A Széchenyi István Egyetem képzéseivel illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez annak érdekében, hogy értékes diplomát adjon hallgatóinak és hozzájáruljon a térség gazdasági szereplőinek versenyképességéhez. A képzésfejlesztési tervek kialakításánál éppen ezért fontos a közös gondolkozás az ipari partnerekkel. E párbeszédet szolgálta az intézményben megrendezett konferencia, amely a felsőoktatás aktuális kihívásait járta körül.

A résztvevőket dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntötte, aki elmondta: az intézmény az oktatásban, a kutatásban és a harmadik missziós tevékenységében is a legjobbak közé kíván tartozni.

„Egyetemünk vállalati kapcsolatai, innovációs parkjaiban kiteljesedő együttműködései mutatják, hogy az utóbbiban már most élenjáró, de a kutatás terén is dinamikus a fejlődésünk, hiszen három év alatt megháromszoroztuk publikációs teljesítményünket”

– sorolta. Hozzátette:

az intézményt eredményei, a nemzetköziesítés terén tett erőfeszítései felhelyezték a nemzetközi rangsorokra.

Kiemelte, az egyetemen olyan átfogó képzésfejlesztési reform zajlik, amelynek célja az oktatás minőségének legmagasabb szintre emelése a magyar és a külföldi hallgatók számára egyaránt.

Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár előadásában kitért azokra a változásokra, amelyek az elmúlt években versenyképességi fordulatot eredményeztek a magyar felsőoktatásban.

„2023-ban 33 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma, akik közül minden második fiatal vidéki egyetemre került. Nemzetközi fordulatot jelent, hogy ma már 43 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, és minden második publikáció nemzetközi kooperációban születik”

– hangsúlyozta. Hozzátette,

a nemzetközi hallgatók számát szeretnék jelentősen, a jelenlegi  több mint duplájára emelni.

A képzésmegújítás kapcsán kifejtette: három fő pillére a gyakorlatorientáltság, a tanulmányok és a munka összehangolása, valamint a digitalizáció. A projektalapú oktatás fontossága mellett kiemelte, hogy az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, ma már része a fiatalok életének, ezért azt nem tiltani, hanem megfelelő, etikus használatát tanítani, szabályozni kell.

„Egy ország versenyképessége nagyban függ attól, hogy milyen a diplomák minősége, annak milyen a kapcsolata a munkaerőpiaccal, mennyire használható az a tudás, amelyet a hallgató az adott egyetemen megszerzett”

– hangsúlyozta dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. Hozzáfűzte, ebben van jelentős szerepe a minőségértékelésnek és a hitelesítésnek. Kitért arra, hogy szemléletváltást tükröz az új struktúra, amelyben a képzési és kimeneti követelmények helyett az elvárt tanulási eredményeket veszik figyelembe, vagyis arra fókuszálnak, hogy a hallgató milyen ismeretekkel és készségekkel fog rendelkezni, amelyekkel a munkaerőpiaci elvárásoknak meg tud felelni. Előadása zárásaként felhívta a figyelmet arra, hogy

az alfa-generáció idén kezdi a középiskolát, vagyis tagjai 2028-ban megjelennek a felsőoktatásban. Esetükben más készségek kerülnek előtérbe, amelyekhez az oktatásnak is idomulnia kell.

Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese az intézmény curriculum-reformjáról, vagyis képzésfejlesztési terveiről számolt be a résztvevőknek. Mint mondta, az előkészítő munka során összeállt egy problématérkép, és ez alapján határozták meg a fejlesztendő területeket. Kitért az intézmény képzési stratégiájára, amelyben a hallgató útjának támogatása, a minőségi oktatás és új módszerek bevezetése kerül a középpontba. Megjegyezte: az új mintatantervi keretrendszer alapja a tartalmi koherencia, a módszertani fejlesztés és a munkaerőpiaci relevancia. Aláhúzta: a nemzetközi gyakorlatok átültetése, a laborinfrastruktúra bővítése, az oktatói kiválóságok kiemelése, a folyamatok és az oktatók fejlesztése is hangsúlyos eleme a reformnak.

„Célunk, hogy a hallgató fiatal kollégává, az általuk alkotott tömeg pedig csapattá, közösséggé váljon. Ehhez oktatói aktivitáson alapuló képzés és résztvevői aktivitáson alapuló tanulás szükséges. Mindez ipari együttműködéseket, szabadalmakat, szellemi termékeket, kutatási eredményeket, minőségi publikációkat, a munkaerőpiac számára pedig sikeres szakembereket eredményez”

– zárta.

A nap zárásaként kerekasztal-beszélgetést rendeztek, amelyen a téma szakértői, piaci szereplők fejtették ki véleményüket a felsőoktatási képzésekről, illetve a gazdaság és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről.