Csak az Audi győri gyárában készülnek TT sportkocsik 

Bezzeg az autóipar...

A hazai járműiparra egyre több ágazat féltékeny napjainkban, mert ahogy néhány politikus fogalmaz, dominanciája veszélyes lehet. Van benne valami, mert a 2008-as válságot tényleg jobban megsínylették a monokultúrára épülő gazdaságok, de erre talán nem az a legjobb megoldás, hogy a sikeres ágazatot fékezzük. Mert nem az az igazi baj, hogy Magyarország exportjában 20 százalékkal részesedik és immár 150 ezer embert foglalkoztat a járműipar, hanem inkább az, hogy az olyan nagy hagyományú és földrajzilag kedvező térségben működő ágazat, mint például a mezőgazdaság, messze elmarad lehetőségeitől.

Barényi Béla, a biztonságtechnika apostola

Tudjuk egyáltalán, hogy ki kicsoda?

Hasít a hazai járműipar, melynek gazdag múltja és világszerte sikeres szakembergárdája volt egykor és napjainkban is van kire büszkének lenni, de nem mindig tesszük ezt. Van olyan autómérnök, aki világszerte legalább annyira ismert és elismert, mint Puskás Ferenc, ám a focistával ellentétben itthon mégis keveset tudunk róla. Pedig többen is megérdemlik, külföldön érdemeieknek megfelelően adóznak emléküknek. A járműbiztonság atyjáról, Barényi Béláról például külön teremben emlékeznek meg a Detroit közeli Dearborn Autóipar halhatatlanok csarnokában, miközben évtizedes huzavona itthon csak két éve neveztek el róla utcát Kecskeméten, azt is inkább a helyi nagy beruházó Mercedes közbenjárására.

Néhány kivételtől eltekintve – Bánki Donát, Csonka János és Galamb József – érdemtelenül alig lehet tudni valamit járműves szakembereinkről, ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Magyar autókrónika, mely a Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Jeremias Schemel rajza 1568-ból

Kocs-i kocsi

Címével ellentétben nem maradnak ki a kötetből a legősibb magyar járművek, például a Komárom megyei Kocs községből származó kocsi, mely formájával és megoldásaival is úttörő. Első ábrázolása az augsburgi Jeremias Schemelhez köthető: a színezett rajz egy 1568-as kötetben jelent meg, erről részletesen ír Kemecsi Lajos 2012-ben megjelent A kocsi kocsi című könyvében.

Az igazi autókrónika Bánki Donáttal és Csonka Jánossal indul, de azt is meg lehet tudni a könyvből, hogy milyen szerepe volt a közlekedési változásoknak a szabályozásban, rendszámozásban és a sofőrök vizsgáztatásában. Nem kevésbé érdekes a magyar autóipar első sorozatgyártású modelljének története: Csonka János tervei alapján 111 éve a Műegyetemen készült a Magyar Doxának is nevezett csomagszállító, mely megbízhatóságáról kapta a svájci márkajelzést.

Csonka János és 1912-es autója

Autó és motor, lemezből

A forradalminak tűnő gyártási technológiák között említést érdemel Fejes Jenő lemezből épített autója és motorja, mely jelentős súlycsökkenést ígért: öntvények helyett lemezekből készült az alváz, a motorblokk és a sebességváltó, így csak 720 kilogrammot nyomott a négyüléses kocsi, mely 80 km/órás tempóra volt képes 1920-ban. A MÁG-nál dolgozó Fejes irodát nyitott Angliában, autói Kínába is eljutottak, de igazi sikert nem hozott a lemezes konstrukció: 1922-ben alapított Magyar Lemezmotorgyára megrendelések híján hét év múlva bezárt.

Fejes Jenő könyűszerkezetű autója 1920-ból

A folytatásban a magyar kisautós próbálkozások következnek