Stellantis-csoport
A Renault marketingesei már szervezik az esküvőt a Stellantis gigacéggel. Ez a pletyka kering az olasz sajtóban. Volt erről már szó idén februárban is és most a hírek újra szárnyra kaptak. A készülő fúzióról, mellyel a Renault beolvadna a Stellantisba. A Stellantis és a Renault közötti házasság révén Franciaország egyértelműen tovább erősítené súlyát az autópiacon. A pletykák már az új vezérigazgatót is megnevezték: az autós óriáscég tetején a Renault vezérigazgatója, Luca De Meo állna, persze, csak 2026-tól, amikor a jelenlegi CEO, Carlos Tavares nyugdíjba vonul.
Bár „nincs terv a más gyártókkal való egyesülésre” – mondta John Elkann, a Stellantis elnöke a Reutersnek, és „a csoport a hosszú távú üzleti tervének végrehajtására összpontosít”, mégis, növekszik a spekuláció a két cég közötti európai együttműködés létrehozásáról. Hiszen a folyamatos fejlődésnek kitett autóipari ágazatban a csapatként való fellépés lehetővé tenné a láthatáron lévő nehézségek leküzdését.
Ugyanis minden márka számára kihívás, hogy új stratégiákat fogadjanak el a költségek csökkentése, valamint a könnyebb és olcsóbb elektromos járművek gyártása érdekében. És hogy stratégiát dolgozzanak ki a kínai invázió ellen. Tehát az együttes fellépés, a technikai és gazdasági potenciál megosztásának gondolata csábító. Mert az idők változnak és a függetlenség útja azt kockáztatja, hogy a termelés kontraproduktívvá válik.
Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója azonban meghúzná a kéziféket. Mert a francia érdekek előtérbe helyezése és az európai autóipar megmentése fedőnév alatti projekt megvalósulása nem kedvező folyamatok elindítását jelentené Olaszországban. Mindenekelőtt munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe. És a már így is évek óta válságokkal küzdő olasz üzemek alkalmazottai látnák kárát ennek a látványos menyegzőnek.
A vállalatok tervéről talán konkrétabb képet kaphatunk az október 15-ére tervezett kerekasztal megbeszélésen, ahol a Stellantis, a Renault és az esetleges szövetségesként szóba jöhető BMW vezérigazgatója tárgyal majd.
Forrás: corriere.it, quifinanza.it, virgilio.it