázada meghirdetett „virágozzék minden virág” kampány hatására a polgári gondolkodásúnak ítélt értelmiségiek milliói kerültek mezőgazdasági átnevelőtáborokba, az 1958-as programban a Nagy ugrás nevet kapta.

A sokszínűség leginkább a járműiparra jellemző: napjainkban közel száz kínai és negyven külföldi márka gyárt autókat, ezekből tavaly közel 22 millió kelt el, ennek másfélszeres a helyi gyártókapacitás, mely továbbra is folyamatosan bővül. A belső piac már elérte az értékesítési limitet, ezért egyre fontosabb az export, mely folyamatosan nő és 2022-ben már meghaladta a hárommilliót, az idei előrejelzések hatmillióról szólnak. A kivitel létkérdés a kínai autóiparnak, hiszen a 2007-től 6,3 millióról 35 millióra nőtt az éves autógyártó kapacitás, miközben 2022-ben Kínában 27 millió autót gyártottak és 26,8 milliót értékesítettek, miközben az előrejelzések nem éppen optimisták.

AUTÓ TOP KÍNÁBAN, 2023 I. NÉ

Márka Darab

BYD 484 545

VW 442 203

Toyota 344 643

Csangan 229 765

Honda 218 861

Forrás: CAAM

Szabadabb pálya

Több évtizedes szabályozást kukáztak 2020-ban kínai törvényhozók azzal, hogy a külföldi tulajdon aránya akár 100 százalékos is lehet a gazdasági vállalkozásokban, ez pedig különösen az autóipart érinti. Már az első évében látszik a trend: a globális márkák kivezetik veszteséges termékeiket portfólióikból.

A BMW például eddig is csak kényszerből gyártott kínai jelvényes modelleket, melyek német technikát alkalmazva próbáltak versenyezni az eredetiekkel, alacsonyabb áron. A németek eddig is csak taktikai okokból vártak a takarítással, pedig lett volna miért balhézniuk, de más márkákhoz hasonlóan hallgattak. Mert a külföldi beruházók az engedélyezési eljárások gördülékenysége érdekében ritkán kezdeményeztek jogi eljárást koppintások miatt: egyik német vagy francia márka sem perelt, mert nem kockáztatta kínai terjeszkedését

Magyar részvétel

A kínai piacon először 1924-ben jelent meg magyar gépkocsi: a szerény hirdetési kampánnyal, osztrák termékként beharangozott MÁG autóból csak néhány tucat kelt el. A Magyar Általános Gépgyár első modelljét a Sanghaji Kereskedelmi Kamara elnöke használta. Az autóról a következőket írta a helyi újság: „Kínán kívül Argentínában és Japánban is ösmerik a messze földön híres MÁG kocsikat. A távol-keleti és dél-amerikai képviselet jelentése szerint pompás teljesítménye folytán fokozódott az érdeklődés a magyar automobilok iránt.” Az ötvenes években teherautó tartóssági expedíció Csepeljei járták a kínai utakat. Szentgotthárdi összeszerelésű Opel Vectrákból 1999-ben háromezret értékesítettek, és esztergomi Suzukikból is szállítottak a kínai piacra. A győri Audi Hungaria motorjai a VW több több Kínában készült modelljébe is bekerült. 

KÍNAI AUTÓGYÁRTÁS

(millió darab)

2011: 18,464

2012: 19,271

2013: 22,117

2014: 23,723

2015: 24,503

2016: 28,119

2017: 29,015

2018: 27,809

2019: 25,720

2020: 25,225

2021: 26,082

2022: 27,023

Forrás: OICA

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.29
Az M3-as autópályán, a keleti országrész felé rendkívül erős a forgalom. Gödöllőtől Bagig 20 km-en....
2024.03.29
A megszokott programok, és a felhőtlen jókedv mellett, idén néhány különleges látványossággal is....
2024.03.29
A világ legsikeresebb üzleti limuzinjának nyolcadik nemzedéke maradéktalanul meggyőzte a nemzetközi....
2024.03.29
Több szempontból is sokat fejlődött és ezért pozitívan értékeli a Formula 4 Winter Series-ben....
2024.03.29
- A nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne....
2024.03.29
Egyelőre csak koncepció formájában látható az első elektromos Isuzu D-Max pickup, de valószínű nem....
2024.03.29
A magyar rendőrök a francia hatóságok által körözött járművet foglaltak le Csanádpalota autópálya-....
2024.03.28
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság....
2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....