Esztergomi robotok. Nincs még tízezer képzett szakmunkás Magyarországon, hiába is jönne a Tata vagy a BMW

Nagy izgalmat okozott az elmúlt hetekben, hogy a BMW vagy a Tata Motors Magyarországra telepíti-e új gyárát. Ami a bajorokat illeti, úgy tűnik, Közép-Európa helyett Mexikóba telepítik új gyárukat, míg a Tata nem döntött a Jaguar-Land Rover márka új kapacitásának a lokalizációjáról. Mindez azt mutatja, hogy a verseny továbbra éles a járműipari beruházásokért, de a verseny nem feltétlenül Magyarország és Románia, Magyarország és Szlovákia vagy Lengyelország között zajlik.

A duális képzéstől várják a megváltást

A tavalyi adatok mindenesetre azt mutatják, hogy hazánk jó pozícióban van, Magyarország továbbra is versenyképes, 2014-ben a járműipar össztermelési volumene elérte a 6651 milliárd forintot, ami 23 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest. Az elkövetkező öt évben sem kell Indiától vagy Mexikótól tartanunk abban a tekintetben, hogy a beruházások ezekbe az országokba települnének át. Ugyanakkor hosszú távon súlyos problémát jelenthet, hogy jelenleg is hiány van szakképzett munkaerőből, illetve a magyar munkaerő jellemzően nem mobilis. A szakértők a megoldást részben a duális képzési rendszerben látják – mondták el a a Portfolio Járműipar 2015 konferenciáján. A panelbeszélgetés kezdetén a résztvevőket kérdezték arról, hogy az elkövetkező három évben jönnek-e Magyarországra újabb autógyártók. A szavazás alapján a résztvevők 65% szerint maximum egy jöhet, 15% szerint legalább 2. Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgatója szerint Magyarország kifogyott a szakképzett munkaerőből és hosszútávon ez negatívan hathat a versenyképességünkre. Elmondása alapján Magyarországon kizárt, hogy több ezres beruházások valósuljanak meg, ha ezt a kérdést nem oldják meg. Nagy Tibor, a ZF Hungária Kft. cégvezetője szerint a versenyképesség növeléséhez a jelenlegi autószállítókat kell innovatívvá tenni. Schnaider Dávid - Business Development Director, Automotive & Industrial, Videoton Holding Zrt. - hozzátette, hogy a versenyképességgel nincs gond, munkaerővel viszont annál inkább. Két megoldást vázolt fel: képzett munkaerő áramlik be az országba vagy a képzett munkaerő költsége nőni fog.

Nem elég jó az oktatásunk

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkaerőhiány az egész országra jellemző, de vannak régiók, ilyen a keleti, ahol még súlyosabb a helyzet. Uwe Mang , alelnök, gazdasági ügyvezető igazgató, Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. szerint a munkaerő szakképesítéssel van a legnagyobb gond, és az állam feladata lenne erre megoldást találni, például az iskolarendszeren keresztül. Kiss Gábor, External Affairs, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. úgy vélte, nemzetközi versenyben vagyunk akár Indiával és Mexikóval is az új befektetések tekintetében, de szerinte ezekben az országokban nem olyan biztonságos az élet, mint nálunk és ez Magyarország melletti érv. Példaként hozta fel Kecskemétet, ahol a német beruházók szerint a leghatékonyabb volt a beruházás operatív támogatása, a város együttműködő volt és az itteni gyárépítés sikertörténetnek számít.

Infrastukturális fejlesztésekre is szükség van

Urbán László, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) fb elnöke, vezérigazgató-helyettes, Magyar Suzuki Zrt. , úgy vélte, hogy az államnak nem csak az oktatásban, képzésben lenne feladata, hanem autópályákat kellene vinni dél-keleti országrészekre, mivel az ország autópálya rendszere is hiányos. Arra kérdésre, hogy Kína, India veszélyt jelent-e Magyarország számára, azaz a következő öt évben áttelepülnek-e oda beruházások, a részvevők 45 százaléka azt válaszolta, hogy szerintük jelentéktelen lenne a hatás, és agyjából ugyanennyien vélték úgy, hogy  már érezhető következményekkel járna. A szavazók csupán 11 százaléka szerint jelent a közeljövőben komoly veszélyt Magyarország számára Kína és India elszívó hatása. A paneltagok egyetértettek abban, hogy a kormányzat részéről intenzívebb együttműködést és egyeztetést várnának a piaci szereplőkkel. Ugyanakkor a kiszámíthatóságot említették, mint fontos tényezőt, ami a beruházókat még inkább Magyarországra vonzaná.

Nem tudunk nyelveket

Uwe Mang az iskolarendszert emelte ki, szerinte a magyar munkaerő idegen nyelvismerete hiányos. Urbán László szerint Európának nem kell tartani Kínától és Indiától, feltéve, ha meg tudja őrizni technológiai előnyét. Nagy Tibor a pályázatok transzparenciájára és elbírálás gyorsaságának javítására hívta fel a figyelmet. Szőcs Gábor, ügyfélkapcsolati igazgató, Eximbank ismertette, hogy a bank új fejlesztési irányként a garanciavállaló termékekre helyezi a hangsúlyt, ebben az esetben átvállalják a vállalatoktól a kockázatot.

Jámbor Gyula