Az amerikai márkák közül ebben a részben a Chrysler konszern tagjai kerülnek sorra.

A második világháború előtt

Walter P Chrysler a Buick vezérigazgatóként lett ismert autóipari szakember. 1919-1921 között a Willys -Overland vezetőjeként dolgozott. Ezután önállósította magát, s a gyengélkedő Maxwell autógyár alapjaira kezdte felépíteni autóipari birodalmát. 1925-1930 között a Chrysler Corporation létrehozta a Plymouth és DeSoto részlegeket, s felvásárolták a Dodge műveket is. 1930-ban New Yorkban felépült a Chrysler Building, az új főhadiszállás.

Az Amerikában tapasztalatokat gyűjtő Haltenberger Vilmos, aki 1922-ben a Ford és Fordson kereskedőjeként kezdte pályafutását 1925-ben új céget alapított Amerikai Automobilkereskedelmi Kft néven. A helyszín továbbra is a Nagymező utca 19 volt, ahol a Harley-Davidson motorok mellett a Maxwell és a vadonatúj Chrysler is bemutatásra került. 1925. májusában a jubileumi Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon két sötétkék Chrysler is megjelent. 1926. őszére már 68 Chryslert sikerült értékesíteni. Sajnos, mint azt Haltenberger Vilmos maga is elismerte, a cég alulfinanszírozott volt, s 1926-ra már teljesen összecsaptak a hullámok a fejük fölött.

A Liszt Ferenc téri Chrysler szalon 1927-ben. Csortos Gyula, a kor ismert színésze az előtérben (Forrás: ADT/Színházi Élet)

A Chrysler értékesítési jogát Kellner Alfréd kaparintotta meg. Ő még az első világháború előtt autófelszerelési tárgyak értékesítésével kezdte működését, majd az 1920-as évek elején az OM-mel foglalkozott. Tőkéstársa ifjabb gróf Andrássy Imre volt. Kellner a Belvárosban, a Liszt Ferenc tér 11 alatt nyitotta meg bemutatótermét. 1927-1928. között közel 300 Chryslert értékesített, s közben egy másik leányvállalatán keresztül az Opel hazai ügyeit is intézte. A Kellner-féle céget 1929. elején felvásárolta a Latin -Magyar Kereskedelmi Rt, s úgy döntöttek, hogy kizárólag az Opelre koncentrálnak. Így a Plymouth tervezett hazai bevezetésére már nem került sor.

Chrysler Imperial az 1928-as margitszigeteki Concours d'Elegance-n (Forrás: National Archives)

A Chryslertől függetlenül alakult a Dodge hazai sorsa. Először 1925-ben a korábban német, majd francia márkákkal foglalkozó Hungária Automobilgyár Rt reklámozta az amerikai túrakocsikat. A leszállóágban levő cég négy darabról 28-ra tornászta fel a hazai állományt, majd 1926. nyarán megszűnt. Helyükre egy nagy formátumú szélhámos, Toldy Szabó László lépett. Ő az 1920-as években ő a társasági élet ismert alakja volt. Huszárkapitánynak adta ki magát, sőt arról is mesélt, hogy a pápa kitűntette őt. Az általa alapított Toldi Motorkocsi Vállalat először a Dodge túrakocsikkal és a Graham Brothers teherautókkal foglalkozott 1927-1928 között. Később a Lorraine-Dietrich és más luxusmárkák következtek. A gazdasági válsággal Toldy Szabó is eltűnt a színről. 1937-ben bukkant fel újra a neve a lapokban, amikor ötödik (!) feleségétől is megpróbált nagyobb összegű pénzösszeget kicsalni. Ekkor derült ki hivatalosan, hogy Toldy Szabó László múltjából semmi nem igaz – nem volt se huszár, s természetesen a pápához sem volt semmi köze.

Hegedűs Gyula színművész és felesége Dodge autójukon 1927-ben (Forrás: ADT/Színházi Élet)

A Dodge visszatérésére 1938-ig kellett várni: az inkább brit autókról ismert Bruck Nándor és Fiai cég az 1938-as Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításra többek között „Dodge kocsikkal vonult fel”. Miután 1938-ban összesen 3 darabot sikerült értékesíteni, ráadásul a háborús készülődés is erősödött, a Bruck cég nem foglalkozott tovább az amerikai márkával.

A második világháború után

Plymouth, mint esküvői autó Budapesten 1948-ban (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula)

Bár a Chrysler kimaradt a második világháború egyik ikonikus járművének, a Jeep-nek a fejlesztéséből, de teherautóik révén hozzájárultak a katonai erőfeszítésekhez. A Dodge fegyver -s csapatszállító teherautóinak egy része a béke beköszöntével Magyarországa került. Mivel az amerikaiak sűrűn használták a hivatalosan WC52 tipusjelzésű teherautóval kapcsolatban a Weapon Carrier azaz fegyverszállító kifejezést, az autóra hamar ráragadt a "vippon" becenév. A „vippon” inspirálta a Nehézipari Központot egy hasonló jármű kifejlesztésére. Ez lett a NIK 130, későbbi nevén Csepel 130.

Dodge Weapon egy szolnoki autójavítóban az 1950-es években (Forrás: Hajdú Csaba)

Személyautók terén az állam inkább a General Motors gyártmányait részesítette előnyben. A Magyar Köztársaság Elnöki Hivatalának autóállományáról szóló 1948. december 31-én keletkezett jelentésből kiderül, hogy a hivatali állományba egy kanadai Chevrolet és egy Buick is tartozott - de az A-1 rendszámot egy Chrysler Imperial viselte. 1960-ban 16 Dodge-t (9 állami) és összesen 13 Chrysler Windort tartalmazott a nyilvántartás, ebből kettő volt állami tulajdonban. Érdekesség a 8 db „Plymouth Canada”, amelyből hármat állami szervek üzemeltettek.

Chrysler Windsor a Városligetben (Forrás: Fortepan/Ember Károly)

Ocskay Zoltán többször említett Autózás az ötvenes években című könyvéből kiderül, hogy Iharos Sándor többszörs világcsúcstartó magyar futó többek között egy Dodge autót használt az 1950-es években. Rajta kívül Székely Mihály operaénekes említhető, aki egy 1948-ban Amerikában vásárolt Chrysler Windsorral járt. Az amerikai autókat nem a magyar utakra tervezték, gyakori volt a rugótörés. Az automata váltók sem bírták a megpróbáltatásokat. A Székely-féle Chrysler többszörös tulajdonosváltás után eltűnt, és csak negyven évvel később került elő, amikor már egy méhész használta a hosszú karosszériás kocsit kaptárjai szállítására.

1933-as DeSoto 1971-ben a budapesti utcán (Forrás: MMKM)