– A közlekedés az életünk szerves része, fejlődése pedig nemcsak technológiai, hanem társadalmi és gazdasági kérdéseket is érint. Ezért választottuk idei konferenciánk témájául az „Evolúció a közlekedésben” címet, amely keretében az elektromobilitástól az önvezető járművekig, a mesterséges intelligenciától a személyközlekedés átalakulásáig számos aktuális és jövőbe mutató témát tárgyalunk majd – mondta november 21-én Gellért Ákos, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Szegeden, a Nemzetközi Közlekedési Konferencia megnyitóján.

Szeri István álmodta meg a rendezvényt

A kétnapos rendezvényt idén már a 25. alkalommal tartotta meg a megyei kamara és az Enterprise Europe Network-Szeged a Közlekedéstudományi Egyesület együttműködésével, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet NKft. szakmai támogatásával. Gellért Ákos kiemelte, huszonöt évvel ezelőtt dr. Szeri István, a CSKIK volt – jelenleg tiszteletbeli – elnöke álmodta meg a rendezvényt, amely mára nemcsak a régió, hanem az ország egyik legmeghatározóbb szakmai eseményévé vált, és nemzetközi szinten is jegyzik már a konferenciát.

Az esemény résztvevőit Szénási Róbert, Szeged városfejlesztési bizottságának elnöke is üdvözölte, aki arról beszélt, az önkormányzat hosszú évek óta elkötelezett amellett, hogy a legzöldebb magyar város legyen. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható közlekedésre. Jelezte, három év alatt egymilliárd forintból megújulnak a trolik a városban, valamint a villamosvonalaknak több szakaszát is fejlesztik majd. Emlékeztetett, szintén a zöld várost szolgálja az a négy önjáró trolibusz is, amely ősszel érkezett Szegedre.

Kitért az egy héttel korábban bejelentett közlekedési fejlesztésekre is, amit az önkormányzat a kormánnyal és a BYD-val közösen valósít meg. Ennek része például a Szeged és Kiskunfélegyháza között épülő vasútvonal, a Sándorfalvi út négysávosítása, valamint a Belvárosi híd 2 milliárd forint állami támogatásból megvalósuló fejlesztése is. Utóbbi már jövő évben elkezdődik – ezekről itt írtunk részletesen.

Szénási Róbert: cél, hogy Szeged a legzöldebb magyar város legyen

A jubileumi konferenciát az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával és részvételével rendezték meg. A tárca részéről dr. Kerékgyártó János helyettes államtitkár gratulált a szervezőknek, majd arról beszélt, hogy a közösségi közlekedésben jelentős növekedést tapasztaltak az elmúlt évek során, sok millió ember használja naponta, mert egyszerűbben és olcsóbban elérhető. Ugyanakkor jelezte, van még teendőjük, ezért hirdette meg Lázár János miniszter az 5 pontos akciótervet a közösségi közlekedés megújítására.

Előadásában az államtitkár kiemelte, az akcióterv részeként újragondolják a személyszállítási jogokat és az alapellátást, megújítják a járműflottát, valamint pályarekonstrukciók is lesznek a vasúti vonalakon. Közölte, az intézkedések az utaskomfort javítását szolgálják, ennek érdekében a jegyvásárlási lehetőségeket is átláthatóbbá, könnyedebbé teszik.

A folytatásban több előadást is hallhattak a résztvevők. Dr. Horváth Balázs, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezetője „A közlekedés mindent megold!?”, Szabó Tamás Bálint, a közlekedési tárca főosztályvezetője „Napjaink közlekedési stratégiája”, míg dr. Mosóczi László, a MÁV-START Zrt. és Volánbusz Zrt. vezérigazgatója „Az egységes személyszállító vállalat kihívásai a jövőben” címmel tartott előadást – egyebek között.

Kerekasztal-beszélgetés a KRESZ módosításáról

Volt kerekasztal-beszélgetés is, ahol a KRESZ módosítása került terítékre, a témát dr. Pataki Gergely, a szegedi Csillag Kft. ügyvezetője, dr. Kerékgyártó János, a tárca közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Berta Tamás, a KTI Nonprofit Kft. közlekedésbiztonságért felelős igazgató-helyettese, Vizer Barnabás, a Magyar Kerékpáros Szövetség sportigazgatója, valamint Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének elnökségi tagja vitatta meg.

A kerekasztalt portálunk is “végigülte”, így megtudtuk, a módosításokba minden közlekedésben érintett szakmai szervezetet bevontak, bevonnak, valamint a lakosság is élhet javaslattal akár a KTI, akár a minisztérium felé. A tervek szerint újbóli vizsgát nem kell majd tennie a jogosítvánnyal rendelkezőknek az új KRESZ-ből, de létrejöhet egy interaktív felület, amelyen keresztül bárki tesztelheti majd tudását. Elhangzott, az új szabályok azt az uniós cél elérését szolgálják majd, mely szerint 2050-ig nullára csökkenjen Európában a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

Tény, az alapvetően 1976-os KRESZ nagyon régi és változtatásokért kiált. Időközben sok minden megváltozott, jöttek az elektromos autók és rollerek, felgyorsult a közlekedés, plusz a parkolás területén “közterület szűkösség állt elő”. Lassan, de biztosan épülnek be a javaslatok – hatszáznál is több érkezett – a még formálódó normaszövegbe és egyszer eljön majd az igazság pillanata is. Kérdés, jövő tavasszal az országyűlés elé terjeszthető-e a javaslat, a határidő szabás azért elég sportos…

Nagy érdeklődés kísérte a konferenciát. Fotók: CSKIK

A munkát valamelyest könnyíti, hogy több ízben is nekifutottak már a KRESZ módosításának, vannak vitathatatlanul értékes előzményanyagok, azokból meríteni is lehet. És tanulni, hogy mi az, ami miatt korábban nem sikerült a változtatási javaslatokat keresztülvinni...

A beszélgetésen szóba került, hogy milyen óriási ellenállásba ütközött az az ötlet, hogy a kerékpárosoknak kötelező legyen a bukósisak használata. Vizer Barnabás, a Magyar Kerékpáros Szövetség sportigazgatója egyedül maradt ezzel a javaslatával. Felmerült az is, hogy a közúti kerékpározást valamiféle minimális közlekedési ismerethez kössék – itt már többen is provokációt kiáltottak...

Ezen kívül is voltak és vannak komoly viták, forró ütközőpontok a munkacsoportban, ilyen az úgynevezett családtagi vezetés. Mint kiderült, az új KRESZ-en dolgozó jogalkotókat ez igencsak élénken foglalkoztatja. Vagyis a tanulóvezető ne csak hivatásos oktató, hanem jogosítvánnyal és megfelelő rutinnal rendelkező felnőtt jelenlétében is vezethessen.

A családtagi vezetésről még nem született konkrét döntés, egyelőre a szakemberek többek között az uniós és a nemzetközi példákat tanulmányozzák. Az egyes országokban meglehetősen eltérőek a gyakorlatok, az mindenütt erős érv, hogy ezáltal költséghatékonyabban – olcsóbban – szerezhetnek nagyobb rutint és tudást a kezdő sofőrök.

A családtagi vezetésről még nem született döntés

A legfőbb ellenérv: alkalmas-e minden jogosítvánnyal rendelkező szülő, közeli hozzátartozó arra, hogy a jövő generációját oktassa. Valamelyest érthető, hogy a szakoktatók körében nem arat osztatlan sikert a családtagi vezetés ötlete, az oktatóknak itt mentorszerepe lehet. Nemzetközi jó gyakorlat, hogy a képzés elején meg kell jelennie a csaladtagnak és részt is kell vennie az órákon. Így az autósiskolák sem maradnának munka nékül...

Most büntetendő tétel, ha a családtaggal gyakorol a mazsola – sok apuka segített és segít így gyermekének széles e hazában – , jó volna ezt pozitív irányba becsatornázni. Igény az biztosan lenne rá...

A készülő KRESZ egyik fontos célja az is, hogy javuljon a közlekedési morál, amely jelenleg Magyarországon nagyon alacsony szinten van. Az új szabályozásban például komolyabban büntetik majd a „kaszkadőrvezetést”.

A tervezett módosítások közé tartozik a sebességhatárok változtatása is. Például a buszok, teherautók és járműszerelvények lakott területen kívül az eddigi 70 km/óra helyett 90 km/órás sebességgel haladhatnak majd. Az autópályákon az eddigi 130 km/órás sebességhatárt meghagynák, de az útkezelők egyes szakaszokon 140-et is engedélyezhetnek.

A második nap legerősebb témája az önvezetés volt

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy két héttel korábban írt alá együttműködési megállapodást a gyermekek közlekedésbiztonságának javítása érdekében öt hazai szervezet, az ORFK - Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft., a portálunkat is kiadó Autós Életciklus Érdekképviseleti Nagykoalíció Egyesület, az Országos Polgárőr Szövetség és a Volán Egyesülés. A megállapodáshoz bámelyik szervezet csatlakozhat, ha fontosnak érzi a gyermekek közlekedésbiztonságát.

A konferencia második napján szekcióülések voltak, melyeken a mesterséges intelligencia, az önvezető autók – erről külön írással is jelentkezünk –, a személyközlekedés változásai kerültek fókuszba, de szó volt a fuvarozási és szállítmányozási piacon megjelenő európai kihívásokról is.