A Honda, a Toyota és a Nissan után a Hyundai is megalkotta prémium márkáját: a Genesis a japán Acura, Lexus és Infiniti mellett a német Audikat, BMW-ket, Mercedeseket is meg akarja szorongatni, és nemcsak közúton fog versenyezni.

A prémiummárkának is kell a reklám, különösen egy új piaci belépőnek. A népszerűsítés bevált módszere az autóversenyzés: a Genesis 2026-os szezonban már részt vesz a hosszú távú világbajnokság (WEC) királykategóriáját jelentő Hypercar-géposztályban, majd a következő évben rajthoz áll az észak-amerikai sportautó-bajnokság (IMSA) mezőnyében is.

A túraautó-versenyzés és a rali után új kihívást talált a Hyundai sportprogramja. A WEC és IMSA szériákban prémium márkájával, a Genesisszel áll rajthoz, ezzel tovább bővül a mezőny.

A 93-ik 24 órás Le Mans futam hyperautó kategóriájába már benevezett az Acura, Aston Martin, Alpine, BMW, Cadillac, Ferrari, Glickenhaus, Isotta Fraschini, Lamborghini, Peugeot, Porsche, Toyota, Vanwall, az idei tanuló évben néhány futamon részt vesz a Genesis és a Renault, jövőre a Ford, mely 2027-ben a teljes szezonban rajthoz áll.

Szóval nem ül babérjain és nem esik a túlzott önbizalom hibájába az egyre erősebben nyomuló Kia-Hyundai konszern, mely folyamatosan sikeres modelleket fejleszt dél-korai Namyang-ban működő kutatási és fejlesztési központjában. Teljesen megújuló kínálatban van már mini, kompakt kocsi, kupé, crossover, sportterepjáró és természetesen folytatja a versenyzést a zéró emissziós járművek szegmensében. Hagyományos szereplő a tüzelőanyag-cellás, vagyis hidrogénnel üzemelő hajtású villanyautók mezőnyében, miközben az elmúlt két évben Michelsi Norberttel megnyerte a FIA TCR World Tour bajnokságot, a WRC és az ERC ralisorozatot.

A Hyundai Motor célja, hogy megszilárdítsa vezető szerepét az autóssportban és tiszta hajtástechnológiák terén, melyet a világ első sorozatgyártású tüzelőanyag-cellás ix35 Fuel Cell modellel indított. Az elérhetőbb árú és nagyobb volumenű autók szegmensének legújabb Hyundai modellje a hibrid IONIQ.

A cég szerint ez a világ leghatékonyabb belsőégésű motorja: az 1,6 literes Kappa GDI üzemanyag hatékonysága negyven százalékos, köszönhetően a hengerenként hatnyílású fúvókák kétszáz báros befecskendezésének. Erős gyorsításkor a 105 lóerős benzinesnek besegít a 47 lóerős teljesítményű villanymotor is, mely a lítium-ion-polimer akkumulátorokról táplálkozik, ezt pedig lassításkor menti meg a fékezési energiát, és parkoláskor hálózatról is feltölthető.

Az évi ötmillió autót gyártó és világszerte százezer embert foglakoztató Kia-Hyundai konszern már a legmagasabb minőségi szegmenst ostromolja.

Jelzés értékű, hogy a Lamborghini egykori formatervezési és márkaigazgatója, Manfred Fitzgerald áll a Genesis élén és a Hyundai Motor szöuli vállalati központjából alelnöki minőségben irányítja az új márka stratégiáinak kialakítását. Fitzgerald tizenkét évig volt az olasz Lamborghini formatervezési és márka-igazgatója. Irányításával a prototípusgyártó műhelyből prémium autómárkává vált és tízszeresére növelte eladásait a Lamborghini, mely egyébként az Audi, Bentley, Bugatti, Porsche, Seat és Škoda márkákkal együtt a VW konszern része.

Az 53 éves Manfred Fitzgerald huszonegy éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a luxusautó-márkákhoz kapcsolódó stratégiai és marketing területen, közvetlen munkatársa Luc Donckerwolke-nak, aki a Hyundai Motor formatervezési központjának igazgatójaként a Genesis márka Prestige formatervezési részlegét vezeti.

A márka egyre több kategóriában mutatja be újdonságait és minden prémiummárkának komolyan kell vennie az új versenytársat, melynek autóit olyan tapasztalt és sikeres formatervezők rajzolták meg, mint Peter Schreyer, aki a VW konszernnél az Audi TT sportkocsival lett híres. Neve garancia arra, hogy a Hyundai Cadenza felveszi a versenyt az USA piacán a Toyota Avalonnal, és azt is megerősítette, hogy a Genesisből is lesz plug-in hibrid, valamint teljesen elektromos változat. Schreyer világosan fogalmazott a két márka profiljáról: a Kia kapja a fiatalos, sportos arculatot, a Hyundai pedig a német prémiumokhoz hasonló eleganciát.

A sportos márkaképe erősíti az autóversenyzés, melyhez többi szakágban szerzett tapasztalatait felhasználva, bevált darabokból épít teljesen új konstrukciót a Hyundait.

Cyril Abiteboul, a Hyundai Motorsport elnöke szerint az optimális megoldás a V8 hengeres lett volna, de időhiány és takarékosság miatt, valamint a szervizelhetőség jegyében a rali-világbajnokságon (WRC) használt négyhengeres motorokból raknak össze kettőt. A rendhagyó V8-as hajtás specifikációit várhatóan az LMDh-szabályrendszerhez igazodva turbófeltöltős és elektromos rásegítésű, maximálisan 680 lóerős teljesítményű középmotoros autó építenek.

Az Acura és az Alpine autókhoz hasonlóan a Hyundai GMR-001 LMDh váza is az Oreca műhelyből érkezik. A hibridrendszert a Williams Advanced Engineering és a Bosch, a sebességváltót az X-Trac szállítja.

A felkészülés jegyében a Genesis Magma Racing csapat az IDEC Sporttal egy Genesis LMP2-es autóval fog versenyezni az európai Le Mans-sorozatban (ELMS).

Pilótafronton is biztosra mennek: a Genesis csapat már leszerződtette a háromszoros Le Mans győztes André Lotterert a Porschétól és Pipo Deranit a Cadillac IMSA csapatából.

Le Mans maratón

A franciaországi La Mans város közelében rendezett 24 órás futamot 1923 óta rendezik évente, a cél a sportautók strapabírásának és a pilóták állóképességének próbája. A versenyt az az autó nyeri, amelyik 24 óra alatt a legnagyobb távolságot teszi meg. A legsikeresebb márka 19 győzelemmel a Porsche, a legeredményesebb pilóta kilencszeres győztes dán Tom Kristensen.

LMP1 helyett Hypercar

A Le Mans mezőny bővülésének több ösztönzője van: az 1992-es szezon LMP1-es szabályrendszerét 2021-ben a Hypercar kategória váltotta fel, ekkortól a korábbi olykor kétszáz millió eurós csapatköltségeket évi 25 millióra csökkentették.

Mérnököket korlátozó keretek helyett teljesítményhatárok szabályozzák az autóépítést: mindenféle motor megengedett, de a teljesítményhatár 670 lóerő. Az autók így is 350 km/h tempóra képesek. Bármilyen szárny, légterelő, akár szívóhatású padlólemez szerelhető az autóra, amennyiben a termelt leszorítóerő nem nagyobb, a légellenállás pedig nem kisebb a szabályokban meghatározott értéknél.

Kétmotoros krónika

Az Alfa Romeo épített elsőként Bimotor gépet, ez volt a Scuderia Ferrari első műve 1935-ben. Az olaszok nemzeti ügynek tekintették a németek legyőzését, ami nagy kihívás volt, hiszen az Auto Union és Mercedes könnyű versenyautóit akkoriban kompresszoros motorok hajtották.

Válaszul a Scuderia megépítette a kétmotoros Bimotorét: első lépcsőben az 1934-es Typo B motorblokkjának furatát növelték 68-ról 71 milliméterre, a lökethossz maradt 100 mm és nem változott a 7:1-es sűrítési arány sem.

Az egyik motort szokott helyére, az orrba építettek, a másikat a vezető mögé, a hátsó tengely fölé, emiatt a benzintankot át kellett helyezni: a két üzemanyagtároló az autó két oldalán kapott helyet. Így építik napjaink Forma 1-es autóit is.

A hosszában beépített soros 8 hengeres, dupla vezértengelyes, 3165 köbcentis, kompresszoros könnyűfém blokkos motor teljesítménye 270 lóerő volt 5400-as percenkénti fordulatnál.

A két motor nyomatékát a kéttárcsás száraz tengelykapcsolón és középre épített három fokozatú sebességváltón át a közös osztómű két ferde kardántengellyel továbbította a hátsó kerekekhez. Az ágaskodó paripát elsőként viselő Alfa Romeo Bimotore hossza 4,2 métere, szélessége 1,5 métere, tengelytávja 2,8 méter.

Tazio Nuvolari a kétmotoros erőgéppel 321,5 km/h sebességet ért el a lezárt Firenze-Mare autópályán, majd 364 km/h sebességrekordot is felállítottak egy kilométeres távon.

Összesen két Bimotore készült, az egyik megsemmisült. Az Arese-i Museo Storico Alfa Romeo kollekcióban látható darab egy újragyártott, a másik és majdnem teljesen eredeti egy angol gyűjtő tulajdonában van, ő időnként meghajtja a Goodwood-i Sebességfesztiválon.

A két Bimotore első versenyén Tazio Nuvolari és Louis Chiron negyedik és ötödik helyezést ért el Tripoliban. Néhány héttel később a berlini Avus pályán a francia pilóta második lett az Alfával, a Mercedesszel versenyző Luigi Fagioli mögött, miközben megelőzte az Auto Uniont vezető Achille Varzit.

Tartósan az Alfa nem tudta megverni a német kocsikat, mert hiába volt a 150-200 lóerőnyi többlete, az 1030 kg tömegű Bimotore zabálta a benzint és az abroncsokat, ezért a márka hamarosan 8 és 12 hengeres motorral építette autóit.

A következő kétmotoros versenygép is olasz: 1947-ben a később kormánykerekeiről híressé vált Nardi-Danese műhely egy Auto Avio Costruzioni 815-ös alvázra Marco Crespi megrendelésére megépítette az 1500 Sportot, ami két 746 köbcentis motor összekapcsolásával született.

Expedíciós célokra építette a Citroën 1954-ben a 2CV Sahara modellt, melyet két léghűtéses boxermotor hajtott. A korai változat még a 375 köbcentiseket, az 1960-os már 425 köbcentiseket kapott. Normál üzemmódban az alapváltozathoz hasonlóan csak az orrmotor hajtotta a kormányzott első kereket, míg szükség esetén, nehéz terepen a farmotor a hátsókat hajtotta, így 4x-4-esként működött a Kacsa, mely 2x24 lóerőnyi teljesítményével 105 km/órás tempóra volt képes.

Eredeti helyéről a benzintank az első ülés alá, a pótkerék az első motorháztetőre került.

A Sahara kétszer annyiba került, mint az alapváltozat, emiatt 1966-ig mindössze 693 darabot gyártottak belőle. A megmaradt alkatrészekből 1970-ben összeraktak egy múzeumi példányt.

2005-ben egy átalakított 2CV Bi-Bip Kacsával a Cyrill Ribas-George Marques páros teljesítette a Párizs-Dakar versenyt, szerelőjük, Christian Roux bukócsövet, elektromos ventilátoros olajhűtőket és tűzoltórendszert épített a Kacsába.

Később is akadtak megszállottak: 1959-ben egy Saab 93- orrába építettek kettő háromhengeres 750 köbcentis autót: a 1,5 literesre növelt Monster teljesítménye 100 lóerőre nőtt, orrának túlsúlyosságát műanyag motorháztetővel próbálták csökkenteni, de az autó így is instabil volt és nem váltotta be a reményeket, mert hetven fölött veszélyesen imbolygott.

Gyári kísérletként készült két darab kétmotoros Mini Moke, dupla dízeles Peugeot Hoggar tanulmánymodell, két V8-assal szerelt Jeep Hurricane és dupla erőforrású MTM Audi TT. Izgalmas gyári termék volt 1998-ban a Mika Hakkinennek és David Coulthardtnak spécizett Mercedes A, mely 250 lóerős twin motorjával 5,7 másodperc alatt gyorsult százra.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!