tömegközlekedés

Hogyan hatott a városi közlekedésre a koronavírus?

2022.01.18.

Márciusban, amikor a legtöbb európai országban először vezettek be korlátozásokat a vírus terjedésének megfékezésére, a városok utcái kiürültek, és kísérteties hangulatot árasztottak. Ebben a helyzetben sok vezető látta elérkezettnek a pillanatot arra, hogy visszaszerezze az utcákat az autóktól és teherautóktól, és visszaadja azokat a kerékpárosok és a gyalogosok számára. Ha a gyaloglásra és kerékpározásra való áttérés sikerrel járhat, a váltás a koronavírus egyik legszembetűnőbb öröksége lehet.

Bár időközben a korlátozásokat hol enyhítették, hol újra szigorították, a közlekedési módokat illetően továbbra is bizonytalanság van. Vannak, akik még mindig otthonról dolgoznak. Az autókról a tömegközlekedésre való jelentős átállásra sok helyen még várni kell, különösen az ingázók esetében, akik továbbra is óvakodnak a vonatok, buszok és villamosok szűk, összezárt helyeitől.

Ideiglenes mobilitási megoldások

A kerékpározásra és gyaloglásra való átállás – amelyet aktív mobilitásnak is nevezhetünk – az egyik legérdekesebb kérdés az egészben. A lezárások idején elkezdődött egy tendencia és sok város épített az utcák újratervezésének lendületére. Berlintől Barcelonáig, Brüsszeltől Bogotáig kulcsfontosságú utakat és tereket terveztek át, hogy az autós forgalom "rovására" kerékpársávokat alakítsanak ki az utakon. A kerékpársávok mellett más intézkedések is történtek a biztonságos mobilitás támogatása érdekében. Sok városban átálltak az átkelőhelyek automatizálására, hogy a gyalogosoknak ne kelljen megérinteni a fertőzésveszélyes „várakozó gombokat”.

Bár a kezdeményezések némelyike ​​az útterületek ideiglenes átcsoportosítása volt annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú dolgozók mozoghassanak, a koronavírus-zárlat alatt élők pedig egészségesek és aktívak maradjanak, úgy tűnik, a korlátozások enyhülése után a kerékpáros sávok a helyükön maradtak.

Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) folyamatosan gyűjti az adatokat a fentiekhez hasonló intézkedésekről a COVID-19 Cycling Measures Tracker rendszerében. Eszerint az európai városok és nemzeti kormányok nem kevesebb, mint 1,02 milliárd eurót különítettek el eddig az aktív mobilitás támogatására. Az Európai Unió 94 legnagyobb városa közül mintegy 36-ban jelentettek be kerékpáros intézkedéseket, amelynek tervezett 2300 km-es infrastruktúrájából 1095 km hosszú fejlesztést már meg is valósítottak.

Szigorodó biztonsági előírások

Az ECF azonban nemcsak adatokat gyűjt, hanem a hatóságokat arra is ösztönzi, hogy szigorúbb biztonsági előírásokat kényszerítsenek ki, mint például a városi sebességkorlátozások és a teherautók láthatóságát biztosító intézkedések, vagy a kerékpárok és e-bike vásárlások támogatása, amellyel tartós változás érhető el.  

A szemléletváltó kezdeményezést a nemzeti kormányok is támogatják. 2021. júliusában a Benelux-országokban egy olyan kerékpáros tervet tettek közzé, amely az EU vírusellenes erőfeszítéseit is segíti. Számításaik szerint ugyanis a kerékpározás éves szinten 150 milliárd eurós "globális haszonnal" jár, amelyből 44 milliárd euró a kerékpáros turizmushoz kapcsolódik, ráadásul munkahelyeket is teremt. A javaslatok között szerepelt továbbá az is, hogy a hatóságok vezessenek be alacsonyabb áfakulcsokat az e-kerékpárokra, hangolják össze jobban a kerékpárutakat, és támogassák a vasúttársaságok a vonatokon való kerékpár szállítást.  

Ezeket a kezdeményezéseket uniós szinten is támogatják mind az Európai Bizottság, mind az európai parlamenti képviselők. „Paradigmaváltásra van szükségünk. Az EU-nak finanszíroznia kell az európai polgárok mindennapi mobilitását egy külön kerékpáralapból” – mondta Karima Delli, az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke.

Paradigmaváltás

Elméletileg az erőforrások aktív mobilitás felé történő átirányítása egyszerű feladatnak tűnik. A világ nagyvárosai elkészítették azokat a terveket és kézikönyveket, amelyek ösztönzik a kerékpározást és a gyalogos infrastruktúra fejlesztését. Ráadásul ezek nemcsak az aktív mobilitáshoz járulnának hozzá, hanem segítenének a levegőminőség javításában, az éghajlati válság leküzdésében vagy az elhízás kezelésében. A szükséges létesítmények megépítése viszonylag olcsó, és ma már számos iránymutatás létezik arra vonatkozóan, hogyan lehet a legjobban biztonságos utcákat kialakítani gyalogos és kerékpáros közlekedéshez.

A járvány megváltoztatta a paradigmát. Sok város látja, hogy a válság egy jó lehetőség arra, hogy a fiókokban porosodó tervek végre megvalósuljanak. Ha pedig az új létesítmények és infrastruktúra is állandósulnak, ezek óriási változást fognak jelenteni a személyes mobilitásban.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

 

Az oldal fő támogatója

 

2022.05.16
A Hyundai és a Motional közösen fejlesztik az IONIQ 5 alapú robottaxit, amelyet fejlett autonóm....
2022.05.16
Sopronból, Győrből, Budapestről, de számos más nagyvárosból és a környező országokból is érkeznek....
2022.05.16
A sorozatgyártást előkészítő utolsó finomhangolási fázisba lépett a BMW M GmbH első hálózatról....
2022.05.16
Bárki is nyeri meg a 7-Eleven nyereményautóját, mostantól nem lesz gondja arra, hogy hova tegye a....
2022.05.16
Az ABB Robotics bemutatja a világ első, robotfestésű, műalkotásnak minősülő “art car” autóját. ..
2022.05.16
A világ lakosságának több mint a fele jelenleg városi területeken él és ez az arány az emberiség....
2022.05.16
A Renault Rosszija részvényei Moszkva város, a Renaultnak az Avtovazban lévő részesedését pedig az....
2022.05.16
A tisztán elektromos hajtású Niro EV 460 kilométeres hatótávolságot kínál és a plug-in hybrid is....
2022.05.16
Megrongálták Nyíregyházán, a KRESZ-tanpályán kihelyezett közúti jelzőtáblákat – írta a police.hu. ..
2022.05.16
Két kategóriában is magyar győzelem született a motorcsónakosok Hydro GP világbajnoki sorozatának....