dízelmotor
Ez utóbbihoz az eddiginél nagyobb lökettérfogatú és teljesítményű motor kellett. Volt ugyan személyautóba való soros 6-os, de a karosszériába nem fért el, nehéz és drága is volt. A Mercedes háza-táján körülnézve találtak egy megfelelőt! Teherautóban és stabil motorként volt egy 5 hengerű, ezt vették át. Megszületett az OM 616-os bázisán az OM 617 jelű motor. Ezidő tájt a dízelek még osztott égésterűek voltak, a Mercedesnek is megvolt a saját "szemes" előkamrája. A 3005 cm3 lökettérfogatú motor névleges teljesítménye 59 kW (80 LE) 4000 min-1 fordulaton, maximális forgatónyomatéka 171,5 Nm/2400 min-1.
A motor a Strichacht (per nyolcas) Mercedes W115, vagy közkeletű nevén az „állólámpás” Mercedesbe került.
A 240 D 3.0 volt akkor a világ legdinamikusabb és leggyorsabb széria dízelautója, végsebessége 148 km/h, gyorsulása álló helyzetből a 100 km/h sebességre 19,9 másodperc. Automatikus nyomatékváltóval maximális sebessége 143 km/h, gyorsulási ideje 20,8 s. A 10,8 liter/100 km fogyasztás akkor élenjáró érték volt. A 240 D 3.0-ból 53 690 darabot gyártottak 1974 októbere és 1976 novembere között. Ez a modell volt a legkedveltebb és leggyorsabb dízelautó a világon. (A W115 dízelverzióiból - mert többféle dízelmotorral is szerelték - mindösszesen 945 206 darab került le a futószalagról.)
Az OM 617-es dízel számtalan műszaki újdonsággal szolgált, mely a vezetők kényelmét szolgálta. A motor kulcsindítású lett: az izzításhoz és indítótöltethez nem kellett külön kezelőszervet működtetni, kart megemelni, mint a többi dízelnél. A műszerfalon az izzítást lámpa jelezte, ha kialudt, a motor indítható volt. A motor az indítókulcs elfordítására állt le! A fiatalok talán el sem hiszik el, hogy korábban vagy egy kar működtetésével, de többnyire a gázpedál alá kellett a cipő orrával benyúlni és azt visszahúzni azért, hogy a motor leálljon. Mindezeket a komfort újdonságokat a Bosch soros adagoló kiegészítő pneumatikus szabályzója tette lehetővé. Az adagoló másik újdonsága, hogy kenését a motor kenőolaj köréhez csatlakoztatták, így az külön karbantartást nem igényelt.
A korabeli szakkommentárok lelkendezve írtak róla: „Végre egy dízel, melyet vánszorgása miatt nem kell „letolni” az autópályán”, „Ezt még a kimondottan nem dízelrajongók is megkedvelhetik”, „Dinamikus, takarékos, kényelmes!”.
Az 5-hengerű dízelt kisárúszállítókba is szerelték. 1978-tól a W 116-os széria 300 SD S-osztály autóiba is bekerült, USA és kanadai piacra szállították. Ez az 5-hengerű motor (OM 617A) turbótöltőt és közbenső hűtőt, azaz intercoolert kapott, ezzel teljesítménye elérte a 82 kW-ot.
A motor történetének itt még nincs vége, mert tovább tuningolták, hogy vele rekordokat döntsenek meg. A Mercedes korábbi rekordautója, a C 111 sorozat modelljei közül egyet dízelesítettek, ez lett a C 111-IID. A motorból 140 kW-ot hoztak ki. 1976 júniusában a Nardo-i körpályán 13 eddigi dízel rekordot adtak át a múltnak és 3 abszolút rekordot is felállítottak.
Dr. Nagyszokolyai Iván
az Autótechnika szaklap főszerkesztője