A Szegedi Tudományegyetem, a győri Audi Hungária és a MOL képviselői a volt orosz laktanya – a leendő tudományos park – területén elvégezték az első hivatalos méréseket a Járműipari Kompetencia Központ alapkövével együtt nyáron letett konténerben. A június végi, Szabó Gábor rektor utolsó munkanapjára eső rendezvényen az SZTE stratégiai megállapodást kötött az Audival és a Mollal. Ennek részeként az olajtársaság az egyetem rendelkezésére bocsátotta a speciális motorfékpadot, amellyel a belső égésű motorokat, azok károsanyag-kibocsátását tudják vizsgálni. A berendezés egyaránt használható oktatási és kutatási célokra - a MOL ezzel is támogatni kívánja az egyetem innovációját, az ipari szereplők és az oktatás együttműködését.

A jövőbeni járműipari központ első egysége

– Nyár végére befejeződött a próbaüzem, majd elkezdődtek a tesztmérések, s mára eljutottunk odáig, hogy élesben, konkrét megrendelés feladatain dolgozzunk – mondta ottjártunkkor Bozóki Zoltán, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára, a motortesztpad-konténer melletti melegedőben. Ami persze iroda, minitárgyaló, teakonyha és szociális helyiség is egyben. Fotós kollégámmal éppen az első éles mérés előtti megbeszélés közepébe csöppentünk, ezen a tanszéki kollégákon túl, részt vettek az Audi és a MOL külön erre az alkalomra Szegedre érkezett szakértői is.

Többféle gázolajat hozott bevizsgálni az olajtársaság, ezekkel végeztek nemzetközi szabványok szerinti méréseket. A fékpadot az az ENERGOTEST építette és tartja karban, amely cég egyben tervezte is a Járműipari Kompetencia Központot, közösen egy szegedi csapattal. A fékpad „lelke” az Audi győri gyártósorán készült háromliteres V6-os turbódízel motorja.

Négyszögletes kerekasztal az SZTE, az Audi és a MOL szakembereivel

– Teszteljük azt a fotóakusztikai mérőműszert, amelyet tanszékünk fejlesztett ki és a munkának már a vége felé járunk – mondta Bozóki Zoltán, hozzátéve, hamarosan elkezdik építeni a prototípust is. Hármas kooperációban jár a motor a közös kutatás-fejlesztésben: az egyetem a műszert adja, az Audi a hátteret, a MOL a gázolajat.

– Üzemanyagainkat folyamatosan fejlesztjük, akár nagyobb vevőink speciális igényei szerint is, és ehhez szükségesek ezek a mérések – mondta Baladincz Jenő, a MOL Százhalombattáról érkezett termékfejlesztési vezetője. Hangsúlyozta, vannak laboreredményeik, de ezt itt sokkal életszerűbb mérés. Ezt erősítette meg Perger József is, aki a győri Audinál a járműhajtás, a fejlesztés és a méréstechnika szakmai vezetője.

Fékpad az Audi V6-os dízelmotorjával

Megtudtuk, Győrben nemcsak motorokat és autókat gyártanak, hanem 2001 óta motor- és járműfejlesztő központot is üzemeltetnek. Az Audi, a MOL és az SZTE együttműködése elősegíti a nemzetközi szintű tudományos eredmények, innovációk iparba történő átültetését. A kutatási programok középpontjában a belsőégésű motorok károsanyag-kibocsátása, az ehhez kapcsolódó mérési technológiák fejlesztése és a szintetikus üzemanyagok kutatása áll.

Mialatt az újságíró az elméleti információkat szívta magába, egy kisebb csapat már melegítette az Audi motort a mérőkonténerben. Ifjabb Bozóki Zoltán tanszéki mérnök és Pap Imre egyetemi hallgató meglehetősen szűk helyiségben üldögélve nézegette a temérdek műszert. Megtudtuk, városi autózást szimulálva mérik a károsanyag-kibocsátást, plusz a kormot is – természetesen csak azután, hogy a dízelmotor elérte üzemi hőmérsékletét.

Ifjabb Bozóki Zoltán és Pap Imre

A MOL és az autóipar

Az európai autó- és olajipar előtt ugyanaz a két kihívás áll: megoldást találni a városi közlekedés kedvezőtlen hatásainak csökkentésére és teljesíteni a szén-dioxid-kibocsátási előírásokat. A MOL tudja, hogy csak az autóiparral együtt lehet a környezetet kímélőbb üzemanyagokat fejleszteni. Európában közel negyedmilliárd autó fut, ennek 5 százaléka újul meg évente, így a kocsipark csak 20 év alatt cserélődik ki. Ezzel a tempóval nem érhető el a szén-dioxid-kibocsátás elvárt szintű csökkenése. A cél olyan motorok fejlesztése, melyek a ma még 30-40 százalékos mutató helyett érdemben magasabb hatékonysággal használják fel az üzemanyagot.

Fotók: Török János, delmagyar.hu