Toyota Motor Company
Ennek meghaladása esetén ugyanis az autógyáróknak extra grammonként és autónként 95 eurós bírságot kell megfizetniük, ez pedig a legtöbbjük számára gigabírságokat jelent majd, ami drasztikus hatással lehet a profitabilitásukra, hacsak nem építik be a büntetés összegét az új autók árába, és/vagy nem szűntetnek fel számos modellt és hajtásláncot a kínálatukban. Az egyetlen autógyártó (az Európában egyelőre marginális értékesítéseket jegyző Teslát leszámítva) amely elkerülheti a büntetéseket a Lexus prémiummárkát is jegyző, az elmúlt 22 évben világszerte több mint 15 millió környezetbarát hibrid elektromos autót értékesítő Toyota, amelynek európai értékesítéseiben már most 63%-ot tesznek ki a hibridek.
A PA Consulting számításai szerint akár 14,5 milliárd euró pénzbírságot is kiszabhatnak az európai piacon legnagyobb 13 autógyártóra. Mindezt úgy, hogy a 2020-as még átmeneti év, melyben a kilométerenként 50 grammnál kevesebb CO2-t kibocsátó részben vagy teljesen elektromos autók duplán kerülnek beszámításra, illetve a flották legjobban szennyező 5%-a nem kerül figyelembe vételre. 2021-től viszont fokozatosan csökkennek a kedvezmények, 2030-ig pedig az autógyártóknak további 37,5 %-al kell majd csökkentiük a flottaszintű CO2-kibocsátást.
Van olyan autógyártó, amely a tanulmány szerint egymaga 4,5 milliárd eurós büntetésre számíthat (a határértékektől való elmaradás tekintetében ugyan a középmezőnyben van, de nagy értékesítési volumene megdobja a kalkulált büntetés összegét), az új emissziós normától legnagyobb mértékben elmaradó autógyártó kalkulált büntetése ugyanakkor az alacsony európai értékesítés miatt „csak” 877 millió euró. Ezek önmagukban is brutális számok, még drasztikusabb ugyanakkor a kép, ha ezeket a kalkulált büntetéseket az autógyártók várható világszintű profitjával állítjuk szembe: itt akad olyan autógyártó is, amelynek európai eladásai után teljes globális profitjának négyszeresét kellene befizetnie.
Egyetlen vezető autógyártó van, amely teljes mértékben elkerülheti a büntetéseket, ez pedig nem más, mint a Lexus prémium márkát is jegyző, Európában értékesített autóinak 75%-át a kontinensen is gyártó Toyota. A PA Consulting tanulmánya ugyan még a vezető autógyártók között messze a legjobban teljesítő Toyota esetében is számol minimális büntetéssel (18 millió euróval, azaz a á vállalat világszintű profitjának 0,1%-ával), figyelembe véve azonban azt hogy 2019-ben az európai Toyota értékesítések 61%-át, a Lexus eladásoknak pedig 96%-át tették ki a hibrid elektromos autók, az arány pedig idén várhatóan még tovább nő majd, a Toyotának jó eséllyel egyáltalán nem kell majd fizetnie, hiszen minden valószínűség szerint a 95 gramm/kilométeres határérték alatt végez majd.
Ez a Lexussal együtt a piac legszélesebb, Európában gyakorlatilag minden személyautó szegmenst lefedő Toyota számára hatalmas versenyelőnyt jelent: nem kényszerül áremelésre, és modellek megszüntetésére sem, ráadásul a világ legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitása fölött diszponálva (a saját kapacitásokon túl stratégiai együttműködésre lépett a világ vezető akkumulátorgyártóival, a CATL-lel, a Panasonic-kal és a BYD-del) különösebb szállítási nehézségek veszélye nélkül szolgálhatja ki a megnövekedő keresletet.