Amikor autókról beszélgetünk általában a következő kérdések merülnek fel elsőként:

• Hány lóerős?
• Mennyivel megy?
• Mennyit fogyaszt?

A biztonság szempontjából általában lényegtelen kérdéseket teszünk fel. Szerintem inkább a következő kérdések lennének fontosak például:

• Jó rajta a fék?
• Milyenek a gumik?
• Csendes a futómű?

Nézzük a féket!

Mindig eszembe jut az a plakát, amelyen az egyik gyártó terepjárójáról azt hirdette: „Télen is megállíthatatlan”. A kreatív internetezők pedig egy másik, konkurens terepjáró plakátot készítettek: „Télen is biztonságosan megállítható.”

Ez persze csak számítógépes trükk, de az emberek igényét a biztonságra jól kifejezi a vicc. A jó abroncsokon kívül, persze szükség lesz még valamire, ami nem más, mint a

Na, állj!

A fék az autózás legfontosabb eleme. Ez a rendszer biztosítja számunkra, hogy meg tudjunk állni a járművel. Nem véletlen, hogy jól be van biztosítva a dolog. A kocsik kerekeit úgy fékezzük, hogy a pedál benyomásával a zárt fékrendszerben lévő folyadékban megnöveljük a nyomást. Ez a nyomás csöveken „jut el” a kerekekhez, arra használjuk, hogy a fékpofákat, vagy a féktárcsákat a fékdobhoz, illetve a féktárcsákhoz szorítsuk, így lassítva annak forgását.

Ha mi nem vesszük észre, az autó jelez

A fékrendszer legszembetűnőbb alkatrésze a féktárcsa és a fékbetét. (Ma már a személykocsik első fékei mind tárcsafékesek.) Mivel a fékek súrlódásos elven működnek, kopnak is. Kopik a féktárcsa és kopik a betét is, de utóbbi használódik el gyakrabban. A fékbetétek általában fel vannak szerelve kopásjelzővel. Ha a betét kopása eléri az érzékelőt, záródik az áramkör és a műszerfalon megjelenik a fékbetétek kopottságára utaló piktogram, vagy újabb modellekben egy szöveges üzenet is.

Ha nem túl zárt a keréktárcsánk, akkor a féktárcsák és -betétek kopottságát szabad szemmel is láthatjuk. Egy új fékbetét általában 10 mm vastagságú. A tárcsafék úgy van kialakítva, hogy a betétek és a tárcsa között mindig a lehető legkevesebb hely legyen, hogy fékezéskor ne kelljen nagy utat megtennie a betéteknek. Ha benézünk a fékhez, jól látható, hogy mennyi maradt még a betétünkből. Ha azt látjuk, hogy kb. 3 mm - amelyet szemmértékünkkel egyszerűen ellenőrizhetünk - akkor ideje lecserélni a betéteket. Az autós szlengben sokszor felhangzó „vason van a fékem” arra utal, amikor a súrlódó anyag már teljesen lekopott a fékbetétről és annak acél váza érintkezik a féktárcsával.

Erősen rozsdás és kopott féktárcsa, alig látható fékbetétekkel: nagy a baj!

Apropó féktárcsa

Ez a tárcsa együtt forog a kerékkel, anyaga pedig öntött vas, illetve acél. Bármilyen keménynek is tűnik a betétekhez képest, idővel ez is elkopik, vagy ahogyan mondani szokták „kivállasodik”. Ha már válla van egy féktárcsának, akkor azt rövidesen cserélni kell. A féktárcsák másik jellemző hibája, hogy nem egyenletes a felületük. Ilyenkor fékezés közben a fékhatás sem lesz egyenletes, fékezéskor egyre jobban rángat az autó. Ez nem csak csökkenti a komfortérzetünket, de akadályozhatja az ABS (blokkolásgátló) rendszer működését is.

A jármű műszaki állapotának fenntartása, olyan mint az iskola: nem a vizsgára készülünk, hanem az életre!

Legyünk óvatosak, figyeljünk a jelekre, ne várjuk meg a bajt!