Hajtotta őket a versenyszellem

Az automobiltól való kezdeti félelmet fokozatosan felváltotta az ámulat és egyre erősebb lett a birtoklási vágy, melyet különböző fortélyokkal akartak fokozni és kielégíteni a kapacitásaikat folyamatosan növelő gyártók.

Miközben szaporodtak a járműmárkák, egyre erősebb lett közöttük a vetélkedés, ami nem csak versenyeken mutatkozott meg. Sorsszerű volt a következő lépés: a szobrokhoz és festményekhez hasonlóan nyilvános tárlatokat szerveztek, először csak spontán, aztán már naptárba rendezve, rendszeresen.

Tárlatnyitás

Szükség is volt az egyeztetésre, mert gombamód szaporodtak a járműmárkák, melyek egyre több fórumon akartak részt venni. Az automobil történetében több mint négyezer márka próbálkozott járműgyártással, de miközben szaporodtak a kiállítások, százával szűntek meg a cégek.

A világgazdasághoz hasonlóan napjainkban az autógyártók és a kiállítások sorsa is bizonytalan: tavaly márciusban Genf esett áldozatul, aztán jött a többi halasztása. Pedig sikertörténetnek indult.

Bristol Hotel, a világ első autókiállításának helyszíne Forrás: Berliner Automobil-Austellung   

Berlinnek nyolc

A világ első autókiállítását Berlinben rendezték 1897. szeptember 30-án. A közös bemutatkozás Carl Benz, Gottlieb Daimler, Ernst Kühlstein és Friedrich Lutzman ötlete volt, az eseménynek a Carl Gause által tervezett patinás épület, a Bristol Hotel adott otthont, az Unter den Lindenen sétáló népek nyolc német Motorwagennel ismerkedhettek meg. Nemzetközi autókiállítás szervezésére először a franciák vállalkoztak, az 1898-as párizsi szalonon már szerepelt az európai márkák többsége.

Tattersall, 1901, az első magyar autókiállítás helyszíne     Forrás: Mgyar Autóklub 

Magyar szalonkrónika

Az első, vagyis a berlini után négy évvel honfitársainknak is megadatott az élmény, Magyarországon százhúsz éve rendeztek először autókiállítást. A fővárosban, a Külső Kerepesi út melletti Tattersallban huszonhárom kereskedő hatvan automobilt és különféle tartozékot, többek között gumiabroncsot, pneumatikajavító készletet, vízhatlan anyagú automobil- és sportruhát, kesztyűt, sapkát és köpenyt mutatott be.

Az 1901. június 17-én megnyílt kiállításra valósággal özönlött a nép, ezért a tervezett három nap helyett egy hétig tartották nyitva a Magyarországon addig soha nem látott tárlatot. A szerncsésebbeket meg is autóztatták a sofőrök.

Tattersall, 1901,                     Forrás: Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris Évkönyve 

Lapszemle

Hírlapi tudósítás szerint „azon sokrendbeli ünnepélyek között, amelyek az automobil kiállítással kapcsolatban rendeztettek első helyen áll az automobilok versenye, amelyre az automobiltulajdonosok és gyárosok napok óta készülnek, a legdivatosabb sport barátainak élénk érdeklődése mellett.”

Nem véletlenül, hiszen egy 1900-as főkapitányi jelentés szerint: „Az automobilok száma az elmúlt évben jelentékenyen megemelkedett ugyan, hatósági intézkedés szüksége azonban nem forgott fenn. Gyors menetelésük miatt azonban előbb-utóbb szabályozás alá kell vonni őket, különösen a nagy kocsiforgalmú vonalakon és sétakocsikázó utakon merült fel panasz az automobilok ellen.”

Az 1905-ös autóexpó                                                 Forrás: Magyar Autóklub

Lótenyésztés vagy/és automobil

Az első magyar autókiállításra lovashintóval érkező Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter Tattersallban így szónokolt:„Gondolkodóba ejtett bennünket, hogy egy lótenyésztő államban, mint a miénk, szabad-e s lehet-e meghonosítani az automobilt. Arra az eredményre jutottunk, hogy igen. A magyar lótenyésztés ne féljen az automobiltól, ami új és haladásunkat jelenti, ezért támogatni fogjuk elterjedését.”

Riadalmat okozott

Hazánkfiai itthon először Hatsek Béla által ismerkedhettek meg az automobillal, az optikus 1895-ben vásárolt Benz kocsija óriási csodálkozást és nem kis riadalmat váltott ki a budapestiekből.

Nemsokára követői is akadtak Törley József pezsgőgyáros, Eszterházy Miklós gróf, Szapáry Pál gróf, Karácsonyi Jenő gróf, Fényi Béla, Jakabffy István és Kobek Kornél személyében.

A századfordulón, a budapesti Rákóczi téren megnyílt az első nyilvános kereskedés: az Automobile Union de Paris-t a franciáktól hazatelepült Frank József és egy Olivetti nevű olasz mérnök alapította. A cég De Dion motorral szerelt Panhard, Peugeot és Renault típusokat forgalmazott. A Reáltanoda utcában működő iroda tulajdonosa, Reimann Gyula éveken át elnöke volt a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesületének.

Tesztautózás a Kerepesi úton, 1901 Forrás: Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris Évkönyve 

Aréna út

A Barcsay utca és az Erzsébet körút sarkán Fényi József és Farkas Lajos, nyitott kereskedést, ezek később az Aréna úti Velodromba költöztek. Akkoriban még nem volt rendszám, az autókat nevekkel jelölték, volt köztük Kati, Night Girl, Red Devil és Kroko. 1900-ban ötven autó közlekedett az utakon. A sofőrök és utasaik jókedvét a nem túl megbízható járművek, a gyakran kilyukadó gumik mellett az automobilizmus ellenségei is megkeserítették, szidalmakkal és kövekkel dobálták a macskaköves városi utakon csörömpölő ló nélküli kocsikat.

A rendőröknek sem tetszettek az autók

Atrocitások esetén nem nyújtottak védelmet a rendőrök, aki maguk sem nagyon szimpatizáltak a luxust jelképező autósokkal, többségük egyébként is vidékről jött lovasember volt. A száguldásnak éppen nem nevezhető 20 km/órás sebesség viszont elég volt arra, hogy könnyedén hagyja le a fiákereket és omnibuszokat. Egy 1900-ból származó főkapitányi jelentés szerint: „Az automobilok száma az elmúlt évben jelentékenyen megemelkedett ugyan, hatósági intézkedés szüksége azonban nem forgott fenn. Gyors menetelésük miatt azonban előbb-utóbb szabályozás alá kell vonni őket, különösen a nagy kocsiforgalmú vonalakon és sétakocsikázó utakon merült fel panasz az automobilok ellen.

Vizsgára várók az Arénánál, 1901 Forrás: Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris Évkönyve 

Négy év szünet, majd háború

A második rendezvényre mégis négy évet kellett várni, igaz, a városligeti Iparcsarnokban megrendezett már „léghajózási osztállyal” bővült, és nemzetközivé sikeredett, a magyar, osztrák kereskedők mellett a franciák is megjelentek, sőt, 1905-ben autós virágkarneválban gyönyörködhettek a budapestiek. Aztán a világháború megszakította a sorozatot, legközelebb 1918-bann, az Árumintavásár részeként mutatkozhatott be ismét a járműipar és közlekedés.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!