A járműgyártók számos alternatívnak mondott megoldáson gondolkoznak, várható, hogy több technológia párhuzamosan fut majd egymás mellett. A helyi szállításban már ma is kiválóan teljesítenek az elektromos, a hibrid, vagy a sűrített földgázzal (CNG) hajtott tehergépjárművek. A napi kis futásteljesítmény-igényű, inkább a kis átlagsebesség mellett sok megállással tarkított terítő fuvarozásban, egyéb városi felhasználásoknál ezek a technológiák ma is használatosak, akár a tisztán elektromos hajtás is, és működőképesek. Más a helyzet a hosszútávú fuvarozás esetén, ahol nagy árutömeg mozgatása történik, jellemzően autópályán és főközlekedési utakon, napi 6-700 kilométer futással is. Sokáig – ez még 5-6 évvel ezelőtt is így volt – a fejlesztők állították a gázolajnak, nagy energiatároló képessége miatt ebben a szegmensben nincs alternatívája. Jellemzően a mediterrán országokban és a skandinávoknál új megoldásként kezd egyre inkább teret nyerni a folyékony földgáz hajtás, az LNG technológia. Nem, nem keverendő össze a sűrített földgázzal (CNG), amellett, hogy a hajtóanyag ugyanaz, egészen más technológiáról van szó. Egy ilyen LNG üzemanyaggal hajtott és összehasonlításhoz egy hagyományos, dízel erőforrással szerelt szerelvény kipróbálására nyújtott lehetőséget tavasszal a Volvo Trucks, bizonyítandó, hogy a technológia életképes, biztonságos, költséghatékony és emellett környezetbarát.A földgázból előállított LNG használata 20 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátást, mindez bio-metánnal 100 százalék, a kettő keverékével 30 százalék csökkenést eredményezhet.

Sokan legyinthetnek, most, hogy hol van ez még, biztos nagyon drága, kiforratlan és Magyarországon nem is lehet LNG-t tankolni. Már ebben sincs igazuk, hiszen első fecskeként a napokban nyílt meg az első hazai LNG Szigetszentmiklóson, az M0-ás M1 autópálya felé vezető oldalán. Nyugat-Európában már sok helyen teljesen lefedi az igényeket a kúthálózat, de a tesztútnak helyet adó Csehországban is működik egy kút, ami mellé még idén újabb három csatlakozik.

Amíg a sűrített földgázzal üzemelő járművek motorjait jelentősen át kell alakítani egy dízel erőforráshoz képes, hiszen gyújtásrendszert kell szerelni az aggregátra, addig az LNG hajtásnál a Volvo megoldásával erre sincs szükség. A folyékony földgázos jármű motorja alapvetően dízel erőforrásként működik, kell is az üzemeléséhez gázolaj, de minimális mennyiségben. Ez csak arra szolgál, hogy a sűrítési ciklus alatt begyújtsa az égéstérbe juttatott, immár légnemű gázt is. Így magát a motort nem kell átalakítani, természetesen a gázellátó rendszert rá kell építeni. A motor leállítása után az ellátó-rendszerben lévő gázt visszajuttatják a táróló-tartályba. Maga a tartály, ami a lelke a rendszernek egy rendkívül különleges berendezés, hiszen a folyékony földgázt a Volvo rendszerében mínusz 130 Celsius fokon tankolják és tárolják. A tartály duplafalú, kriogenikus vákuumszigetelésű, így külső hőmérséklettől függően 8-10 napig képes tárolni a bejuttatott földgázt, mindössze 3-9 bar nyomáson. Felmerülhet a kérdés, hogy ez mennyire biztonságos. A Volvo számos törésteszttel és laboratóriumi kísérlettel igazolta, hogy gyakorlatilag biztonságosabb még a gázolajnál is. A légkörbe kerülő extrém hideg folyékony földgáz nem képes begyulladni, sem robbanni, azonnal elillan, némi kondenzvizet hagyva maga után. A tárolási nyomás alacsonyabb a gumiabroncsok nyomásánál is, ellentétben például a sűrített földgázos technológiánál, ahol a tárolótartályok nyomása 300 légkör.

A tesztút során a Volvo lehetőséget biztosított arra is, hogy mi magunk, az újságírók tankoljuk meg folyékony földgázzal a tesztjárművet. Ehhez sem kell munkavédelmi diploma, mindössze egy hőszigetelt védőkesztyű és egy plexi védőálarc. A töltőfejet egy ember képes kezelni és könnyedén csatlakoztatható a járműre. Ez után a tartályban maradt légneművé vált gázt visszaszivattyúzzák a töltőállomás tartályába, amit kompenzációként jóváírnak, majd következhet maga a töltés, ami 5-8 percnél nem vesz több időt igénybe. A töltési folyamat rendkívül látványos, hiszen a töltővezeték is lehűl, így jegesedés és páralecsapódás kíséri a műveletet, ezért is kell a hővédő kesztyű.

A Volvo az LNG járművekhez három méretben kínál tartályokat, amelyek 115, 155 és 205 kg gáz befogadására képesek. Ezek 550, 750 és 1000 km feletti hatótávot tesznek lehetővé. A gázzal hajtott erőforrások teljesítménye és leadott nyomatéka nem tér el az ugyanolyan dízeles erőforrásokétól, a különbség, hogy valamivel magasabb fordulaton teljesítik ugyanazt a motorok. Így a járművek vezetésében sincs semmilyen különbség, ez a tesztút során is bebizonyosodott. Tehát egy gépkocsivezető ugyanúgy képes a feladatát ellátni egy LNG járművel, a tankolástól a vezetésig, mintha az dízeles lenne.

Ennyi pozitívum után biztos jönnek az újabb szkeptikusok, mondván ez a technológia drága és nem éri meg megvenni. Nekik sincs igazuk. Az tény, hogy az LNG jármű beszerzési ára magasabb, de üzemeltetési költségei sokkal alacsonyabbak, mint dízeles társaiké. Európai átlagot számolva 1,8 év alatt térül mag a jármű ára. Az LNG sokkal kedvezőbb áron beszerezhető, mint a gázolaj, európai átlagban ez 55 százalék. Fajlagosan az LNG jármű fogyasztása, mint minden gázüzemű járműé magasabb, de ezt az alacsony ár kompenzálja. Sok helyen előnyben részesítik az ilyen járműveket, kisebb adókkal, de például Németországban az LNG járművekre 2019 januárjától nem kell útdíjat sem fizetni.

A 150 kilométeres tesztút során, – 1/3 autópálya-2/3 országút – egymást követve végighajtottunk a hazai újságíró csapattal mindkét szerelvénnyel, két 460 lóerős FH vontatóval, félpótkocsival, 40 tonna összgördülő tömeggel. A tesztút során összehasonlítva a két jármű fogyasztását – gázolaj, LNG és AdBlue – és figyelembe véve a csehországi üzemanyag-árakat 38 százalék költség-megtakarítást mutatott az LNG jármű, jelentős környezeti terheléscsökkenésről nem is beszélve.

Összefoglalva tehát teljesítményben, vezethetőségben, hatótávban, általános fenntartásban nincs különbség a gázolaj és az LNG hajtás között, azonban költségcsökkenésben és környezetvédelmi szempontból is komoly megtakarítás érhető el ezzel az új, biztonságos és kiforrott technológiával. A gázkúthálózat folyamatosan bővül, amelyet az unió is támogat, így pár éven belül már ez sem gördíthet akadályt az új, környezetbarát technológia elterjedése elé.