Jaguar E-Type
Hatalmas változáson megy keresztül a britek egyik legismertebb autómárkája, a Jaguar. Mivel 2026-ra bemondták az all-int a villanyosításra és ebből nem is hajlandóak kihátrálni, ezért idén az összes belsőégésű modelljüktől megválnak. Így kerül kukába az F-Pace SUV, az XE, XF szedánok, de még az elektromos E-Pace is, és az E-Type spirituális utódja, az F-Type is. Egy évig új autó nélkül maradnak, szóval most mindennél fontosabb lett számunkra a márkapresztízs építés. Talán ennek is tudható be, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a Jaguar Classic projektek, ezzel is építve a márkahűséget.
Korábban már indított egy programot a Jaguar, melynek keretében bárki odavihette hozzájuk modernizálásra a saját E-Type-ját. Most azonban ennél is tovább mentek, és egy dél-kelet-ázsiai rendelésnek eleget téve építették két vadiúj, mégis a régi módszerek szerint épített E-Type-ot. Az eredeti Series I specifikációja alapján alkották őket, de sok részletükben a kifutó széria inspirálta a Signet Green és Opal Black E-Type-okat – amely két szín egyébként az 1974-es opciós listán szerepelt. Hosszú motorterében a 60-as évek 3,8-literes sorhatosa dolgozik, ám az eredeti karburátorok helyett már elektronikus üzemanyag befecskendezéssel és a négyfokozatú kéziváltó helyett már ötfokozatúval.
Elmerülve a két autó részleteiben, olyan csodákat találhatunk, mint a birminghami Deakin & Francis ékszergyártó 18 karátos arany emblémai, vagy a kézzel szőtt Bridge of Weir bőrülések. Az eredeti E-Type tervrajzot gravírozták az alumínium középkonzolokra, míg a műszerfalon recézett, ezüst billenőkapcsolókat találunk. Odabent bluetoothos rádió és fűthető szélvédő gondoskodik a nem éppen korhű, de ma már elvárható komfortról, amiket igyekeztek diszkréten integrálni a régi beltérbe. Mintegy 2000 munkaóra került az autókba darabonként, és nyilvánvalóan nem osztották meg a külvilággal, hogy mennyibe fájt a projekt a szerencsés tulajdonosnak.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!