Az 1936-os Berlini Olimpia előtt mutatta be Olympia típusát az Opel, mely a modellt a német népautó vetélytársának szánta. Ennél kuszább a cég és a modell krónikája. A növekvő autópiaci igények kielégítésére és a gyártási költségek csökkentésére Rüsselsheimben 1924-től bevezették a hatékonyabb futószalagos termelést.

Az egyre népszerűbb modellek tömeges elterjedését az 1928-as gazdasági válság állította meg, ekkor az Opel kényszerhelyzetbe került és a tőkehiányt új tulajdonossal oldotta meg. 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és testvére, Fritz von Opel eladta a cég részvényeinek 80 százalékát 140 millió birodalmi márkáért az amerikai General Motorsnak.

Ez nem növelte a cég esélyeit a hitleri propagandával meghirdetett német népautós versenyben, melyből az Opel kiesett és a KdF német farmotoros nyert. A kraft durch freud – erő öröm által – program nem csak autó volt, hanem életprogram nevelés sportmozgalmakkal, utazásokkal színesítve.

Olympia kétfelé nyíló ajtókkal    

A 990 birodalmi márkába kerülő KdF autóra előtakarékossági mozgalmat szerveztek, az árat a bélyegek megvásárlásával és gyűjtőfüzetbe ragasztásával szedhették össze, ám hiába, mert a háború előtt legyártott 210 farmotorost nem polgárok, hanem birodalmi és pártfunkcionáriusok, valamint katonatisztek kapták. Haditermelésre álltak át Wolfsburgban, ahol kétéltű Schimmwagenek és Kübelwagen terepjárók készültek.

Tömegmodell egyik sem lett, de 1935 és 1943 között tekintélyes mennyiséget értékesítettek az Opel népautóból: 1940-ig az Olympia első generációjából 81.661, az 1,5 literesből 87.214 készült. Miközben a az amerikai-német márka nem lett hivatalosan KdF népautó, Opel Blitz jelvényes teherautókat még a Mercedes is gyártott a Wehrmachtnak.

Az 1935-ös Olympia volt az első német sorozatgyártású önhordó karosszériás autó, melynek önsúlya az alváz elhagyásával 835 kg lett, ami 180 kilóval volt könnyebb hasonló méretű vetélytársainál. Az egységes karosszériás konstrukció új gyártási módszereket és anyagokat igényelt, ennél már nem alkalmaztak teherhordó elemeként faanyagot, az acéllemezek ponthegesztéses rögzítése és az amerikai típusú gyártósorok is újnak számítottak az európai járműiparban.

Az Olympia autót 1935. februárjában mutatták be a Berlini Autókiállításon, a premierrel egy időben elindult a sorozatgyártás, az olimpia évében pedig az értékesítés. Az ára messze meghaladta a Kdf modellét, de ez legalább sokak által elérhető népautó lett 2500 birodalmi márkáért.

Az első sorozat az 1,3 literes, négyhengeres, oldal szelepelt, 24 LE (18 kW) teljesítményű motorja háromfokozatú sebességváltón át hajtotta a hátsó kerekeket akár 100 km/h sebességgel.

1937-ben a nagyobb teljesítményű motor mellé már négyfokozatú váltó járt, az autó elöl független felfüggesztést, hátul félelliptikus laprugózást kapott. A felülszelepelt 1488 köbcentiméteres és 37 lóerős motorral már 110 km/h tempóra volt képes az Olympia.

1940 végén haditermelésre állt át a gyár, emiatt az Opel rüsselsheimi telephelyét többször bombázták a szövetségesek.

Az újjáépítés után 1946 júliusától hathengeres Blitz teherautók, majd 9147 decemberétől Olympia modellek készültek, mindegyikbe ugyanazt a 1,5 literes motort építették.

A háború után csak a kétajtós szedánt gyártottá, ezekből 1949 végéig 25.952 készült.

CarAvan: néhány száz kombit építettek a Karosserie Miesen üzemébe.

A békeévekben 1957-től 1960-ig készültek Olympiák négyhengeres benzinmotorral. Közben folyamatosan nőttek az autó méretei és a kétajtós után készültek négyajtósok is.

1938-ban a modellt német alkatrészcsomagokból az akkori kelet-indiai Jakarta melletti Tanjung Priokban is összeszerelték.

Az Olympia típusnevet többször is feltámasztotta a német márka: 1967-ben a Kadett B sorozat 4 ajtósából kreált ferde hátú családi kocsit. A fekete vinin-tetős Opel Olympia A-típusból négy év alatt 80 637 készült 1 literes 60 lóerős, 1,7 literes 75 lóerős és 1,9 literes 90 lóerős teljesítményű benzinmotorokkal.

Opel Olympia a Kaáli múzeumban       Fotó: Boros Jenő

Hazai kollekciós darab

Tökéletesen restaurált kétajtós Opel Olympia parkol Kaáli Géza professzor dörgicsei gyűjteményében.

A Németországból származó 1939-es évjáratú darab soros, négyhengeres, 1488 cm³ benzinmotorja 37 lóerős teljesítményű és négyfokozatú kézi sebességváltójával 110 km/ tempóra képes.

Hossza 4020 mm, szélessége 1530 mm, magassága 1570 mm, tengelytávja 2340 mm.

Saját tömege 905 kg, gyári fogyasztási adata: 9,5-11,5 liter.

Újkori ára: 2675-2950 német birodalmi márka.

Opel Olympia típusok több nemzedéke

Opel Olympia 1,3 Liter Gyártás: 1935–1937-decemberéig Gyártott darabszám: 81.661

Opel Olympia 1,5 Liter Gyártás: 1937. decemberétől 1943. márciusáig Gyártott darabszám:87.214

Opel Olympia Gyártási idő: 1947. decemberétől -1949. decemberéig Gyártott darabszám: 25.952

Opel Olympia Gyártási idő: 1950. januárjától–1953.májusáig Gyártott darabszám: 130.918

Opel Olympia Gyártási idő: 1953–57.

Opel Olympia P1 Gyártási idő: 1957–1960.

Opel Olympia P2 Gyártási idő: 1960–63.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!