A Didi taxitársaság Sanghajban elindítja az autonóm járművekre alapozott kísérleti projektet. Céljuk, hogy a szolgáltatást kiterjesszék egész Kínára, sőt még Latin-Amerikára is.

 

„Szeretne önvezető járművel utazni? Ha beleegyezik, az utazás ingyenes. ” Ezt az üzenetet fogják kapni a sanghaji Didi taxitársaság - a kínai Uber - ügyfelei, ha letöltik a cég akalmazását. A kísérleti projekt egyelőre a Sanghajon belüli utazásokra lesz érvényes. Kína "gazdasági fővárosának" vezetése augusztus utolsó napjaiban adott zöld utat a vezető nélküli járművek forgalomba állítására a Jiading körzetben. A Didi már 30 autonóm, 4. szintű autóval rendelkezik, amelyek készen állnak arra, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyet a közeljövőben kiterjesztenének az ázsiai óriás más városaira, sőt, Kína határain túlra is. „Várhatóan néhány hónapon belül megkapjuk az engedélyeket, hogy élesben, utasokkal is bevezethessük a szolgáltatást" - mondta a legnagyobb spanyol lap, az El País tudósítójának Zhang Bo, a Didi társalapítója és technológiai menedzsere.

 

Az újságíró azonban már most lehetőséget kapott arra, hogy megtapasztalja a valóságban, hogyan is működnek a önvezető taxik. Igaz, egyelőre csak azon a zárt területen, amelyet ebből a célból alakítottak ki a Sanghajban lezajlott Mesterséges Intelligencia Világkonferencia alkalmából. 

 

 

A működés pofon egyszerű! Először is az autó elmegy a kliensért. A diszpécsernek csupán annyi a dolga, hogy megnyitja az alkalmazást, kiválasztja a kívánt útvonalat, elfogadja az autonóm jármű javaslatát, és megvárja, amíg az autó - az ügyfél által megadott GPS koordináták alapján - megtalálja a várakozó klienst. Beszállás után az utas megerősíti a rendeltetési helyet, és a digitális képernyő érintésével megkezdi az utazást. Az autó, az amerikai Lincoln modellje, automatikusan elindul. Menet közben a képernyőn kijelzi, épp merre jár, milyen forgalmi akadályokat érzékel a szenzorok és a tetőre szerelt kamerák adatait regisztráló LIDAR irányító rendszer.

 

A jármű a szükséges módon reagál a jelzőlámpákra. Fékez, amikor véletlenszerűen  gyalogosok bukkannak elő, vagy fekvőrendőrhöz érkezik a jármű. Egyébként pedig folyamatosan halad át a próbaterep különböző utcáin. Egy ponton hagyományos autó keresztezi hirtelen a taxi útját. A Didi járműve ekkor hirtelen és erősen fékez az ütközés elkerülése érdekében. Az utazás végén a kocsi centire pontosan megáll az előre meghatározott helyen. A vezetői ülésben most még ugyan sofőr ül, ahogy azt a biztonsági előírások megkövetelik, de a próbaút alatt egyetlen pillanatra sem érintette a jármű  kormányzási vagy biztonsági eszközeit. 

 

„Úgy gondoljuk, hogy a taxiszolgáltatás a legjobb módja az autonóm járművek népszerűsítésének, mivel a jelenleg érvényben lévő korlátozások nem teszik vonzóvá az önvezető autókat a lakosság körében. Nincs értelme ugyanis olyan autót vásárolni, amelyet csak jó időjárási körülmények között és csak meghatározott zónákban  lehet használni"- mondja Zhang . "Ezért kipróbálunk egy hibrid működtetési modellt, amelyben az általunk kifejlesztett rendszert a hagyományos taxikban és az autonóm járművekben is lehet majd alkalmazni, a konkrét utazási körülményekhez igazodva."

 

 

"A biztonság és hatékonyság a kísérleti projekt két legfontosabb eleme" - mondja az igazgató. „A LIDAR - az emberi szem érzékelését meghaladva - mindent lát egy kb. 20 méter sugarú körben. A rendszer nem fárad el, és az alkohol sem tompítja érzékszerveit.  Hatékonysága révén várhatóan jóval kevesebb autó lesz majd az utcákon, csökkentve így a forgalmi dugókat is” - hangsúlyozza. Zhang azonban elsimeri, hogy a technológia még nem áll készen száz százalékosan arra, hogy reagáljon minden olyan előre nem látható eseményre, amelyet nem algoritmusok, hanem az emberek nem mindig logikai alapú impulzusai irányítanak. "Az autonóm járművek fejlesztése gyorsabb ütemben halad, mint annak az infrastruktúrának a kiépítése, amely a működtetéséhez szükséges" - ismeri el.

 

Zhang véleménye szerint az önjáró autók öt éven belül megszokottá válnak az erre előkészített zónákban, de tömeges megjelenésükre azért még sok időre lesz szükség. Ez azonban nem akadályozza meg Didi-t abban, hogy rövid távú terveket készítsen: a következő évre azt várják, hogy a „Robotaxi” szolgáltatás három kínai városban is elindul, 2021-ben pedig már Kína határain kívül is szeretnék bevezetni. Valószínűleg az első szolgáltatásokkal Japánban jelentkeznek majd. Ezt Latin-Amerika négy olyan országa követi, ahol már most is jelen van a cég.  

  

„Ha Didi-sofőr lennék, aggódnék a munkám miatt” - veti fel a tudósító. Zhang elmosolyodik, és megrázza a fejét. „Jelenleg a felhasználók kéréseinek 25% -át nem tudjuk teljesíteni, mert nincs elég sofőrünk. A kereslet meghaladja a kínálatot, és egyre nehezebb olyan embereket találni, akik taxisofőrök szeretnének lenni. Ráadásul többségük az idősebb korosztályhoz tartozik. Ezért úgy gondoljuk, hogy az autonóm járművek kiegészítik a jelenlegi kínálatot, és nem lesznek egyeduralkodóak még egy ideig. Az ember továbbra is hozzáadott értéket képvisel ebben az ágazatban. Hogy csak egy példát mondjak: az autók szervizelése és karbantartása sok új munkahelyet teremt" - válaszolja.

 

 

A Didi új szolgáltatása - a cég vezető piaci pozíciója miatt - az ágazat legambiciózusabb projektje Kínában. De nem ők voltak az elsők. A versenytárs Pony AI tavaly év végén hasonló szolgáltatást indított az ország déli részén, a Guangzhou Egyetem közelében. Igaz, csak három autóval, amelyek délután 14 és 16 óra között üzemelnek. Ennek ellenére ők is külföldre kacsintgatnak: az Egyesült Államokat vették célba, ahol ringbe szállnak az amerikai versenytárs Waymoval.  A széndékok jól tükrözik a a technológiai fölény megszerzéséért indított harcot a két nagyhatalom között. 

 

"A mi előnyünk a kezelt adatmennyiségben rejlik" - mondta Ye Jieping, a Didi alelnöke és a mesterséges intelligencia laboratóriumának igazgatója. „Járműveink mindennap 30 millió utat tesznek meg, amelyekből rengeteg tapasztalatot szerzünk, beépítve ezeket a fejlesztéseinkbe. Az olyan bonyolult és összetett szituációkban, mint például a balesetek, összehasonlítjuk az emberi döntéseket a mesterséges intelligencia döntéseivel, hogy finomhangoljuk a modelleket, amelyekkel dolgozunk. Ez kulcsfontosságú a biztonság garantálása érdekében ”- mondja Ye.

 

Az adatok a Didi számára más célokat is szolgálnak. A társaság például együttműködik különböző önkormányzatokkal az utcák és autópályák forgalmának optimalizálása érdekében. „A forgalmi folyamatok alapos ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy megjósoljuk a bekövetkező eseményeket, és gördülékenyebb rendszereket hozzunk létre. Például a közlekedési lámpák átprogramozásával jelentősen csökkenthetjük a volán mögött elvesztegetett időt. Nemcsak a Didi sofőrök, hanem mindenki számára”- állítja be Zhang.

 

 

A cég vezetői hangsúlyozzák: a cél nemcsak a vezető nélküli jármű-program elindítása, hanem az integrált mobilitás új modelljének létrehozása. Ehhez olyan elemek kapcsolódnak, mint például a tömegközlekedés vagy akár a kerékpármegosztó szolgáltatás. Csak egy példa: "Ha az alkalmazásunk nem talál szabad autót, akkor javasolhatja a felhasználónak, hogy vegye igénybe a legközelebbi kerékpármegosztót, vagy alternatív útvonalat kínál fel tömegközlekedéssel" - magyarázza Ye. „Biztosak vagyunk abban, hogy az elkövetkező 20 évben a közlekedés átáll az elektromos járművekre, és autonómmá válik. A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú lesz, és alapjaiban változik majd meg az a szemlélet, hogy mindenkinek saját autóval kell járnia. A megosztásé a jövő ”- mondja Zhang.