A közlekedés során gyakran a másodperc töredékén és a precíz manővereken múlik, hogy nyugodt, eseménytelen lesz az utazásunk vagy balesetet szenvedünk. A járművezetés egyik leglényegesebb része a fékezés és a megállás, amit minden közlekedőnek a lehető legjobban kell tudnia elméletben és gyakorlatban is. Mert ahogy mondani szokták: nem az a nagy dolog, ha valaki gyorsan tud menni, hanem ha mindig meg tud állni, amikor kell. 

A fékezés folyamata

Ideális esetben ha közlekedünk, akkor többnyire előre tervezhető, lassító fékezésekre van szükség, és természetesen megállunk például a piros lámpánál vagy azért, hogy átengedjük a gyalogost a zebrán. Olykor azonban hirtelen fékezésre kényszerülünk. Ilyenkor minden méter számít, hiszen az a cél, hogy minél előbb megálljunk. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megértsük, át kell tekinteni a fékezés szakaszait. 

Az első lépés, hogy a járművezető észleli a forgalmi helyzetet vagy akadályt, ami miatt fékeznie kell. Ez történhet például egy útra kiszaladó állat vagy egy előtte haladó kocsi hirtelen lassítása miatt. Bár az agyunk nagyon gyorsan dolgozik, némi időre szüksége van ahhoz, hogy a helyzet észlelése után meghozza azt a döntést, hogy fékezni kell. Ne feledjük, hogy közben az autó vagy más jármű halad tovább. 

Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdjük lenyomni a fékpedált, a fékrendszer alkatrészeknek el kell mozdulniuk ahhoz, hogy a kerekeket valóban lassítani kezdjék, és csökkenjen a sebesség. Ezt hívják működési késedelemnek, vagyis ekkor is megy az idő, halad a kocsi. 

Az eddigieket együtt reakcióidőnek hívjuk, ami körülbelül 1 másodperc, de egyéntől függően 0,8 másodperc és 1,5 másodperc között változhat. Általában a tapasztaltabb, középkorú vezetők reagálnak a leggyorsabban, míg a friss jogosítvánnyal rendelkezők és az idősebbek válaszideje lassabb, de a figyelmetlenség, a fáradtság és az adott állapot nagyban befolyásolhatja. A reakcióidő alatt is megy tovább jármű: egy 90 kilométer/órával haladó autó egyetlen másodperc alatt 25 métert tesz meg.

A fékezés utolsó fázisa a fékút, a fékezés megkezdésétől a megállásig megtett távolság. Ekkor a kerekek fékezett állapotban vannak, és az autó lassul. Nagy sebesség esetén ez a leghosszabb ideig tartó fázis a teljes fékezés folyamatában. Nagyon fontos, hogy a jármű sebessége és a fékút között négyzetes a kapcsolat, vagyis kétszer gyorsabb sebesség négyszer nagyobb fékutat jelent.

A féktávolság változása a sebesség függvényében

Mi befolyásolja a féktávolságot? 

A fenti adatok jól érzékeltetik a fékezés természetét, de a gyakorlatban számos tényező befolyásolja, hogy hány méter után fog megállni a jármű. 

• Vezetői tényezők. A rutin, az életkor, az éberség, a figyelem az általános reflexek mind-mind meghatározóak, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni. Ha álmosak, fáradtak vagyunk, akkor tartsunk pihenőt. Vezetés közben a tekintetünket mindig tartsuk az úton, és próbáljunk egy kicsit előbbre nézni az előttünk haladó autónál, így gyakran hamarabb észrevehetjük, ha valamilyen váratlan esemény történik. 
• Útviszonyok. Az útburkolat állapota nagyon lényeges, hiszen nem mindegy, hogy száraz aszfalton, vagy vizes, havas, esetleg jeges úton próbálunk megállni. 
• Gumiabroncsok. Métereket lehet lefaragni a féktávolságból, ha az évszaknak megfelelő, jó minőségű, és megfelelő profilmélységű gumik vannak az autón. Sőt, még a guminyomás is befolyásolja a fékezés hatékonyságát. 
• A jármű műszaki állapota. Az elhanyagolt, kopott fékalkatrészek jelentősen növelhetik a fékutat, ezért nagyon fontos a rendszeres karbantartás, szükség esetén pedig a javítás. 
• Vezetéstámogató rendszerek. A blokkolásgátló (ABS) már szinte minden autóban megtalálható, és abban segít, hogy erőteljes fékezés esetén a kerekek ne blokkoljanak, hanem nagyon lassan gördüljenek az autó megállásáig. Ez azért előnyös, mert blokkolt kerekekkel, ha a gördülés megszűnik, az autó nem kormányozható, és a fékút is hosszabb. A másik, egyelőre ritkább rendszer az úgynevezett vészfékasszisztens. Mivel a vezetők többsége vészhelyzetben nem nyomja elég gyorsan és erősen a fékpedált, a rendszer érzékeli a vészfékezési szándékot, és rásegít a fékerőre, így rövidebb lesz a fékút, hamarabb megáll a kocsi. 

Mekkora legyen a követési távolság? 

A KRESZ egyértelműen megfogalmazza a követési távolságot: „Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.” 

Oké, de ez mennyi? Mivel ez sok tényezőtől függ, gyakran szokták ajánlani a „két másodperces szabályt” a követési távolság meghatározására. Az elmélet szerint ha időben legalább ekkora követési távolságot tart a sofőr, akkor marad ideje reagálni az előtte történő eseményekre. Ez természetesen csak egy hozzávetőleges érték, hiszen a forgalomban folyamatosan változhat, hogy ami korábban még biztonságos távolságnak számított, az már nem az. 

Kétszer gyorsabb tempónál négyszer nagyobb a fékút

A követési távolságot az útviszonyoknak és a többi körülménynek megfelelően kell tartani. A gyakori ráfutásos balesetek abból adódnak, hogy az autós nem tart kellő követési távolságot, és amikor az előtte haladó hirtelen fékez, akkor nem tud megállni, és belerohan. Ilyen esetekben a hátul haladót terheli a felelősség, kivéve, ha a előtte haladó büntetőfékezéséről volt szó. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!