A berlini fal leomlása és Németország újraegyesítése után az egykori szocialista autóipari fellegvárakat megszállták a nyugati márkák, de korábban arra is volt példa, hogy a keletiek, és nemcsak németek einstandoltak klasszikus autógyárakat. A második világháború után a szovjet megszállási övezetbe tartozó Eisenachban a Wartburgok előtt BMW készültek. Pontosabban EMW jelvényes BMW-k is.

A bajor márka napjainkban szinte valamennyi földrészen gyárt autókat, legújabb telephelyükön, Debrecenben éppen novemberben gördült le a sorról az első pilot Neue Klasse, de volt olyan korszak, amikor egyetlen modellje sem készült szülőhelyén, miközben a ketté szakadt Németország szovjet övezetében 326-asokat gyártottak nem titokban, de illegálisan. Igaz, a Made in Eisenach autókon nem kék-fehér, hanem piors-fehér színű emblémák díszelegtek.

Kicsit olyan lopás, vagy jogtalan szabadalom bitorlás volt ez, mint az Agfa technológia és jelvény megjelenése a keletnémet filmdobozban, melyen aztán a letiltás után az ORWO logót kellett használni.

Hasonló forgatókönyvben szerepelt a BMW is, mely a II. világháborús előkészületek hatására a hadsereg lett a legnagyobb megrendelő a BMW repülőgép-, és motorkerékpár-gyárában, valamint Eisenachban is, ahol 1937-től 1940-ig 3225 katonai terepjárót és 18 440 BMW R75-ös motorkerékpárt gyártotta a Wehrmachtnak. 1945-ig az Eisenach-i üzemben készült valamennyi BMW autó, Münchenben csak motorkerékpárokat gyártottak.

A II. világháború után a légibombázásoktól romokban heverő gyár szovjet felügyelet alá került, és átnevezték Awtowelo Részvénytársaságnak, melyet 1946-ban SAG (Statlichen Sowjetische Aktiengesellschaft) részvénytársasághoz csatoltak.

Eisenachban tovább gyártották az R35-ös motorkerékpárokat és a 321-es autót, melyből 1945 és 1950 között közel kilencezer készült.1946-ban és 1947-ben 16 darab 326-os típust is összeszereltek, ezekre csigaház alakú krómozott rács került. Kicsit szolidabb, és inkább franciás megjelenésű lett a BMW 340-es utódjának szánt Awtowelo 351-es modell. 1949-ben szeptemberében, vagyis fél évvel a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása után az immár Awtowelo Werk BMW Eisenach nevű gyár a lipcsei vásáron bemutatta a BWW 340-es személyautót, mely szerkezetileg azonos volt a 326-os modellel.

1949-ben Németország kettéválása után az IFA nevű üzemben 1955-ig 21 250 EMW márkajelzésű 344-es autó készült, a legtöbb négyajtós ferde-hátú volt, de gyártottak kombikat mentős célokra és halottas kocsinak, ezeket exportálták is. Ebben a korszakban további 166 darab IFA-EMW 325-ös Kübelwagen, vagyis katonai terepjáró is készült a hadsereg részére.

Az 1950-es Lipcsei Tavaszi Vásáron még jellegzetes vese alakú hűtővel, és BMW jelvénnyel mutatták be a 342-es típust, ám később amerikai stílusúra változtatták az orr-részt.

A név és a jelvény hasonlósága, valamint az autótípus engedély nélküli gyártása miatt a BMW többször tiltakozott, végül Eisenachban váltani kellett: az autókra EMW felirat és az eredetivel azonos formájú, tehát kerek, de nem kék-fehér, hanem a türingiai tartomány színeivel harmonizáló piros-fehér színű jelvény került.

A gyár vezetését 1952. áprilisában a szovjetek átadták a németeknek, ezzel új korszak kezdődött.

1952. június 5-én megalakult a VEB IFA Automobilfabrik EMW Eisencah. A város neve előtti rövidítések jelentése: Volkseigener Betrieb (VEB-Állami Üzemi Vállalat), Industrievereinigung Fahzeugbau (IFA Autóipari Egyesülés), és Eisenacher Motorenwerk (Esenachi Motorgyár, EMW)

1953-ban az 1940-es tervezésű DKW modell alapján megindult a Zwickauból áttelepített IFA személyautók gyártása. Az acél alvázra épült F9-es modellt folyadékhűtéses, háromhengeres, kétütemű, 30 lóerős teljesítményű motor hajtotta, az autó tömege 870 kg volt.

1953 januárjában a Brüsszeli Nemzetközi Autószalonon az IFA-EMW hét modellel mutatkozott be. Az IFA kiskocsit 85 ezer belga frankért, az EMV 327/1-es Cabrioletet 135 ezerért kínálták. 1954 április 9-én ünnepelték már a tízezredik IFA legyártását ünnepelték.

Az IFA többféle nyitott változatban készült: az F9/2-es igazi Cabriolet volt, az ajtó nélküli F9 309/4-es viszont kifejezetten terepjárós fazonú, de elsőkerék-hajtású modell, melyet a népi rendőrségnél használták. Készült még fakarosszériás furgon, fémkarosszériás, fabetétes, valamint teljesen fémkarosszériás kombi, és platós kisteherautó. A modellek többségét a belga, finn, svéd és norvég piacokra exportálták. Eisenachban az utolsó, a 38 782-ik IFA F9-es autó 1956. március 5-én gördült le a szalagról.

Fotók: BMW, AWE, LBT, Boros Jenő

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!