Nem vagyok pszichológus. Nem tudom a magatartásformákat tudományos szemszögből megközelíteni, csak arról tudok értekezni, amit magam látok és tapasztalok. Mi lebeg egy autóvásárló szeme előtt és a teljes racionalitáskor minek kellene ott lebegnie?

Első autójukat vásárlók

Akinek még soha nem volt kocsija, az bizonyára hosszasan töpreng, mielőtt döntene. Mivel saját tapasztalatok híján van, ezért leginkább arra támaszkodik, amit a környezetében lát, illetve nyilván megvannak a vágyak is.

Valaki egy formába lesz szerelmes, valaki megjelöl egy minimum teljesítményt, és akad olyan is, aki mindenképpen nagyobbat szeretne, mint a szomszédé, vagy szimplán csak a megbízhatóságra megy rá.

A legkevesebben azok vannak, akik átgondolják, hogy valójában mire is van szükségük és erre mennyi anyagi forrás áll rendelkezésre. Pedig ezek lennének az elsődleges, legfontosabb ismérvek. Mennyit fogom használni az autót? A kérdés nem csak arra szolgál, hogy eldöntsem, vajon dízel- vagy benzinmotorral, esetleg hibrid meghajtással vásároljam-e a járgányt, hanem arra is, hogy meghatározzam, kell-e nekem egyáltalán autó?

Igényesek első autójának nagyon jó választás pl. 8-10 éves Golf

Akinek még nem volt soha kocsija, az jól teszi ha szépen számba veszi mindazokat a költségeket, amelyeket előtte nem kellett fizetnie. Gondolok itt a fenntartás szerteágazó anyagi vonzataira úgy mint: súlyadó, biztosítás, útdíjak, parkolási költségek és persze a fenntartás, ami magában foglalja a kötelező szervizelést, a nem várt kiadásokat, a félévenkénti átgumiztatást (és persze a gumiabroncsok költségét) saját káros javításokat és még sorolhatnánk.

Ha úgy gondoljuk, hogy ezt bírni fogja a pénztárcánk, akkor nézzük meg, hogy utazunk-e évente legalább 20-25 ezer kilométert. Ha nem, akkor a dízelmotor majdnem biztos, hogy rossz választás lesz, a miértekbe, most nem megyünk bele.

Hányan fogjuk használni az autót? Ha csak kettecskén, mert még nincs gyermek, vagy mert már kirepültek a családi fészekből, akkor felesleges lenne óriási hátsó lábterű és csomagterű autót venni. Ha viszont egyik ingatlanunkból a másikba hetente szállítjuk a fűkaszát, akkor érdemes megfontolni egy nagyobb puttonnyal rendelkező négykerekűt.

Például itt ez a méretes Toyota Avensis Verso,
már kellőképpen olcsó, de még sokáig nyúzható

Első autónak szerintem nem való új kocsi. Sajnos azt mutatják a statisztikák, hogy az első vezetéssel töltött évek alatt – tisztelet a kivételnek – bizony becsúsznak azok a kis bakik, amiket a lökhárítók, lámpák bánnak. Ezek javítása egy értékesebb autó esetén igen kellemetlen lehet még akkor is, ha nekünk csak a CASCO önrészét kell kifizetni.

Használt autó vásárlók

Akinek már van némi autós múltja és megteheti, az vásárolhat új autót. Na, ez az a szegmens, ami gyakorlatilag már nem is létezik. Hazánkban az új autó eladások legnagyobb hányadát a cégek flottacseréje teszi ki, magánszemélyek a válság óta elvétve hoznak ki autószalonból autót. Aki megunta a régi kocsiját, vagy az tönkrement, esetleg megváltoztak az igények, az leginkább a használt piac felé fordul. Ahogyan nálunk erről külön rovatunkban is lehet olvasni, ez a mutatvány nem kevés kockázatot rejt magában, ezért mindenkinek azt szoktuk javasolni, hogy ne vegyen olyan használt autót, amit nem nézetett át szakemberrel az üzletkötés előtt.

Takaró effektus

Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – tartja a mondás és milyen igaza van. Sokan esnek ugyanis abba a hibába, hogy túlzásokba esnek, aztán később bizony komoly nehézségeket okoz a drága kocsi fenntartása. Mert az autót nem megvenni nehéz és drága, hanem fenntartani. A nagyobb autónak drágább minden alkatrésze gumiabroncstól a féktárcsák át a kuplungig. Drágább a biztosítás, és még többet is fogyaszt. Ne essünk hát túlzásokba, mindig tudjuk ki jó előre, hogy egy adott kocsi milyen költségekkel jár.

Én legszívesebben egy ilyennel járnék (Mercedes-Benz S-Class Cabrio),
de szerintem a havi fixemből egy pár ablaktörlő lapátra se futná...
 

Típus, vagy márkaváltás

Sokan azért nem váltanak márkát, mert egyszerűen megszoktak mindent, amit a régi típussal összefügg. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a következő autóban valószínűleg nem lesz nagy változás a kapcsolók helyében, az üléspozícióban, vagy a vezetési érzetben, hanem arra is, hogy például kialakult kapcsolatunk van a (márka)szervizzel. Kicsit olyan ez mint az első nap egy új közösségben, amikor az új közegben nem mozgunk otthonosan. Sokan tudatosan kerülik ezeket a szituációkat. Pedig könnyen meglehet, hogy már régen indokolt lenne valamerre váltani, de az ismeretlentől való félelem visszatart minket. Nyugalom, senki nem gondol majd idiótának, ha rossz oldalra állunk be tankoláskor…

Egy szó, mint száz

Tudnunk kell, hogy az autóvásárlás az egyik legrosszabb befektetés, majdnem biztos, hogy bukunk rajta. Ha már így van, igyekezzünk ezt a buktát a lehető legkisebbre méretezni úgy, hogy nem veszünk sem nagyobb, sem erősebb, sem pedig drágább autót annál, mint amire feltétlenül szükségünk van. Továbbmegyek, lehet, hogy nincs is szükségünk autóra? Ezt mindenki maga dönti el, de aki belevág, az előbb gondolkodjon, mert nem ér a aztán a másikra mutogatni, hogy „nem is annyit fogyaszt, mint amit mondtál”, meg „még hogy ezek kimennek a világból…”