A Volkswagen magyarországi oktatócsapata segítségével néhány hete indult sorozatunkban a járműveinkben megtalálható érzékelők, szenzorok működését mutatjuk be. Az első részben a fényérzékeléssel foglalkoztunk, a másodikban a parkolássegítő rendszerek elemeit ismerhettük meg.

Nem tolatóradar

A köznyelv mindig igyekszik a legjobban érthető, legegyszerűbb néven nevezni a dolgokat, így lett az ultrahang hullámokkal működő távolságérzékelő köznapi neve tolatóradar. Azonban a műszaki nyelvben tilos radaroknak nevezni ezeket az eszközöket, mert működési frekvenciájuk „csupán” 40 kHz körül mozog. Ezzel szemben a radarok mikrohullámú frekvenciatartományban működnek, ezen belül is a 24 GHz-es érték körül kell gondolkodni, tehát nagyjából ezerszer nagyobb frekvenciában.

A frekvencia növelésével nőtt az érzékelhető távolság is, míg az autókan használt ultrahangos eszközök legfeljebb 0,8 méter távolságban lévő objektumokat észlelnek, addig a radarok hatótávolsága ennek nagyjából százszorosa, 70-80 métertől indul.

Milyen rendszerek használnak radarokat a járművekben?

Alapvetően két vezetési asszisztens rendszer használ radart, vagy radarokat az autókban. Ebben a cikkben még csak egyikkel, a holttér felügyeleti rendszerekkel foglalkozunk, de cikksorozatunkban sor fog kerülni a másik felhasználási területre is, amely nem más, mint az adaptív sebességtartás.

Holttér felügyelet

Az egyik a holttér felügyelet, de mielőtt belemennénk a működési elvbe, lássuk, mire is szolgál ez a segédrendszer. A járművekből való megfelelő kilátás alapvető biztosági követelmény. Ezért van előírva a járművekre legalább két darab visszapillantó tükör is, persze tudjuk, hogy már jó régen a hátsó szélvédővel is rendelkező járműveken három, két külső és egy belső visszapillantó tükröt találunk. (Más kérdés, hogy ki, mennyire használja ezeket…)

Bármennyire igyekszünk különleges kialakítású, például aszférikus (nem sík, hanem görbített, vagy különböző szögben álló sík) felületű tükrökkel minél nagyobb területet beláthatóvá tenni, mindig maradnak olyan jármű mögötti részek, amelyekre a vezető pozíciójából nincsen rálátás. Ezeket a területek nevezzük holttérnek.

A holttér felügyeleti rendszer dolga, hogy érzékelje és jelezze a holttérben lévő objektumokat a vezető számára. A jelzés, csak úgy, mint a parkolássegítő rendszereknél hang- és vizuális hatásban is jelentkezhet, ez a beállításoktól és persze az észlelt objektum veszélyességétől függ.

A holttér felügyeleti rendszer, ha érzékel valamit a holttérben, akkor első körben általában csak egy fényjelzéssel figyelmezteti erre a járművezetőt. Ez a fényjelzés a legtöbb esetben a visszapillantó tükörlapba integrált LED megvilágítású piktogram, de egyre több jármű használ olcsóbban előállítható és pótolható, a tükörház vezető felé eső oldalára szerelt lámpát is, ilyen van például az utolsó generációs Volkswagen Passatban is.

Hol van a radar?

Pontosabban radarok, mert a holttér felügyeleti rendszer két radart használt. Ezek az radarok természetesen már nem a klasszikus parabola alakú egységek, hanem körülbelül egy fél tenyérnyi méretű, téglalap alakú lapot kell elképzelni.

Ezeket a radarokat a jármű hátsó vészhárítójának két sarkára építik be, mégpedig úgy, hogy a jármű hossztengelyére (és persze a menetirányra merőleges tengelyére is) 45 fokos szögben rögzítik. Így a radar egyszerre „lát” oldalra és hátra. A két radarra azért van szükség, hogy a jármű mindkét oldalán működhessen a felügyeleti rendszer.

Kiegészítő szolgáltatások

A holttér felügyeleti radarok beépítésével tehát a jármű figyelmeztetni képes a vezetőt, ha valami ebben a térben helyezkedik el. Hangjelzés viszont általában csak akkor ad, ha azt észleli, hogy a vezető éppen az akadály felé szeretné manőverezni az autót.

Ekkor mindenképpen hangjelzés is hallunk, sőt, az elektromechanikus kormányművel szerelt járművek ennél is tovább mennek. Ezek képesek egyrészt a vezető kezében megrezgetni a kormányt, ezzel figyelmeztetve a veszélyre, másrészt képesek egy kismértékű beavatkozásra is, hogy az ütközést elkerülni. (Fontos kiemelni, hogy ezek a rendszerek soha nem írják felül a vezető akaratát, tehát, ha a sofőr neki akar menni a mellette haladónak, akkor a rendszer ezt engedni fogja.)

A rendszer megléte esetén nem jelent problémát a hátsó keresztirányú forgalom detektálása sem. Ez különösen akkor jön jól a járművezető számára, amikor merőleges parkolóhelyről kell tolatással elindulni olyan helyen, ahol jöhet valami a takarásból

Miért nem látjuk a radart?

Szerencsére a radarok „átlátnak” például a műanyag lemezeken, így kiválóan elrejthetők a külső héjszerkezet, értsd a lökhárító műanyaga alá

További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!