A mai kerékpárok többségét felszerelték valamilyen váltóval, már a gyerekbicikliken is viszonylag gyakori szerkezet. Ha van váltó a bringánkon, használjuk bátran, hiszen a sebességünknek és a terepviszonyoknak megfelelően tudjuk változatni a tekerésünk hatásfokát, és nagymértékben megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha megfelelően használjuk a váltót. Attól, hogy valaki ügyesen tud kerékpározni, még nem biztos, hogy a váltót is jól használja, ezért kapcsoljunk is magasabb fokozatba, és lássuk a legfontosabb tudnivalókat!

A váltó felépítése és működése

A legelterjedtebb váltótípus a láncváltó, amit onnan lehet felismerni, hogy elöl (a pedáloknál) és hátul (a hátsó kerék tengelyénél) több fogaskereket látunk. Ezekre a lánckerekre tudjuk a kerékpár láncát „átterelni” a váltókar, a bowdenek, az első és a hátsó váltó segítségével. Az első váltó az úgynevezett lánctányérokon helyezi át a láncot le vagy fel, míg a hátsó váltó a racsnin teszi le vagy fel a láncot.

Bal oldalon az első, jobb oldalon a hátsó váltó karja

Az első váltót a bal kezünknél levő váltókarral tudjuk kezelni, a hátsót pedig a jobb kezünknél levő karral. Előfordul, hogy karok helyett egy markolatváltónak nevezett, elforgatható markolattal szabályozzuk a váltót, de ez a megoldás is ugyanazt a célt szolgálja: a bowdenek segítségével mozgásra bírja a váltókat. A régebbi váltók nem tartalmaztak pontos állásokat, így a kerékpárosnak kellett finom mozdulatokkal a helyére pozícionálnia a váltót. Ma már minden váltórendszer pozícionált, ami kényelmes, viszont pontosan be kell állítani. 

Elöl többnyire kettő vagy három lánctányér található a bringán, míg hátul 7-11 fogaskerék a jellemző. Minél több a fogaskerék, annál több sebességből választhatsz. Egyszerű kiszámolni, hogy hány sebességes biciklid, csak szorozd össze az első és a hátsó fogaskerekek számát! Ha elöl három, hátul pedig hét fogaskerék van, akkor 21 sebességes a kerékpár. 

A helyes váltóhasználat

A váltó lényege és legfontosabb funkciója a bringán, hogy a különböző méretű fogaskerekek kombinálásával  változtatni tudjuk az áttételt. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy milyen könnyen tudsz tekerni és milyen gyorsan tudsz biciklizni. A hátsó váltónál minél kisebb fogaskeréken van a lánc, annál nehezebb a kerékpárt hajtani, és minél nagyobb fogaskeréken fut a lánc, annál könnyebb tekerni.

A különböző méretű fogaskerekekkel tudjuk változtanti az áttételt

Sokan túl nagy áttétellel használják a váltót, emiatt nehezebb a tekerés, és csak lassan tudnak elindulni. Ha előre látjuk, hogy meg kell majd állnunk, érdemes könnyebb fokozatba váltani megállás előtt, így kényelmesebb lesz az elindulás. Meredek emelkedőn úgy tudunk feltekerni, ha a lánc elöl a pedáloknál levő lánctányérok közül a legkisebben van, a hátsó keréken levő racsnin pedig a lánc a legnagyobb lánckeréken. Ha lejtőn haladunk lefelé vagy nagy sebességgel szeretnénk sík úton haladni, akkor épp ellenkező helyzetbe kell tennünk a láncot: elöl a nagy tányérra, hátul pedig a legkisebb lánckerékre. Ez persze csak a két szélsőséges lehetőség, általában a közbenső áttételeket használjuk, a hétköznapi bringázás során pedig többnyire elegendő két-három fokozat. 

A váltók használata során kerüljük az úgynevezett keresztbeváltást! Ha az első váltónk 1-esben van, akkor a hátsó váltó ne legyen 7-esben vagy 8-asban, mert a lánc megcsavarodik és megfeszül, és idő előtt tönkremegy. Keressünk olyan fogaskerék-kombinációt, amely hasonló nehézségű áttételt jelent, de nincs keresztben a lánc. 

Nem szabad elfelejteni, hogy a láncváltó csak menet közben, tekerés közben működik. Álló helyzetben ne váltsunk, mert ha rossz helyre állítjuk a kart, elinduláskor leeshet vagy elszakadhat a láncunk.

Az agyváltó

Leginkább a városi- és túrakerékpárokon használják, és onnan lehet felismerni, hogy nincsenek látható fogaskerekek sem elöl, sem hátul. Ellenben a hátsó kerékagy jókora méretű, abban rejlik maga a váltó, és természetesen egy váltókart is találunk a kormányon, gyakran markolatváltót. Az agyváltó nagy előnye, hogy szinte soha nem romlik el, és sokkal egyszerűbb a használata, mint a láncváltónak, mert nemcsak menet közben, hanem álló helyzetben is kapcsolhatunk a fokozatok között. 

Szinte nem igényel karbantartást az agyváltó (Fotó: Wikipedia)

Hátránya, hogy nehezebb, mint a hagyományos váltó, és általában drágább is. Emellett kisebb az áttételtartomány, és nagyobbak az ugrások az egyes fokozatok között. Általában 5-7 fokozatot tartalmaz, bár léteznek 9-11 fokozatú típusok is. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!