Három évtizede a szakma érdekeiért.

A célunk továbbra is az, hogy a modern mobilitás részeként, együttműködve a hasonló területen dolgozó szervezetekkel, minden előtt az Autós Nagykoalícióval, továbbá a hatóságokkal, segítsük a közlekedés biztonságosabbá tételét, a környezet védelmét, valamint a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának megszüntetését – fogalmazott Erdélyi Péter. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a szervizek és alkatrészek területén a feketepiac aránya ötven százalék körüli.

Kitért a fenntarthatóság kérdésére is. Két szélsőséget említett. Az egyik szerint szálljunk ki az autóból és ne együnk húst, a másik szerint maradjon minden a régiben. A kettő között van a helyes megoldás – hangsúlyozta.

Grafikák: MGE

Beszélt arról is, hogy a fenntarthatósághoz az autógyártók jelentős fejlesztésekkel járultak hozzá.

A környezeti kilátások sokkal kedvezőbbek lehetnének, ha más iparágak is ugyanennyit tettek volna – fogalmazott. - A klímaváltozásért azért sem lehet elsősorban a gépjárműveket hibáztatni, mert a káros anyagok kibocsátásából az autók és a kishaszongépjárművek világszinten mindössze 6 százalékkal részesednek, az autógyárak ráadásul 14 millió embernek adnak munkát az EU-ban - mondta.

A járműiparnál vannak sokkal szennyezőbb területek is. Ilyen a légi forgalom és a tengeri hajózás. Példákat is mondott. Egy óceánjáró, amely 6780 utast szállít, 2100 fős személyzet szolgálja az utasokat, naponta 363 ezer liter gázolajat használ el. Nyolc literes átlagfogyasztással számolva ezt a mennyiséget 300 autó használja fel egy év alatt, ha 4,5 millió kilométert tesznek meg.

Az osztrák környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt adatai szerint a légiforgalom utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, több mint a dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak – mondott újabb példát Erdélyi Péter. Ha a légiközlekedés egy önálló ország lenne, akkor 11. lenne egy CO2 kibocsátási rangsorban. Egyszerre körülbelül 15 000-20 000 gép repül és a napi forgalom  11 millió utas naponta.

Erdélyi Péter

Véleménye szerint ezért is értelmetlen azt követelni, hogy mindenki hagyjon föl az autózással, környezetvédelmi "divatprojektek" helyett inkább az eddigieknél jobban kellene kihasználni a különféle közlekedési megoldásokat. Erdélyi Péter azt javasolta, hogy a pazarlás mérséklése ne csak az autózásra, hanem a fogyasztás minden területére terjedjen ki, és ki-ki egyénileg, a saját környezetében találja meg erre a legjobb megoldásokat.       

Ezt követően a számok következtek. Elsőként a nagyhaszonjármű piac eredményeit ismertette Dér Péter elnökségi tag.

Nincsenek jó hírek, csökken a szegmens – mondta elöljáróban.

Tavaly a 3,5 tonnánál nehezebb járművekből több mint 5200-at regisztráltak, ami 2018-hoz képest 15,5 százalékos, de 2017-hez képest is majdnem 10 százalékos visszaesés. Dér Péter úgy látja, hogy enyhülhet a fuvarozással foglalkozó vállalkozók egyik legnagyobb gondját jelentő munkaerőhiány, mivel egyre nagyobb arányban térnek haza a külföldön dolgozó magyar sofőrök.     

Az autóbuszpiacról azt mondta: töredéke a forgalomba helyezett buszok száma annak, amennyire szükség lenne.

Somogyi Gábor elnökségi tag a pótkocsi piac helyzetéről beszélt. Elmondta, a ponyvás piac visszaesett, a billencsek száma pedig megduplázódott, köszönhetően az építőipar szárnyalásának.

A táblázatból kiderül, 2019-ben csökkentek az eladások, s az idei év sem lesz kivétel. Az autóipar gyengélkedése mellett a sofőrhiány is közrejátszik, pedig a magyar sofőrök már annyit keresnek, mint egy német vagy angol sofőr, igaz, ennek ára van: sokszor három hétig nem látja a családját.

Németh Gergely a motorkerékpár-piacot elemezte.

Motorkerékpárpiac: nőttek az eladások, de messze még a válság előtti állapottól.

Talán túl vagyunk a mélyponton, tavaly is, tavaly előtt is harminc százalékos volt a növekedés – fogalmazott. A kedvező tendencia az idén is folytatódhat.

Végezetül a személygépkocsik és kishaszonjárművek kerültek terítékre a szakmai napon. A magyar piacról Erdélyi Péter elmondta: Lassan visszatérnek a magánvásárlók, arányuk elérte az ötven százalékot. A cégautó részarány 50% körülire csökkent, azonban még mindig magas.

Magyarországon tavaly csaknem 158 ezer új autót és 16 ezernél kicsivel több kishaszongépjárművet regisztráltak. Mindkettő 15-16 százalékos bővülés 2018-hoz képest. 

Az elektromos autókra és a nagycsaládosok autójutásához kínált állami támogatás növelte az eladásokat. Ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy a kisautók egyre inkább eltűnőben vannak, a használtautó piacon pedig döntően továbbra is az öreg autók dominálnak, az országba érkező gépkocsik átlagéletkora meghaladja a 12 évet, eredetük pedig sokszor bizonytalan, történetük nem ellenőrizhető.

Ami pedig az idei kilátásokat illeti: stagnálásra számít az autók és kishaszongépjárművek piacán Erdélyi Péter, viszont a tisztán elektromos hajtású autók eladása alacsony darabszám mellett 40 százalékkal bővülhet idén – fogalmazott a szakmai napon.

A magyar autópark életkor szerinti megoszlása. Sokat ront a helyzeten a használtautók magánimportja.