Továbbra is a felnőtt lakosság kétharmada szokott biciklizni, és a lakosság 16 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ez azt jelenti, hogy nem történt érdemi változás a kerékpárral közlekedők arányában az elmúlt években Magyarországon – derült ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet az Aktív Magyarország államtitkárság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített. Ez már a harmadik ilyen kutatás, 2018-ban és 2020-ban is elkészítették. 

Bár azt hihetnénk, hogy a magyar lakosság többsége autózik, ez tévedés. A nagyvárosok közterületeinek hatalmas részét foglalják el ugyan az autók, a magyarok 63 százaléka elsősorban nem kocsival közlekedik. Nagyon sokan a tömegközlekedést használják, és a bringásokhoz hasonló arányt képviselnek azok, akik leginkább gyalog közlekednek. 

Az Alföldön minden harmadik ember bringázik

Persze földrajzi területenként nagyon eltérő, mennyien kerékpároznak. Továbbra is az alföldi régiókban a legnagyobb a biciklisek aránya, a Dél-Alföldön a lakosságnak közel a harmada (32 százaléka) közlekedik elsősorban kerékpárral. Észak-Magyarországon csak 15 százalék ez a szám, de ne feledjük, hogy a dimbes-dombos vidék nem olyan ideális terepe a mindennapi a biciklizésnek, mint az alföldi síkság. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban, Budapesten 5 százalék közlekedik elsősorban kerékpárral. 

A felnőtt lakosság jelentős részének, 70 százalékának elérhető valamilyen kerékpár (ebből 11 százalékban nem saját bicikli), vagyis a kerékpározás elterjedésében nem ez az első számú akadály. Nem jellemzőek a nagyon drága kerékpárok, 200 ezer forintnál értékesebbet csupán a saját biciklivel rendelkezők 3 százaléka használ. A legtöbben (35 százalék) 20-50 ezer forintos biciklit birtokolnak. A kisebb településektől az egyre nagyobbak felé haladva viszont rohamosan nő a drága és csökken az olcsó biciklik aránya.

A felnőtt lakosság túlnyomó többsége, 67 százaléka szokott kerékpározni, és 40 százalék azok aránya, akik legalább heti rendszerességgel pattannak nyeregbe. Ugyanakkor 2018 óta megfigyelhető egy kisebb növekedés a soha nem kerékpározók arányában, 30 százalékról 33-ra nőtt ez a csoport. Budapesten 5 százalék közlekedik naponta bringával, további 8 százalék pedig hetente többször. 

A kutatásban azt is megkérdezték, hogy a bringások mennyit tekernek egy átlagos napon, amikor kerékpárral közlekednek. A kerékpárral közlekedők átlagosan kicsivel több mint 10 kilométert tesznek meg egy nap. Toronymagasan vezetnek a fővárosi bringások, akik átlagosan 18,3 kilométert mennek meg egy napon, nyilván azért, mert Budapesten jóval nagyobbak a távolságok. Ahogy csökken a települése mérete, úgy lesz kevesebb a letekert kilométer is: a megyeszékhelyen 11 kilométer az átlagos napi teljesítmény, a községekben pedig 8 kilométer. Természetesen az életkor is számít: a 30 év alattiak még több mint 12 kilométert bringáznak egy átlagos napon, a 60 fölöttieknél 7,3 kilométer a napi táv – ami természetesen elismerésre méltó teljesítmény. 

A legtöbben azért választják a kerékpárt közlekedési eszköznek, mert fontosnak tartják testmozgást és a biciklizéssel járó egészségügyi előnyöket. Sokan azért pattannak nyeregbe, mert bringával rugalmasan, szabadabban tudnak közlekedni, de fontos szempont a környezetvédelem is, valamint az, hogy rövid távokra fölösleges elővenni az autót. Lényeges érv a kerékpározás mellett, hogy nem kell várakozni, mint a tömegközlekedés esetében, és olcsó közlekedési forma. 

Lassan javul kerékpározás helyzete

Az általuk használt infrastruktúrát nézve a legtöbb szempont szerint inkább elégedettek a biciklisek. A közepesnél kedvezőbb átlagos értékelést adnak például a közvilágítás állapotára; a jelzések karbantartására; a biztonságérzetre; a kerékpárutak és – sávok, illetve a bringázásra használt közutak szélességére; valamint a csomópontokban a balesetmentes közlekedés lehetőségére. Az infrastruktúrával való elégedettség 2018 óta óvatos növekedést mutat, de a különbségek kicsik, a következő években dől el, hogy tényleg a helyzet javulását tapasztalják-e a biciklizők.

A kerékpározással kapcsolatos hozzáállás nem változott az elmúlt években. Jellemzően úgy gondolják az emberek, hogy a kerékpáros és autós közlekedést minél jobban el kell választani egymástól, hogy túl sok az autó az utakon; nem alakult ki a kerékpározás kultúrája Magyarországon, és az autósokat sokszor zavarják a kerékpárosok. 2018 óta érzékelhető egy olyan változás, hogy óvatosan nő a más közlekedési módok nehezítésével való egyetértés, és csökken a pozitív tényezők jelentősége. Ez arra utalhat, hogy kezd valamennyire elfogadottá válni az a gondolat, hogy az autós közlekedést meg kell nehezíteni az autóforgalom csökkentése és a kerékpározás növelése érdekében.

A lakosság számára viszonylag fontos, hogy az állam vagy az önkormányzatok a jelenleginél többet költsenek a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztésére. Eközben csaknem a bringások fele (47 százalék) tapasztalt kedvező változást elmúlt tíz évben a kerékpározásra alkalmas utak számában, állapotában. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!