Az új autókban annyira azért megbízik az egységes EU-s szabályozás, hogy első etapban 4 évig nem kell műszaki vizsgára vinni őket. Viszont ezután a normálüzemű (pl. nem taxiként szolgáló) autókat kétévente kell vizsgáztatni.

Bár a hazai műszaki vizsga rendszer mindig kérdéseket generál maga körül, abban azért bízhatunk, hogy az alábbi hibákkal meg fogják buktatni az autónkat.

Műszerfali jelzések

Alapszabály, hogy azoknak a rendszereknek, amelyek gyárilag vannak beépítve az autókba, működniük is kell. A műszerfalon a kiemelt biztonsági rendszereknek mindig van visszajelző lámpája.

A légzsákrendszer

A légzsákrendszer az első kényes pont. Nem mondhatjuk, hogy gyakori jelenség, de előfordul, hogy a légzsákok áramköreiben hiba, vagy szakadás lép fel, esetleg elöregszik a fődarab, akkor a kis lufi ikon bizony megjelenik a műszerfalon.

A légzsákok érthetően nagyon fontos aktív biztonsági elemei egy járműnek, ezért megfelelő rendelkezésre állásuk elengedhetetlen. Sajnos egy mezei műszerfali lámpából még megtippelni sem lehet, hogy milyen javítási költség elé nézünk. A minimum, hogy diagnosztikai műszerrel ki kell olvasni a hibát, de ha ez sem hoz eredményt, akkor jön a megbontásos, méricskélős hibakeresés.

ABS-ASR-ESP

Biztonsági szempontból szintén fontos a blokkolásgátló és a kipörgésgátló rendszerek, illetve a most már régóta kötelező menetstabilizációs rendszerek működése. Ez egy sokkal gyakoribb hibajelenség, mint például a légzsákrendszer meghibásodása.

A rendszer ugyanis a jeladókon kívül sok mechanikus elemet is tartalmaz. Ha ez még nem lenne elég, akkor az ABS-ESP rendszer egy rakás vezérlőegység jelét dolgozza még fel a helyes működéshez, úgyhogy bármelyik érintett rész hibája esetén ezek a rendszerek is leállnak, és a műszerfalon megjelenik a hibajel, amellyel egy időben le is tiltja ezek működését a központi vezérlés, nehogy nagyobb kárt okozzon, mint hasznot.

A legjobb példa az ESP rendszer tiltására a kormányszög jel kimaradása. Ez leggyakrabban a jeladó meghibásodásából fakad. Bár a blokkolásgátláshoz elvileg nem szükséges ez a jel, a rendszer az ABS-t együtt fogja tiltani az ESP-vel.

A fékrendszer

A fékrendszert érintő hibáknál most már az ABS-ről nem teszünk említést, de itt vannak a kopó-forgó alkatrészek. A fékbetétek és féktárcsák egzakt módon mérhető méreteinek meg kell felelniük a minimum elvárásoknak. Féktárcsák esetében a gyártók előírása szerint kell mérlegelni, de általánosságban elmondható, hogy az újkori méretéből legfeljebb 2-3 mm-t veszíthet a tárcsa vastagsága. Fékbetéteknél, különösen az első tengelyen, általában megtalálható a kopásjelző, amely a kritikus szint alá kopott fékbetétek esetén zár egy áramkört és szintén hibajelet jelenít meg a műszerfalon.

A fékrendszer hatásosságát, a fékerő eloszlását a vizsgán géppel fogják ellenőrizni.

A futómű

Az átlagos futóművel rendelkező járművek felfüggesztése is tartalmaz oldalanként legalább 5-6 olyan alkatrészt, amely a fém alkatrészek között rugalmas anyagú csillapító elemmel van ellátva. (Ezeket a csillapító elemeket garázsnyelven szilentnek hívjuk.) A szilentek általában gumi alapú, tehát szerves anyagból készülnek, amelyekről tudjuk, hogy öregszenek. Idővel veszítenek rugalmasságukból, és kopásra is hajlamosak.

Ha útközben az úthibáknál, kátyúknál a futómű felől koppanó hangot hallunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy, vagy több ilyen csillapító elem elöregedett, elkopott, így a kapcsolódó futómű alkatrész kotyog, lóg, nem feszes a kapcsolat.

"Önmagából kifordult" kormányösszekötő gömbfej szilent és tömény rozsda egy L200-as Mitsubishin

A baj csak az, hogy a futóelemeknél a legritkább esetben lehet csak a szilentet cserélni, gyakoribb, hogy az egész alkatrészt kell.

Még mindig a futóműnél maradva szór kell ejtenünk a gumiabroncsok állapotáról. Nem csak a vonatkozó rendelkezés szerinti 1,6 mm-es profilmélység meglétét fogják ellenőrizni, hanem a gumik állapotát is. Felpúposodott, vagy oldálán sérült, esetleg a minimum szint alá kopott gumiabronccsal ne is vegyük a vizsgaállomás felé az irányt!

A lengéscsillapítók helyes működését géppel fogják ellenőrizni. Ha úgy érezzük, hogy megállás után az autó még hintázik egy darabig, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem fog sikerülni a vizsga.

Világítás

Alapvető fontosságú műszaki szempont a világítás működése. Istenem, hány „félszemű” autó jön szembe minden nap! Nem csak a kiégett izzók jelentenek azonban problémát. Az idősebb járművekre az is jellmző, hogy a világítás áramkörei már zárlatosak. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy fékezés közben pl. villan a tolatólámpa is, vagy indexelésnél szabálytalan alakzatban villognak a hátsó lámpák.

Aki eddig halogatta az izzócserét vagy a világítás javítását, az egyrészt szégyellje magát, másrészt készüljön, hogy ilyen hibákkal az autója biztosan bukni fog a vizsgán!

A szélvédő

A vezető egyértelmű látómezejébe eső sérüléssel, vagy bármilyen repedéssel a szélvédőn inkább az üveges felé induljunk, mintsem a vizsgabázisra. Figyeljünk arra is, hogy működjön a szélvédőmosó rendszer, sőt, ahol van, ott a lámpamosó is.

A karosszéria

A vizsgán a járművet alul-felül alaposan meg fogják nézni. Ha a karosszérián jelentősebb kijavítatlan sérülés van, akkor az bukó. Általában nem ezzel van a probléma, hanem a rozsdával. A korrózió addig lesz velünk, amíg vasból készült alkatrészek vannak.

Ez már bőven a "Nem fér bele" kategória

A vizsgabiztos nem a rozsdapötyöket fogja nézni, de ha a karosszérián, vagy a futómű elemein jelentős rozsdásodást tapasztal, akkor az negatívan befolyásolja majd a vizsga sikerességét.

Na és a kürt!

Röviden: ha nincs duda, nincs vizsga sem!

A megoldás

Egy ideális világban egy autó kb. évente megjelenik egy szervizben, ahol az időszakos karbantartások mellett egyéb műszaki hibákra is felhívják a tulajdonos figyelmét. Még ideálisabb világokban pedig van is elég anyagi forrás ezek kijavítására.

Ha már közeledik a vizsga időpontja, legalább a bukást kerüljük el azzal, hogy egy műszaki vizsgára felkészítő látogatást teszünk a szervizünkben. Tegyük ezt meg időben, mert ha esetleg komolyabb javítanivalót találnak a szakemberek, akkor idő kell majd a javításra, rosszabb esetben a költségek előteremtésére is.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!