Néhány éve meghívtak egy általános iskolába, hogy autós újságíróként tartsak előadást tíz év körüli gyerekeknek. A srácok bizonyára azt várták, hogy elmesélem, milyen egy Rolls-Royce pazar luxusában utazni, ágyúgolyó-Ferrarit vezetni, kamionnal robogni országokon keresztül, vagy részt venni sivatagi expedíciókban. Mégsem csalódtak, érdeklődéssel figyeltek, mikor az automobilizmus történetéről, a gépkocsi fejlődéséről, sőt mindkettő túlfejlődéséről beszéltem, illetve kiszolgáltatottságunkról a motorizációnak.

A végén kérdést tettem fel: Gyerekek, mi lenne, ha egy éjjel eljönnének az ufók, és magukkal vinnék a földkerekség valamennyi autóját? A nagy csivitelésből kikristályosodott, hogy apu nagyon dühös lenne, páran elkésnénk a suliból, lennének fennakadások, túlzsúfoltan közlekedne a BKV és a vasút, de ki lehetne bírni. Utána megkérdeztem, mi történne, ha személyautóinkat itt hagynák az idegenek, de elvinnék a kamionokat és a traktorokat? Egy kislány felkiáltott: Akkor kihalunk! Igazad van, dicsértem meg, és pillanatok alatt kialakult a közmegegyezés. Igen, akkor végünk…

E.T., a földönkívüli látogatása bolygónkon a képzelet műve, miként megannyi egyéb sci-fi fantazmagória is. Bárcsak az ő esetleges támadásuk és lopkodásuk lenne legnagyobb gondunk! Tehát kizárt, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amilyet felvázoltam az iskolás gyerekeknek? Sajnos nem – mi emberek idézhetünk elő olyan szituációt, amely egyenértékű azzal, mintha ufók vitték volna el személy- és teherautóinkat, mezőgazdasági erőgépeinket, és ez nagyon is reális veszély!

Fotó: Fortepan

Nem kell látnoknak, jósnak lennünk, sem szabadjára ereszteni képzeletünket, elegendő egyszerűen körülnézni, felismerni a földi „ufók” (utópia függő ostobák) mesterkedéseit.

Mai helyzetünk, történelmi távlatban nézve, szinte robbanásszerűen alakult ki. Gyerekkorom falusi nyaralgatásaiból (az ötvenes évek elejéről) emlékszem, hogy lóval szántottak a gazdák (a szegényebbje tehénkéket fogott igába) és szekéren vitték gabonás zsákjaikat a malomba. A vizet kútból húzták, boltban alig valamit vásároltak, szemetük nem keletkezett. Így működött ez ezer éve, eltartva az ország lakosságát, sőt jutott exportra is. Lovat ma már csak kedvtelésből tartanak, a tehenek bevonultak tejgazdaságokba. A néhány megmaradt mezőgazda terepjáróval jár ki a határba, a falusiak jelentős része autón furikázik városi munkahelyére. Az áruforgalom zömét kamionok, könnyű haszonjárművek bonyolítják le, rájuk vagyunk utalva. Életemben nagyobbat változott a világ, mint a honfoglalástól születésemig.

Mindennek óriási előnyei vannak, könnyebb lett a munkánk, többet, hatékonyabban termelünk, nagyot javult életminőségünk. Ám ennek ára van: kiszolgáltatottságunk a gépjárműveknek, illetve a benzinnek, gázolajnak. Ha valaki elviselhetetlenül drágává teszi az utóbbit, és/vagy megakadályozza ellátásunkat megfelelő mennyiséghez, akkor leállnak az erőgépek, valamint a haszonjárművek, kis furgontól a kamionig. Nem tudunk hirtelen visszaállni a régi módszerekre, például lóval szántani, kötényéből kézzel szórva vetni. Hamarosan kifogy a kenyér, és nem lesz utánpótlás. Katasztrófa…

Biztos nem állhat elő ilyen? Határozott léptekkel menetelünk felé, s enyhébb mértékben már itt is van. A teljesen ésszerűtlen ukrajnai háború nemcsak bizonytalanná tette az orosz energiahordozók importját, hanem az EU hasonlóképpen irracionális szankciós politikája a mi létbiztonságunk kockáztatásával akarja megleckéztetni azt a nagyhatalmat, amelyik két világháborúból is győztesen került ki, és most sikeresen keres délkelet-Ázsiában új piacot szénhidrogénjeinek. Csakis hazánk ármaximáló intézkedéseinek köszönhetjük, hogy nem lépi túl a gázolaj literének ára az ezer forintot. Hogyan működhet a magyar mezőgazdaság, ha milliós összegért lehet megtankolni napi munkája után egy-egy traktort, kombájnt? Hány vállalkozás megy csődbe, ereszti szélnek embereit, pereskedhet bankokkal, mert nem tudja fizetni ötven-százmilliós gépeinek hiteltörlesztését?

Hol vannak már az eredetileg valós érdekeket képviselő Európai Unióból olyan nagyformátumú államférfiak, mint Konrad Adenauer, Charles de Gaulle? Jelenleg ideológiavezérelt nők diktálnak Brüsszelből, akik legfőbb törekvése, „európai értékként”, a genderjogok érvényesítése, az afrikai migránsok beözönlésének előmozdítása, és a „zöld” mozgalom, amelynek jegyében Németország leállította atomerőműveit, és most megnézheti magát. Fantazmagóriák alapján erőltetik a villanyautók elterjesztését, mit sem törődve az összesített hatások kétes mérlegével. Öngyilkosságba vezénylik földrészünket! Egy háborúzó nagyhatalom és egy bedilizett EU között nagyon nehéz egy kis országnak képviselni érdekeit, biztosítani olaj- és gázimportját, valamint ellátását olyan iparcikkekkel (többek között mezőgépekkel), amelyek gyártása szintén ezektől függ.

Ha most hívnának meg iskolába, előadást tartani, már azt kérdezném a gyerekektől, hogy mi lesz, ha Brüsszel eszement intézkedései hatására elviselhetetlenül megdrágul a gázolaj? Bizonyára rávágná egy tízéves kislány, amit nem képesek felfogni az Európai Bizottság tyúkeszű politikusnői, hogy elszegényedünk, nagy nélkülözések lesznek, sőt akár ki is halhatunk. Fantázia-ufók nincsenek, de földrészünket katasztrófába vezető utópia függő ostobák igenis vannak – minden eszközzel védekezzünk, nehogy kilopják alólunk erőgépeinket és járműveinket!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!