Az már nem újdonság, hogy parkolási díjjal „sújtott” zónák száma szaporodik. Némiképp öngerjesztő a folyamat, hiszen, ha egy ingyenes zónából parkolási díjjal kiszorítják az autókat, akkor a környező zónákban kezdődik minden elölről. Kivételt sokáig a helyi lakosok jelentettek, akik értelemszerűen ingyen, vagy egy jelképes ügyintézési összeg megfizetése után parkolhattak lakóhelyük közelében a fizetős területeken, de mára elterjedt, hogy az önkormányzatok a háztartásonként ingyen tárolható járművek számát is korlátozzák.

(MTI)

Budapest

A közelmúltban Budapesten a korábbi 27(!) féle parkolási zónát drasztikusan, 4 egységes zónára szervezték át. Az A-B-C-D betűkkel jelölt övezetekben fix árakat és időtartamokat határoztak meg.

Ezzel szinte egy időben az úgy nevezett bulinegyednek is otthont adó Erzsébetvárosban kijelöltek olyan parkolóhelyeket, amelyeket kizárólag a lakossági parkolási engedéllyel rendelkező autósok használhatnak, a szabály este 6 és reggel 7 óra között van érvényben.

Teszik mindezt azért, mert a városrész szerkezete olyan, hogy a parkolóhelyek száma igen korlátos, és az autóval rendelkezők számára élhetetlen körülmények alakultak ki.

(BKK)

A XIII. kerületben, ahol én is lakom, a fizetős parkolás bevezetése óta lakásonként két jármű ingyenes parkoltatására volt lehetőség, de 2020-ban ezen is változtattak, pontosabban szigorítottak. Azóta lakosonként egy, lakásonként két jármű közterületi parkolása oldható meg matricával, de a második engedély kiadása már díjköteles. A díj pedig nem is kevés: a zónára érvényes egy órás parkolási díj 200-szorosa. Angyalföldön az új rendszer szerint 2 zóna van, az egyik „B”, a másik „C” besorolású, vagyis 450,- illetve 300,- Ft a parkolási díj óránként, tehát a 2. autó éves díja 90, illetve 60 ezer forint lehet.

Nem véletlen a korlátozás

Semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy személy akármennyi autót vásároljon magának, vagy azokon üzembentartóként legyen bejegyezve. De azt gondolom teljesen nyilvánvaló, hogy mondjuk egy 10 autót birtokló lakos ne foglaljon el járműveivel egy egész utcahosszt.

És itt jön a nagy kérdés: jár-e az autótulajdonosoknak alanyi jogon, autónként kb. nettó 8 m² közterület ingyen? Jár-e ez kiemelten olyan helyeken, ahol amúgy is ölik egymást az autósok a parkolóhelyekért?

A válasz, azt gondolom, egyértelmű: nem.

Az autóval együtt nem vettük meg az utcát is

Azzal kell kezdeni, hogy sokan felháborítónak tartják az egyre tágabbra rajzolt parkolási zónahatárokat és az egyre emelkedő tárolási (parkolási) költségeket. A probléma forrása meglátásom szerint megint a múltban keresendő.

Korabeli parkolóóra 1985-ből (Fortepan - Bojár Sándor eredetijéből vágva)

Ahogyan Magyarországon is nőtt a motorizáció, a parkolási kérdés úgy lett évről évre égetőbb. A belvárosban már a 80-as években is voltak parkolóórák és parkolódíjak, a külsőbb kerületekben inkább a rendszerváltással kezdődött a fizetős parkolás.

A Békásmegyeri Lakótelep egyik háza és a hozzá tartozó parkoló 1979-ben. Elképzelhetetlen volt, hogy egyszer megtelik. (Fortepan, Bojár Sándor)

Úgy szocializálódtunk, hogy az autónak építsen az állam (,vagy aki akar) parkolókat. És ez jól is ment egész addig amíg nem kezdtek el megtelni a korábban óriásinak ítélt lakótelepi parkolók, nem lettek autókkal telítettek a frekventáltabb utcák és nem nőtt állandó problémává a parkolás.

Aztán a parkolási gondok enyhítésére a legtöbb városi önkormányzat a társasházak építőinek előírta, hogy a lakások számával arányosan építsenek mélygarázst is a házaik alá. De ez sem lett elég. Ma ott tartunk, hogy pl. Angyalföldön kb. 5 millió forint egy garázshely… nem lenne ennyi, ha nem volna rá igény.

A (bel)városi részek lakói talán már érzik, megszokták, hogy nincs ingyen parkolás korlátlanul. Akinél mostanában vezetik be a rendszert, annak a mormogás jogán túl lehetőségként kínálkozik még a dolog átgondolása. Segítünk.

Más szemszögből könnyebb?

Kiindulópontként képzeljük el, hogy nekünk valamiért nincs autónk. Vagy nem merünk, vagy nem szeretünk vezetni, esetleg olyan az életünk, hogy autó nélkül is remekül elvagyunk, vagy – ami még jobb – szuperzöldek vagyunk és nem költünk így, vagy úgy szennyező dolgokra. OK.

Mindeközben azt látjuk, hogy az utcán, kétoldalon szorosan egymás mögött parkolnak az autók, pedig ott lehetne egy-egy füvezett sáv is, vagy lehetne az egész parkosított sétálóutca. Az autó nélkül élők szemszögéből úgy tűnik, hogy a millió másra is hasznosítható értékes közterület jelentős részét elfoglalják az autók és persze a velük járó infrastruktúra, nem beszélve a szükséges szilárd burkolatról.

(Fotó: Deli Árpád - Autószektor)

Így már azért jogos a felvetés, hogy miért lenne ingyen a közterületi parkolás. De nézzük meg autós szemmel is!

„Nekem csak egy autóm van, ennyi nekem is jár, fizetek adókat a kocsi után, nem is keveset, úgyhogy legyen csak egy hely nekem is az utcán.” Érdemes autó helyett valami mással helyettesíteni a közterület foglaló tárgyat. Legyen ez egy konténer, lakókocsi, vagy bármi, ami helyet foglal. Megveszek egy A-típusú 20 lábas konténert, leteszem az utcára és kész.

Ugye milyen zavaró? Nincs jogom ilyet tenni, ha pedig mégis muszáj, akkor területfoglalási pénzt kér az önkormányzat, teljesen jogosan.

Az autó is közterületet foglal

El kell fogadnunk, hogy az autó megvásárlásával nem vettünk magunknak bárhol az országban (vagy a világban) néhány négyzetméter területet, amit elfoglalhatunk vele. Az adók másra vannak, utakat tartunk fenn, műtárgyakat építünk, parkolás ebben nincs.

A Színes Erzsébetváros Facebook oldalán nemrégiben megjelent egy lélegzetelállító animáció az Autómentes nap alkalmából. Ebben a videóban a Wesselényi utcáról készült fotót 40 másodperc alatt láthatunk átváltozni, ahol végül sétálóutcává, padok, kávézó, kerékpársáv és legfeljebb a közösségi közlekedés járműveit kiszolgáló úttest létesül, természetesen „Tempo30” korlátozással.

A videó után láthatjuk, hogy az autótartás az ilyen életforma elől veszi el a teret, ezért nincs ingyen, és ez így van jól.

További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!