Milyen a széljárás mostanában?

Az Európai Parlament (EP) közlekedési és idegenforgalmi bizottsága (TRAN) elfogadta a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló jelentését, amelynek célja, hogy ösztönözze a tagállamokat a környezetkímélő, alacsony károsanyag-kibocsátású járművek vásárlására a közbeszerzési eljárások során. Szükséges a városok légszennyezettségének csökkentése és levegőminőségének javítása, ugyanakkor a tagállamoknak nagyobb mozgástérre van szükségük, hogy eldönthessék, milyen technológiát részesítenek előnyben a közbeszerzések során. Az EP nagyratörő, ugyanakkor megvalósítható célokat kitűz ki, amelyek ugyanakkor figyelembe veszik az egyes országok és régiók különböző fejlettségi szintjét, olyan megoldásokat, melyek minden tagállam számára elfogadhatóak. "Környezetbarát járműveket szeretnénk az EU útjaira, tényleges javulást akarunk elérni városainkban és falvainkban" - fogalmazott Deli Andor képviselő. Mint elmondta, az Európai Bizottság elképzelése szerint tagállami kvótákkal ösztönöznék a környezetkímélőbb járművek vásárlását, és ezzel világossá tennék az európai autógyártók és az ipar számára, hogy nagy igény van ilyen járművekre.

A képviselő véleménye szerint ugyanakkor fontos lenne megerősíteni a környezetkímélő járművek európai gyártását, mielőtt szigorú kvótákat írnának elő, hiszen a személygépjárművek piaca korlátozott, környezetkímélő nehézgépjármű és busz pedig nagyon kevés létezik, és azok is inkább Európán kívüli gyártóktól származnak - hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint az uniós bizottság javaslata egyoldalúan az elektromos járműveket részesítette előnyben. Mivel az ilyen járművek ára ma többszöröse a hagyományos járművekének, és egy új infrastruktúra kiépítésének szükségességét vonja magával, megvolt a veszélye annak, hogy ez hatalmas pénzügyi többletterhet rójon a tagállami hatóságok és önkormányzatokra. Ez akár a menetjegyárak drágulásához is vezethetett volna. Sikerült elérni, hogy egy technikailag sokkal semlegesebb egyezség szülessen, mely nemcsak a drága elektromos technológiát preferálja, hanem a tagállamok hatóságaira bízza annak eldöntését, milyen technológiát részesítenek előnyben a közbeszerzések során - tette hozzá a képviselő.

Ez azt jelenti, hogy elindult egy folyamat, ami elismeri az elektromobilitás túlárazottságát az általa nyújtott előnyökhöz képest, és létezik más alternatíva a környezet megóvására.

Utószó: Érdekes kettőssége a világgazdaságnak, hogy csak a növekedést ismeri el sikernek, miközben hangosan kiáll a környezetvédelem mellett. A GDP-stagnálása már-már gazdasági válságot jelent, hiszen elmaradt a növekedés, de bele kell gondolni abba is, hogy mi okoz gazdasági növekedés. A közúti közlekedés egész Európában kezd önmagában megfulladni, hiszen az utak telítettek, az autópályákon kamionok vonatként közlekednek egymást érve, mindez azért, mert nekünk nem jó a magyar tej, a magyar sajt, a magyar hentesáru, nem tudjuk kivárni a magyar dinnyét és paradicsomot, mert nem mondunk le a javakról a szezonalitásuk ellenére sem. Ausztrál bort is ihatunk, ami több ezer km-t utazott, miközben a szomszéd faluban kínálják portékáikat a borászok. Ezzel nem csinálunk mást, csak a GDP-t növeljük, munkát adunk a logisztikai szektornak, és egy hazai termelőnek okozunk kárt, ha nem tudja eladni a termésből készült italt.

Ugyanez a hajsza tetten érhető az autóiparban is: egyre nehezebben teljesíthető határértéket követelünk meg, hogy csökkenjen a kibocsátás, mesterséges folyamatokkal és a szabad versenyt csorbítva új technológiák irányába tereljük a gyártókat és a fogyasztókat, bonyolítjuk a járműveket és az infrastruktúrát, melynek eredményeként munkahelyeket teremtünk, több alkatrészt gyártunk, ritka fémeket használunk tömeggyártásban és vegyi anyagokkal kísérletezünk, hogy a végtermékünk élettartamának az üzemeltetőnél eltöltött időszakában kisebb legyen a károsanyag-kibocsátás és pár %-kal csökkenjen az energiafogyasztás. Azt már kiszámolta valaki, hogy mennyi emissziót takarít meg az, aki 2-3 modellcikluson keresztül egy autót használ, és csak azt karbantartja? Arról nem is beszélve, hogy a gyártósorokról felszabadult munkaerő milyen jól pótolhatná a szakemberhiányt. Akkor most a GDP-növelés eszköz vagy cél?