A cikk írásának időpontjában Esztergom városa már ideiglenesen ingyenessé tette a közterületi parkolást, ezzel is próbálják megszüntetni a korlátozások utáni szinte utolsó olyan gócot, ahol emberek zsúfolódhatnak össze: a tömegközlekedést.

Budapesten úgy döntöttek, hogy nem díjmentesítik a parkolást, mert ez indokolatlan autóforgalmat zúdítana a városra. Szóval a legjobb még mindig otthon maradni, de akinek mindenképpen autóba kell ülnie, abban joggal merül a fel a kérdés: mennyi védettséget ad a vírussal szemben az, hogy autóban ülünk?

Nem vagyok orvos,

de annyit a Wikipedia és két orvos ismerősöm segítségével kiderítettem, hogy ez a nyavalyás COVID-19 egy lipidburkos RNS-vírus. Azért hívják koronavírusnak (ez a vírusok egyik alcsaládja egyébként, nem a konkrét vírus), mert az örökítőanyagot tartalmazó lasztiból körben kilógnak a fehérjetüskék, amelyekkel később a vírus kapcsolódni fog a gazdasejthez (ez van bennünk, emberekben), hogy annak erőforrásaival aztán jól lemásolja saját magát nem kis mennyiségben.

Ennyit sikerült kihámoznom a sok tudományból, amit olvastam és rám zúdítottak a dokik, de ennyi talán elég is lesz, hogy megértsük, hogyan lehetünk előle biztonságban, akár az autónkban is.

Önmagában nem megy ez sehova

A (korona)vírus egy kb. 1,3-2,6 mikrométer átmérőjű zsíros külsejű paca. A méretet jól jellemzi, hogy egy autó festékrétege (ha gyári a fényezés) általában 100-140 mikométer. A vírust szabad szemmel nem lehet látni. Jól megtapad mindenen és viszonylag sokáig életképes is marad, várja, hogy jöjjön a gazdatest, ahol végre kifejtheti áldatlan tevékenységét. Egy friss cikk szerint levegőben 3 óráig, rézfelületen 4 óráig, papíron 24 óráig, de műanyagon, vagy rozsdamentes acélon akár 2-3 napig életképes marad.

Azért mondják, hogy tartsunk legalább egy, de inkább két méter távolságot embertársainktól, mert addigra a vírus a földre hullik, onnan meg általában nem nyaljuk be. A baj akkor van, ha kezünkön, ruhánkon megtapad és onnan a szervezetünkbe jut.

Magától tehát nem közlekedik, hanem viteti magát, prüszköléskor (a cseppecskéken) kerül a levegőbe.

A pollenszűrő

Egy korszerűbb autókabin levegőszűrője (pl. HEPA szűrő) akár a 0,3 mikron méretű szemcséket is kiszűri, ez tulajdonképpen még a füst nagy részét is megfogja. A vírus ennél már önmagában is nagyobb, arról nem is beszélve, hogy cseppecskén utazik. Ezzel a résszel meg is volnánk, de azért nemsokára szentelünk egy külön részt a pollenszűrőknek, mert szerepük sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolnánk.

A szabvány szerint a HEPA (High Efficiency Particulate Air) szűrő a 0,3 mikron méretű részecskék 99,97%-át megfogja (Meg persze a nagyobbak 100%-át) Forrás: Bosch

Majd mi bevisszük a vírust

Ha menet közben nem tud bejönni a levegővel a vírus, akkor az autóba csak egyetlen módon kerülhet. Bevisszük mi magunk.

Aki kicsit is követi az új vírussal kapcsolatos híreket, jól tudja, hogy a kezünk remek táptalaja a kórokozónak. Jövünk-megyünk, intézzük mindennapi ügyeinket, miközben kilincseket, villanykapcsolókat, korlátokat, pénzjegyeket és érméket markolunk meg.

Majd – mint, aki jól végezte dolgát – megyünk az autóhoz. És a kilincsekről, kapcsolókról, pénzekről és minden másról összeszedett koszt, zsírt és velük együtt a vírust is szépen telepítjük a kormányra, váltógombra, kapcsolókra és ki tudja még hova.

Mi a megoldás?

Nagy titok itt sincsen. Az autót belül is tisztán és „sterilen” kell tartani, amit legkönnyebben úgy érhetünk el, hogy beszállás előtt az ismert szabályok betartásával alaposan kezet mosunk. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor beszállás után, de még az indulás előtt fertőtlenítő hatású szerrel letöröljük a kezünket. Ennyi.

A kéztisztítás hatásossága ugyanis abban rejlik, hogy a bőrünkön levő zsírréteggel együtt egyszerűen lemossuk az azon megtapadt vírusokat is.

Ha ez fizikailag nem lehetséges, akkor kémiailag kell megoldani a dolgot. Ezek a vírusok két dolgot nagyon nem bírnak. Az egyik az alkohol, a másik a klór. Míg az előbbi nagyon szárítja a bőrt, az utóbbi pH-értéktől függően maró hatású (ld. hipó).

Ha gyanús, hogy „vírusos” az autó

Amióta tart a koronavírus-pánik, már reklámoztak úgy ózonos jármű utastér fertőtlenítést, hogy ezt a vírust IS kiölik vele az autóból. Egyes vélemények szerint erre ne nagyon bazírozzunk, de mással azért próbálkozhatunk.

Legegyszerűbb, ha meleg, mosószeres vízzel áttöröljük az utastér elemeit. A lényeg, hogy fizikailag eltávolítsuk a felületeken megtapadt dolgokat. Egyes makacs utastéri szennyeződések eltávolítására régebben előszeretettel ajánlottam az acetont, de ez a cucc annyira erős, hogy sok műanyag egyszerűen nem bírja a kezelést. Megmutatom, mit csinált a teszt során a billentyűzetem ENTER gombjával.

Az ENTER-en így hatott az aceton, nem biztos, hogy a kocsi burkolatain is ki kell próbálni. A többi billenytű monitortisztítóval kezelve. Az Insert és Delete gombokon az eredeti szennyezett állapot.

Nem is nagyon erőltettem tovább, hanem amikor megláttam, hogy a monitor képernyőjének tisztítására használt spray antibakteriális hatású, minden hitemet belé vetve, azzal pucoltam meg a klaviatúrát, a mobiltelefont és az autót is. Antibakteriális, tehát baktériumok ellen hatásos. A vírus nem baktérium, de én a fizikai eltörlésre koncentráltam.

Mindenki vigyázzon magára és lehetőség szerint maradjon otthon!

A cikkben található információk tájékoztató jellegűek.