Sajnos sokszor látom az utakon a füstokádó sárkányokat, és bizony néha annyira szívesen melléjük hajtanék, hogy közöljem: öregem, csinálj már valamit a kocsiddal, mert mögötted konkrétan alig látni valamit, ráadásul fullasztó a felhő, amit magad után húzol. Nyilván értelmetlen lenne, mert valószínűleg tud róla, hogy ez van, de a ’86-os Transit-ra már nem költ a főnök, vagy a kis vállalkozás nem bírja el a javítást.

Azt sem értem, hogy az ilyen kocsik, hogyan mennek át a műszaki vizsgán, illetve értem én, vagyis, nem is akarom érteni…

A Föld nevű bolygó

Amikor tavaly kirobbant a Volkswagen dízel ügye - miszerint a mérési adatok befolyásolásával megtévesztették a vásárlókat, és velük együtt mindenkit - azt mondtam magamban: bárcsak minden autó annyira szennyezné a környezetet, mint a kétliteres CRTDI-k. Hiszen pontosan tudom, ha én csak egyszer is odafigyelés nélkül taposok a gázra a 15 éves, még részecskeszűrő nélküli dízel autómban, akkor abból annyi korom jön ki, amit egy VW kb. egy világkörüli úton produkál.

Képünk illusztráció...

Persze a dízel kocsikat 15 éve sem úgy tervezték, hogy azok füstöljenek, mára mégis sok kortárs autó irgalmatlan csíkot húz maga után. Tud füstölögni a benzines autó is, de annak más okai vannak.

Miért füstöl egy autó? Hányféle füst van? Mit tudunk meg a füst színéből, és mit tehet a tudatos gépkocsivezető, hogy ne legyen ciki számára a közlekedés?

A fekete füst

Talán a legszembetűnőbb jelenség az, amikor egy autó – szó szerint – koromfekete füstöt okád magából. Ez jellemzően a dízelüzemű járművek sajátja. A fekete színt a korom adja, ami azért képződik, mert a motorban nem tökéletes az égés. Tudjuk, hogy az égéshez három feltétel szükséges: legyen oxigén, éghető anyag és megfelelő hőmérséklet.

A hőmérséklet – egy idő után legalább is – mindenképpen rendelkezésre áll, ezzel most ne foglalkozzunk. Maradjunk az oxigénnél, illetve az éghető anyagnál. Ez utóbbi a dízelmotoros autókban a gázolaj. Az elmúlt 10 évben már minden gyártó kizárólag a közös nyomócsöves dízel rendszereket alkalmazza járműveiben, amelynek lényege, hogy egy csőben nagy nyomáson tároljuk a gázolajat és innen minden henger felé van egy nagynyomású vezetékünk. A vezeték végén van a porlasztócsúcs, amelyet elektronikusan vezérelünk, hogy mikor és mennyi gázolajat porlasszon az égéstérbe.

Ha nincs kellő nagyságú nyomás, vagy a porlasztócsúcs tömődött el, illetve a beépített szenzorok meghibásodnak, akkor egyszerűen nem jut elég, vagy ellenkezőleg, túl sok gázolaj jut az égéstérbe, ami nem ég el megfelelően. A tökéletlen égés végterméke a korommal teli füstgáz, ezt látjuk távozni a kipufogón.

A harmadik feltételt is érdemes vizsgálni, ez pedig a levegőellátás. A dolog eléggé összetett, ezért az egyszerűség kedvéért végigvesszük, mely alkatrészeken keresztül jut a motorba a levegő. Ehhez fogadjuk el, hogy manapság a turbófeltöltő nélkül nem is gyártanak már autót.

Egy kirepedt levegőcső - ennyi is elég

Szóval egy ponton a motor vákuumhatása miatt a levegőt beszívjuk a szívócsőbe. Ez azonnal egy szűrőbe jut, ez a levegőszűrő, amit minden időszakos szervizelésnél ki kell cserélni. A szűrőből egyenesen megy a turbó kompresszorkerekére, ahhoz nyomása és hőmérséklete megemelkedik. Mivel a minél hidegebb a levegő, annál több fér belőle a motorba, a következő lépésben a töltőlevegő hűtőbe kerül, amelyre a vagány angol nevet, az intercool-ert használjuk inkább. Az intercooler után az EGR szelep a kipufogógáz egy részét még hozzákeveri a levegőhöz, majd a szívósoron keresztül a szívószelepeken át jut a motorba.

Amennyiben a rendszer bármelyik pontján probléma van az azt okozza, hogy nem jut elég levegő a motorba. Márpedig a mindenkori igényeknek megfelelően ki van számolva, hogy a porlasztócsúcs mennyi gázolajat adjon, ahhoz pedig adott levegőmennyiség kell. Ha ez nincs meg, az égés ismételten nem lesz tökéletes és a korom dől kifelé a kocsiból.

A szívósor belépő oldala - ilyen a koksz!

Elég ehhez egy lyukas, vagy kirepedt levegőcső, egy lelazult csőbilincs, eltömődött szívósor, vagy szimplán az eltömődött levegőszűrő és máris kész a baj. A rendszer része még a turbó, ami ha tönkre megy – ennek több oka is lehet – akkor sincs meg a megfelelő levegőszállítás.

A fehér füst

A „füstölés” fehér színe megtévesztő, mert ez általában nem is füst, hanem inkább gőz. Mindaddig normálisnak mondható, amíg a jelenség hidegebb napokon, hidegindítást követően ideiglenesen áll fenn, ugyanis a kipufogórendszer belsejében kicsapódott vízpára párolog el, és távozik ilyenformán, de üzemi hőmérsékleti viszonyok között ez a jelenség erősen csökken, illetve meg szűnik. Ha nem szűnik meg, általában akkor is vízgőzre kell gyanakodnunk, csak az nem a csőrendszer belsejéből jön, hanem bizony az égéstérbe bejutó víz okozza.

Megrepedt hengerfej

És lehet kezdeni félni, mert az égéstérbe általában a hűtőfolyadék jut be, ami a motor drasztikus meghibásodása. Vagy a hengerfej, vagy a motortömb vízjáratai lyukadtak ki és szivárogtatják tartalmukat az égéstér felé. Ennek a meghibásodásnak több jele is van. Először is brutális mértékben fogy a hűtővíz, mindig csipog a kocsi, hogy alacsony a szintje. Másodszor a hidegindítások általában együtt járnak az egyenetlen motorjárással, mert a hibás hengerben ott figyel a H2O. Nem lesz olcsó a javítás…

A kék füst

A kék színű füst oka egyértelműen az, hogy az égéstérbe valamiért motorolaj jut. Elsőre az juthat az eszünkbe, hogy a dugattyúk palástjára szerelt gyűrűk nem végzik el feladatukat rendesen és a felső helyzetből lefelé való mozgás közben a hengerfalon lévő olajat nem húzzák le maradéktalanul, amely a következő sűrítési ütemben a keverékkel együtt meggyullad és elég. Ez a hiba is csak a motor nagyobb felújításával szerelhető, nem is kívánok senkinek sem ilyet.

Tuti, hogy valahogyan olaj kerül az égéstérbe

A kék füst másik okozója a turbófeltöltő meghibásodása lehet. A turbó – ahogyan az korábban megírtuk –százezres nagyságrendű percenkénti fordulatszámot produkál, ezért kenni és hűteni kell. Ezt a feladatot is a motorolaj látja el. A turbófeltöltő tengelyén a kompresszor és a turbina felől is olajfogó gyűrűk vannak, amelyek megakadályozzák a turbó belsejében szolgálatot teljesítő olaj levegő-, vagy kipufogórendszerbe jutását. Amennyiben ezek a gyűrűk, vagy a turbó tengelyének csapágyai meghibásodnak, az olaj kipréseli magát a lyukon és megy amerre lát. A turbójavítást az előbbi motorgenerál szintű javításokhoz képest csekélynek mondanám, de könnyen ráboríthatunk egy havi minimálbért.

Folyatjuk az oljat az intercooler-ből...

... majd büszkén számoljuk a termést

Foglalkozzunk a problémával

A struccpolitika most sem fog működni. A permanensen füstöl a kocsink, akkor mielőbb át kell nézetni egy hozzáértő szervizben. Nagyon zavaró egy füstölgő kocsi, büdös és nagyon egészségtelen is, káros ez mindenkire. Ezen kívül a hosszabb távon kedvezőtlen körülmények között üzemelő autónk is megsínyli a dolgot, ráadásul amíg a probléma fennáll többet is fog fogyasztani.

A füstölések oka tehát ezerféle lehet, ezzel sajnos az is igaz, hogy a néhány száz forintos bilincscserétől, egészen a milliós motorgenerálig terjedhet a költségpaletta. Előbb mindenképpen járjunk utána a hiba okának, aztán mérlegeljük bölcsen, hogy érdemes-e még foglalkozni az autóval, vagy könnyek között jobb inkább a bontóba adni.