Félmillió kilométer után

A Skoda egyik csehországi központja arra volt kíváncsi, hogy az országban jellemző – nem éppen jó minőségéről híres – úthálózaton, mindennapos használat mellett hogyan birkózik meg félmillió kilométerrel az Octavia második szériájának egy példánya. A teszthez egy éppen ekkora futásteljesítménynél tartó Skoda Octavia 2.0 TDI-t, annak is a 103 kW-os verzióját választották – nem véletlenül.

Az előélet

Az Octavia-t egész „életében” márkaszervizbe hordták, ahol amellett, hogy minden szükséges eszköz és célszerszám is rendelkezésre áll, a folyamatos képzéseknek (és továbbképzéseknek) köszönhetően még értenek is az adott típushoz – ez amúgy minden márkaszervizre igaz.

Octavia a márkaszerviz műhelyében

A javításokhoz felhasznált alkatrészeket sem a nagykereskedésekből szerezték be, hanem az utolsó csavarig az Eredeti Alkatrészeket építették be az autóba. Ráadásul a javítások közben a márka által addig gyűjtött tapasztalatok alapján, mindig a legfrissebb gyártói előírások szem előtt tartásával végezték a karbantartásokat.

A jármű tulajdonosa

A Skoda nem rejti véka alá a félmillió kilométer megtétele után jelentkező hibákat sem. A kocsi tulajdonosát részletesen kikérdezték tapasztalatairól, majd egy szakmai csapat tesztelte a kocsit és tapasztalataikat az újságíróknak is elárultak. Elmondták például, hogy míg a hidegindítások mindig zökkenőmentesek voltak, addig az üzemi hőmérsékletű rendszer újraindítása érezhetően lassabb volt már.

A tulajdonos azzal büszkélkedett, hogy gyakorlatilag semmilyen terhelés mellett nem jelentkezett a dízelmotorokra jellemző koromfelhő a kocsi mögött. A teljesítményre sem panaszkodott, nem érezte, hogy új korához képest ellustult volna a 140 lóerős dízel. Egyedül a turbófeltöltő egyre erősödő sípoló hangjára lett figyelmes, de ez a kocsi menetteljesítményét nem befolyásolta.

A váltókulissza viszonylag pontosan kapcsolható maradt, nem kellett lekvárkeverő mozdulatokkal keresni a sebességi fokozatokat. Tekintettel a folyamatos karbantartásra, a futómű nem kopogott, és a kocsi egyenes futása is megfelelő maradt. A lengéscsillapítók azonban megfáradtak kissé, intenzívebb gyorsításkor, illetve erőteljesebb fékezéskor már érezhető volt, hogy a kelleténél jobban hintázik a kasztni, pedig ezeket az alkatrészeket cserélték már egyszer.

A Skoda nem egyedül végezte ezt a tesztet, hanem az Svet Motoru, cseh autós magazin munkatársai voltak segítségükre, így elkerülhető volt az elfogult véleménynyilvánítás veszélye. A lap újságírói egybehangzó véleménye alapján az Octavia állapota messze nem félmilliós futásteljesítményre utal, hanem ha látatlanban kellene tippelniük, akkor 200 ezer kilométerre tennék az eddig megtett utat.

2000-es évek első fele? VW csoport? A kapcsoló kopik.

Azt is megállapították, hogy a vizsgált autó minden további nélkül továbbra is alkalmas lett volna a napi használatra, de a sorsa nem ez lett…

Szerviztörténeti szemelvények

Mivel a kocsit mindvégig márkaszervizbe hordták, így rendelkezésre állt az összes elvégzett javítás listája. A Skoda ki is gyűjtötte a fontosabb beavatkozásokat, de helyhiány miatt, itt most ebből is csak szemezgetni tudunk.

Szervizkönyv: végig vezetve

Első alkalommal 10.000 km-es futás mellett kellett egy liter motorolajat utántölteni, amely a jármű élete során több alkalommal ismétlődött. A számítások alapján az adódott, hogy 1.000 kilométerenként 1 dl olaj tűnt el a motorból, ami abszolút az előírt határértékeken belül van.

185.000 kilométert kellett megtenni ahhoz, hogy komolyabb javítást kelljen csinálni a kocsin, ez pedig nem volt más, mint az első gömbcsuklók cseréje, illetve a féltengely gumiharangjait – megelőző jelleggel – kicserélték. Érdemes odafigyelni rá, hogy a márkaszerviz munkatársai egy későbbi drágábban javítható meghibásodástól mentették meg az ügyfelet előrelátó észrevételükkel.

Hajtókar csapágy

Több mint 250 ezer kilométert mutatott már az óra, amikor gyújtáskábelt kellett cserélni, és majdnem háromszázezret, amikor megadta magát a légtömegmérő. 316.000-nél a kopogó motor miatt került szervizbe az autó – ennyit bírtak a vezérmű tengely csapágyai. 400.000 km környékén kellett szilenteket cserélni az első futóműben, kapott új lengéscsillapítókat és fel kellett tölteni a klímarendszert is.

Mint majom a zsebórát…

... szokták mondani, ha valamit nagyon szétszednek. Így járt az Octavia is. A gyár munkatársai alkatrészeire szedték a kocsit és megmérték a kopásokat, megvizsgálták az illesztések állapotát. De hiába keresték a kritikus helyeken a repedéseket, minden „vitális szerv” egyben volt. Az illesztések szorosak maradtak, nem találtak rendellenes réseket sem. A korábban sérült karosszériaelemeken már megjelent a korrózió, ez azonban a járműtest szilárdságát érdemben nem befolyásolta.

Többszáz darabos puzzle

Ami az egyes főegységeket illeti, a motor és sebességváltó eredeti volt, azokon korábban semmilyen javítást nem kellett elvégezni. A diagnosztikai vizsgálatok kimutatták, hogy maximális terhelés mellett a négyből két porlasztócsúcs az előírtnál kisebb gázolajmennyiséget fecskendezett már be. A motor szétszerelésekor a hengerfejen mégis találtak egy kisebb repedést, de ez szivárgást semmilyen mértékben nem okozott, a kocsi sem az olajat, sem a hűtővizet nem fogyasztotta.

A váltásokat némiképpen egyenetlenné tette már a nyeles tengely kopása, illetve a szinkrongyűrű kenésének elégtelensége. Ezek a hibák azonban egyszerűbb javítás keretében orvosolhatóak lettek volna.

Amit még javítani kellene

A korábban sérült küszöbelem belső részét endoszkóp segítségével vizsgálták, amely során megállapították, hogy korábban nem volt tökéletes a védőviaszos kezelés, ezért ott rozsda nyomait találták. A rázópadon is kiütközött egy hiba, mégpedig az egyik szilentblokk elhasználódása.

Márkaszerviz ide, vagy oda, azért a használó a legfontosabb elem

A Skoda maga is kimondja, hogy bár a 12 éves kocsi jó állapotában jelentős szerepet játszott a hozzáértés és az eredeti alkatrészek felhasználása, azok időbeni cseréje, mégis a legfontosabb, hogy a kocsi tulajdonosa megfelelő módon kezelje és vezesse a járművet.

Ennyi látszik a motorszámból

Valószínűleg a tulajdonos tisztában volt vele, hogy a dízel autók – különösen a turbódízel kocsik – nem tolerálják, hogy ha valaki hidegen is úgy nyomja a gázt, ahogyan üzem-meleg állapotban szokta. Ez az autó valószínűleg mindig megfelelően be volt melegítve, mire előcsalogatták belőle a maximális teljesítményt – ha kapott egyáltalán ilyet élete során ez a derék jószág.

Kiemelten fontos továbbá, hogy a tüzelőanyag minőségére egyre érzékenyebb motorok soha ne kapjanak bizonytalan eredetű gázolajat (vagy benzint), mert az károsíthatja a finoman megmunkált motor alkatrészeket.

Bízzunk a márkaszervizekben, mert a törődést így hálálják meg az autók!