A Generali Biztosító és az Autószektor közös közlekedésbiztonsági sorozatában ezúttal a körforgalmakról lesz szó.

A rendszerváltást megelőző időszakban a hazai körforgalmú csomópontok számát egy kezén meg tudta számolni az ember. A leghíresebb körforgalomnak mondott csomópont a Lánchad budai hídfőjénél volt, de sokáig az is csak alakjában volt kör, forgalmi rend szempontjából a híd-alagút útvonal élvezett elsőbbséget.

A budapesti Clark Adam téri csomópont 1975 (Forrás: Fortepan, Főfotó)

Aztán az 1990-es évektől felgyorsult a körforgalmú csomópontok kiépítése, hiszen ennek a forgalmi megoldásnak számos előnye van.

A körforgalom mérsékli és közel azonossá teszi a járművek sebességét, egyszerűsíti a konfliktusokat, az áthaladást, csökkenti a csomóponton való átjárás időszükségletét, rugalmas és folytonos áthaladást biztosít, valamint nem csak négy csomóponti ága lehet, sőt, az ágak száma később is bővíthető.

Ezen kívül megoldottá válik az útvonalon való biztonságos visszafordulás, a legtöbb esetben lámpás forgalomirányítást nem igényel és idővel egyre kedvezőbbé vált a közösségi fogadtatása is.

De tényleg olyan egyszerű?

Nézzük a legfontosabb jellemzőket és az alapvető szabályokat! A körforgalmú csomópontnak legalább három ága van. A körforgalomban haladók számára elsőbbséget kell adni, ezt elsőbbségadás kötelező, vagy közismertebb nevén macisajt táblák jelzik.

Forrás: Magyar Közút

A körforgalomba való behaladáskor nem szükséges indexelni, hiszen kötelező haladási irány van érvényben. Az irányjelzőt viszont a körforgalom elhagyásakor minden esetben használni kell. Ez egyszerre hasznos a mögöttünk közlekedőnek, de még inkább a behajtani szándékozóknak. A körforgalomban tilos tolatni és megállni is.

Két- vagy többsávos körforgalmak

A körfogalmú csomópontok kapacitása növelhető, ha a körben nem csak egy, hanem két sávot alakítanak ki. Az így épített csomópontok használata csaknem megegyezik a hagyományos, egysávos kialakítással, mindössze azzal segíthetjük a saját és mások átjutását, ha nem a behaladásunktól számított első kijáraton hagyjuk majd el a körforgalmat, akkor megfelelő körültekintéssel behajthatunk a belső sávba. Némi nehézséget okoz, hogy a megfelelő kijárat előtt ívmenetben kell majd – természetesen irányjelzéssel – sávot váltanunk.

Spirális körforgalmak

Ennél kialakításnál már a behajtáshoz felkészülten, a megfelelő sávban illik érkezni, ugyanis a külső sávot tartva, az legfeljebb a következő két kijárat megközelítésére lesz alkalmas. Mivel a körforgalom sávjai között legtöbbször záróvonalakkal találkozunk, érdemes előre tájékozódni a tovább haladás lehetőségéről, amit a besorolást előjelző táblák segítenek a csomópont előtt.

Turbó körforgalmak

A spirális körforgalom továbbfejlesztett változata, amelynek közepén már nem is kört találunk, hanem két félkört, egymáshoz egy sávnyival eltolt pozícióban. Ez a megoldás viszonylag ritka, de a belső „születő-fogyó” sávos kialakítás már egyre gyakoribb.

A győri lámpás turbó körforgalom (Forrás: Google Earth)

Amikor már egy sáv sem elég, akkor általában segítségül hívják a lámpás irányítást, de a körforgalom még is megőrzi előnyei többségét.

A közlekedés a körforgalomban

Bármekkora is legyen a körforgalom, legyen abban bármennyi ág és sáv, az alapvető szabályok ugyanazok maradnak. Oda kell figyelnünk a sávvezetésre és tartásra. Nem maradhat el a sávváltás közbeni, vagy a lehajtáskori irányjelzés. A körforgalomban nem érdemes megállnunk, hogy behajthassanak, ez alól kivételt csak az az eset képezhet, amikor forgalmi okból nem tudnánk elhagyni a másik autó behajtásához szükséges területet.

A körforgalomban, általában nagy a hely, de ez nem csábíthat senkit sem furakodásra. A kitalált rend megbontása ugyanis hamar zavart okoz a forgalom lefolyásában, amely aztán kihat az egész körforgalom, sőt a behajtó ágak forgalmára is.

A fejlettebb navigációk ma már képesek a körforgalom előtt is segíteni a helyes sávválasztást. Ez is segíthet, de bonyolultabb körforgalmaknál a gyakorlat teszi majd a mestert.

Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.