ZAZ
Nos, ez a mese derengett fel a gyerekkoromból, amikor arról olvastam a keleti szaksajtóban, hogy eladó egy hatvanéves, kétszáz lóerős Zaporozsec.
Az eladó egy krasznodari illető, aki egy Toyota Altezzából kétszáz lóerős motort szerelt be az 1963-ban gyártott szovjet ZAZ-965-ösbe, közel nyolcszorosára növelve az autó teljesítményét! Ugyanettől a modelltől kölcsönözte a váltót is a Záporjóskába. A futómű darabjait Honda és BMW modellekből kiszerelt egységekre cserélte, a léghűtött féktárcsákat pedig egy Audi szolgáltaltatta. A szalont megerősítette, az ajtók rögzítőpántjait pedig úgy alakította át, hogy az ajtók felfelé nyíljanak, Lamborghini módjára. És ezzel még nem ért véget a nagy hadművelet: a Zaporozsec négy légzsákot kapott, és fényszórókat egy G osztályú Mercitől.
A krasznodari Záporjóska, a „tajga réme” működőképes, de belül láthatóan még ráfér némi igazítás.
A tulajdonosa anyagi megfontolásokból akar megválni tőle, mert elfogyott a pénz, még mielőtt teljesen elkészült volna a nagy mű.
Az ilyetén átpofozott és befejezetlen Zaporozsecet 4,5 millió rubelért akarja eladni, vagyis átszámítva potom 17 millió forintra becsüli a világon minden bizonnyal egyedülálló jármű értékét.
A Zaporozsec – fordításban zaporizzsjai lakost jelent – az ukrajnai Zaporizzsjai Autógyár (ZAZ) terméke. A szovjet időkben ez volt a legolcsóbb autó, a szovjet Trabant. Harminchat év alatt több ZAZ modell is Zaporozsec néven futott, mindegyikük négyütemű léghűtéses farmotorral, hátsó kerékhajtással.
A szóban forgó modell, a ZAZ 965-ös mindegyiküknél kisebb volt, és 1960-től gyártották kilenc éven át. Fejlesztésekor a 600-as Fityót tekintették nagy példaképnek, amely öt évvel korábban jött napvilágra. Az alapváltozatot kilencszáz köbcentis, 26 lóerős benzinmotor hajtotta, amely a hűtőléget sztereóban kapta a hátsó „kopoltyúkon” át.