Balra nézz, jobbra nézz, ismét balra nézz, és indulhatsz! Ezt a mondatot legtöbben bizonyára álmunkból felkelve is el tudnánk ismételni, ha pedig így van, akkor jó esetben a csemetéink is pont ezt fogják mondani felnőtt korukban. Azért manapság a zebrán nem olyan egyszerű a gyerekek számára az átkelés. Egy kis időutazásra van szükség, hogy megérthessük, miért is van ez így.

Magyarországon az 1980-as években lépte át a személygépkocsik száma az 1 milliót, 1991-ben a két, 2007-ben a hárommilliós határt. 2020. novemberére pedig ez a szám elérte a 3,8 milliót.

A 80-90-es években egészen más volt a vezetési kultúra, ahogy a társadalomban is nagyobb tisztelet övezte az embert, és sokkal nagyobb biztonság a gyermekeket. Gond nélkül elengedtek a szülők egy hatéves kisklambót az iskolába gyalog és egyedül, mert nem kellett izgulni, hogy baja esik. A fiatalok több generációja nőtt fel a STOP! Közlekedj okosan! című oktató rajzfilmen, amiből a KRESZ alapszabályait játszva lehetett megtanulni. A szülők is több figyelmet fordítottak a gyerekek oktatására.

Az idő múlásával, a személyautók számának növekedésével, a digitalizált világ folyamatos térhódításával felhígult a közlekedésben részt vevők szabálykövető, tisztelettel teli magatartása. Emiatt pedig a gyermeket nevelő felnőttek egyre jobban féltik a csemetéiket, na meg jobban kényeztetik is. Ha van autó a családban, sokszor a célintézmény ajtójáig viszik az utódot még akkor is, ha már tudna és lehetősége is lenne önállóan közlekedni. Így pedig a felnövekvő generációkon belül is nagy különbségek alakulnak ki.

No, de lássuk a reggeli rohanást…! Az iskolák környékén nyolc óra előtt legtöbb esetben rendőrök, polgárőrök segítik a zebrán átkelő gyerekeket. Ennek ellenére sokan szülővel érkeznek, akik ahelyett, hogy magyaráznák a szabályokat, inkább maguk után vonszolják az apróságokat. Pedig a közlekedést folyamatosan kell tanítani, és már óvodáskorban is érdemes gyakoroltatni az önálló döntéshozatalt. Ehhez persze türelem és idő kell. A folyamatos szülői kontroll miatt azonban sok gyerek csak kamaszként tanulja meg, hogy mire is kell(ene) figyelnie a gyalogátkelőn.

Az iskolák bejárata mellett segítő egyenruhások a pofátlan sofőrök ellen is védenek, mert bizony egyre többen vannak, akiket abszolút nem érdekel a gyerek. Akkor is odalépnek a gázra, ha a zebrán halad át a kölyök. Ez pedig több mint felháborító, nagyon rossz mintát sugall, rendkívül veszélyes is, de legfőképp a tisztességes nevelés ellen hat. 

Ám, mi van akkor, ha a gyalogátkelőnél nem marad más, csak a gyerek? A tanítási órák után az a diák, aki egyedül megy haza, bizony, a zebrán kétszer is meggondolja, hogy lelépjen-e. Vagy éppen kétszer lép le, mert esetleg először muszáj visszakoznia. Nehéz bemérni a megfelelő távolságot a közeledő autók esetében, de van olyan is, aki annyira óvatos, hogy megvárja, amíg átengedik. Ez pedig sokáig tarthat. A bizonytalanság indokolt, mivel a sofőrök nagy része kiszámíthatatlan. A megváltozott közlekedési morál pedig sokkal nagyobb óvatosságot igényel különösen a gyerekek részéről.

Emiatt a gyalogátkelő használata a gyakorlatban nem mindig gyorsabb vagy biztonságosabb megoldás az úttesten való átkelésre. Sajnos. Azokon a szakaszokon, ahol csak szimplán van egy zebra, könnyen és általában rövid időn belül át lehet jutni a túloldalra. Ám a legtöbb kijelölt gyalogátkelő útkereszteződések közelében van felfestve. Itt pedig egy gyereknek nagyon körültekintően kell eldöntenie, mikor lép az aszfaltra. Az autósok egy része nem toleráns, és a megálláshoz szükséges sebességnél is gyorsabban hajt.

Pont ezért láttam már olyan fiatalt, aki öt perc várakozás után elsétált a zebra mellől, és a kereszteződésből is. Távolabb, az úttesten, kijelölt átkelő nélkül, sokkal kiszámíthatóbban és biztonságosabban jutott át a másik oldalra. Ez pedig szomorú.

Ha valóban fel akarjuk készíteni a gyerekeinket a mai világ közlekedésére vagy például a gyalogátkelő használatára, akkor nemcsak a KRESZ szabályait kell megtanítanunk nekik. Jó, ha azt is tudják: elsőbbsége annak van, akinek megadják.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!