Gyorsan hangsúlyozzuk, hogy ez a sorozat az új autó vásárlóknak szól elsősorban, vagy legfeljebb azoknak, akik 2-3 éves autót szeretnének vásárolni, hiszen a korszerű járművekre hegyezzük ki a témát. Az első részben a kis-benzinmotoros autókról beszéltünk. Azt hiszem, egyet érthetünk abban, hogy a kisebb benzinmotorral szerelt autókat azoknak ajánljuk, nem használják rendszeresen hosszabb utakra, mert ott egyrészt a fogyasztása sem lesz ideális, másrészt a komfort kérdésében erős kompromisszumokat kell kötnünk. Persze tisztán rövid, városi utakra használt benzinmotoros autók sem rajonganak a sok hidegindításért, az állandó alacsony fordulatszámú üzemért, ezért akik jellemzően így használják a kocsijukat, azok számára ajánlható, hogy a még a korszerű kisautókban is az előírtnál gyakrabban cseréljenek motorolajat, illetve 4-5 évente érdemes ránézni a szelepekre, szívójáratokra, mert a lerakódások is nagyban ronthatják a motor hatásfokát.

Tisztességes teljesítmény tisztán benzinből

Ma méretet ugrunk, és a belépő, általában egyliteres – benzinmotorok és a kisméretű kasztnik világából a középkategóriába ugrunk.

Előbb a motorokról. Az 1.4-1.6 hengerűrtartalom osztályban is ma már csak elvétve találunk olyan motort, amelyet nem segít turbófeltöltő. Ez van. Cserébe ez a motorméret nagyon meggyőző, 140-150 lóerő körül teljesít és a fogyasztása is kedvezően alakul. Na, persze ezt sem a városi közlekedésre értjük, mert ott nem ritka a 9-10 literes fogyasztás, de országúton, autópályán ennek a fele is jellemző lehet, köszönhetően az optimális váltóáttételeknek, vagy a hengerlekapcsolásos üzemmódnak.

VW-csoportos 1.5 TSI ACT motor (már embléma sincsen rajta)

Mindenre IS alkalmas

Ma már a felsőkategóriából minden fejlesztés átszivárgott az alsóbb szegmensekbe. Nem csak hogy automataváltót rendelhetünk szinte minden modellbe, de a vezetést segítő asszisztens rendszerek is elérhetők. Régóta nem kell nélkülöznünk a holttérfelügyelet, a sávtartó-sávelhagyásra figyelmeztető rendszereket, és persze az adaptív sebességtartó automatikát sem, amely rendszerek együttműködésének köszönhetően egy Astra-ban, Golfban is élvezhető a 2. szintű önvezetés.

Volkswagen Golf Sportsvan (VII. facelift)

A helykínálat tágas. Egy négytagú család számára még hosszabb utazások is megoldhatók. Arról, hogy egy ilyen autó bírja erővel akár az autópályázást, akár a hegyi szakaszokat is, már volt szó, de érdemes megemlíteni, hogy ezeket négy, sőt, akár öt utassal is simán hozza. Kényelmesen el is fér a család ezekben középkategóriás járművekben és kiviteltől függően a poggyásznak is marad hely.

A szegmensben már kisebb egyterűeket is megtalálhatunk. A Volkswagen a Golf Sportsvant kínálja belépő egyterűként, akinek pedig további helyigénye van, annak ott a Touran. Az Opel kínálatában a Combo Life a kisebb, a Grandland X a nagyobb egyterű, A Peugeot-nál pedig a duplanullás számozású modellek állnak rendelkezésre, de csaknem minden gyártó kínál a szegmensben járműveket.

Évi legfeljebb 15.000 km

Ha előre tudjuk, hogy évente nem fogunk többet menni 10-15 ezer kilométernél, akkor nyugodtan maradhatunk a (tisztán) benzinmotoros kiviteleknél. Ekkora futásteljesítménybe azért a legtöbb család belefér, még akkor is, ha minden nap autóval kell járni. Ha 250 munkanappal számolunk egy évet, akkor minden dolgos hétköznapra jut 80 km. Jellemzően ritka az ekkora napi futás, úgyhogy autóvásárlás előtt érdemes visszatekinteni az elmúlt években összeautózott kilométerekre és ennek alapján belőni, hogy mire is van szükségünk.

Várja a benzint...

Bár benzines és dízel modellek közötti árkülönbség az elmúlt időszakban jelentősnek is nevezhető mértékben csökkent, a dízelmotoros járművek még mindig drágábbak és az árkülönbség ekkora futásteljesítmény mellett nehezen dolgozható le, hiszen a fogyasztás béli különbségek is alacsonyabbak. A dízel autók sajátosságairól persze lesz külön része ennek a sorozatnak, de annyit muszáj itt megemlítenünk, hogy az üzemi hőmérsékletet nehezebben elérő gázolajos megoldások még rosszabbul tolerálják a városi közlekedést, és akkor még a dízel részecskeszűrőkről nem is beszéltünk.

A végére hagytam, de ha már a részecskeszűrőknél tartottunk muszáj megemlíteni, hogy a legújabb benzines modellek is tartalmaznak már részecskeszűrőket. 2018 őszétől lépett életbe az EURO 6c kibocsátási norma, úgyhogy attól kezdve minden új benzinmotornak is csatolt része kellett, hogy legyen a részecskeszűrő. (Míg a dízel részecskeszűrőt angol elnevezése – Diesel Particular Filter – DPF-nek, a benzinest – Otto/Gasoline Particular Filter – OPF/GPF-nek rövidítik.) Csak így biztosítható a tartósan alacsony károsanyag kibocsátás, de azért megsúgom, hogy várhatóan a benzines szűrők élettartama sem fogja meghaladni a dízelesekét. De amíg ez a problémakör előjön, jó sok víz lefolyik még a Dunán.