közlekedésbiztonság

Valóságos veszélyhelyzetek

2015.04.24.

Svédországban egy vadonatúj, a való világot megtestesítő komplex próbapályát hoztak létre, mely kiválóan alkalmas a jövő közlekedésbiztonsági rendszereinek kifejlesztésére. 2014 augusztusában egy lépéssel közelebb kerültünk a balesetmentes jövőhöz, ekkor nyitotta meg ugyanis kapuit a Világ első (szinte) teljes körű tesztkörnyezetet biztosító közlekedésbiztonsági komplexuma a svédországi Boras-ban.

Az AstraZero korszerű közlekedésbiztonsági tesztpályát több mint 70 millió dolláros befektetéssel hozták létre azért, hogy teret és lehetőséget biztosítson az innovatív közlekedésbiztonsági megoldások fejlesztésére és tesztelésére. 

Az AstaZero az aktív biztonság teszt környezeteként a Svéd Parlament „Vision Zero” kampányának gyakorlati megtestesítője. A területet a Svéd Műszaki Kutatóintézet és a Chalmers Műszaki Egyetem közösen alakította ki. Boras adottságai egyedülállóak abból a szempontból, hogy képes valódi közúti körülményeket szimulálni, a területen ugyanis különböző típusú és jellemzőkkel megáldott útszakaszok váltják egymást. Ez kiváló lehetőséget biztosít a fejlesztőknek, hogy az általuk fejlesztett közúti biztonsági rendszereiket különböző, de a valódival gyakorlatilag megegyező körülmények között teszteljék. Az AstraZero-ban megtalálhatók a forgalmas városi szakaszok, a többsávos gyorsforgalmi utak, és a különböző típusú csomópontok egyaránt.

A komplexum első vendégei között olyan cégek szerepelnek, mint például a Volvo, Autoliv, Test Site Sweden vagy a Scania, emellett a közlekedésbiztonsági centrum természetesen mindenki számára nyitva áll. A fejlesztők a nyitás óta eltelt időszakban olyan innovatív közlekedésbiztonsági rendszerek tesztelését kezdték meg, mint például az önjáró járművek, járműbiztonsági rendszerek, V2X technológiák (melyek magában foglalják a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kapcsolatot), a következő generációs kommunikáció vagy éppen az intelligens közúti időjárás figyelő rendszerek.

„Az AstraZero a kutatóknak és a közlekedési szakembereknek egyaránt remek lehetőséget biztosít arra, hogy innovatív közlekedésbiztonsági megoldásaikat tökéletesre csiszolják.” – nyilatkozta Pether Wallin, az AstraZero ügyvezetője.

Az AstraZero rendelkezik többek között egy nagysebességű útszakasszal is, amely alakja miatt a „Csepp” nevet kapta. A Csepp magában foglal egy 1 kilométer hosszú 4 sávos autópálya szakaszt, ahol a sávváltással összefüggésben lévő különböző közlekedési veszélyhelyzetek modellezhetők. Emellett az AstraZero-nak van egy nagy kiterjedésű, modulrendszerű városi környezete is, külső városrésszel, különböző utcakialakításokkal, buszmegállóval, járdával és kerékpárúttal. Ezen a területen biztonságos körülmények között lehet szimulálni a különböző közlekedési módok közti együttműködést… és konfliktusokat. Végül, de nem utolsósorban a szakemberek felépítettek egy 5,6 kilométer hosszú országúti szakaszt, ami az adott környezetre jellemző akadályokkal van teletűzdelve (állatok, útkereszteződések, stb.). A szakaszon 10 olyan látható vagy rejtett pont található, ahol különböző tárgyak vagy állatok bukkanhatnak fel az autó előtt. Ez a szakasz elsősorban a vezetési szokások felméréséhez nyújt lehetőséget, ahol a rejtett veszélyhelyzetek vagy a hirtelen megjelenő akadályokra való reakció mérhető fel és elemezhető ki. Az útszakaszra terveztek továbbá két T-csomópontot is terveztek, egy kitáblázott keresztutat, valamint buszmegállókat.

„A modulok kapcsolódnak egymáshoz, úgy, ahogy jövőben a járműveink is. A technikai fejlődés ugyanis abba az irányba halad, hogy az autók képesek lesznek kommunikálni egymással, például az elől közlekedő autó csúszós felületre érve képes lesz figyelmeztetni a mögötte haladót. A balesetekért elsősorban az emberi tényező okolható, nem pedig a csúszós utak vagy a köd. Minél inkább le tudjuk csökkenteni az emberi tényezőre háruló felelősséget, annál inkább ki tudjuk küszöbölni a balesetek bekövetkezésének veszélyét”. – tette hozzá Pether Wallin.

2014 őszén a Chalmers Egyetem közzétette a legfrissebb közlekedésbiztonsági kutatásának eredményeit. Három év alatt több mint 3000 járművezetőnél vizsgálták, hogy milyen összefüggések állapíthatók meg az autóvezetés közben felmerülő figyelemelterelő hatások és az utoléréses balesetek között. Ezek a balesetek leggyakrabban akkor következnek be, amikor az elől haladó autó éppen akkor kényszerül hirtelen lassításra, mikor a hátul haladó autó sofőrje például a mobiltelefonja képernyőjére pillant. Mivel a tapasztalatok alapján a járművezető tekintetének kiemelkedő szerepe van ezekben az esetekben, ezért a kutatók a vizsgálat során erre is kitértek. Ugyancsak foglalkoztak az aktív biztonsági berendezések szerepével, így például a várható ütközésre figyelmeztető jelzéssel és az automata fékrendszerekkel. Ezek az eszközök kiválóan alkalmasak az ilyen típusú balesetek súlyosságának és következményeinek mérséklésére. 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.04.25
Megszólalásig hasonlít a Citroen C5 Aircrossra és osztozik is majd technikai alapjain az új Opel....
2024.04.25
Több mint egy tucat elektromos autó hirtelen lángra lobbant egy Eibesbrunn melletti cég telephelyén....
2024.04.25
Több mint 20 év után megújult a márka logója és vizuális arculata – írja honlapján a német....
2024.04.25
Tudja mi a különbség a sales maneger, a business development manager és account manager munkakörök....
2024.04.25
A Porsche újabb változattal teszi teljessé a 2023-ban teljes modellfrissítésen átesett Cayenne....
2024.04.25
A Magyarországon működő járműipari vállalatok, beleértve a nagy autógyárakat és azok széles....
2024.04.25
A BMW Group debreceni gyára és a Lufthansa együttműködése révén kapacitás bővítés valósult meg a....
2024.04.25
A Hyundai Motor Company a németországi Nürburgring versenypályán tesztelte az IONIQ 5 N - a márka....
2024.04.25
A Blaha Lujza téri állomáson végeznek műszaki mentést a tűzoltók - írta a Katasztrófavédelem....
2024.04.25
Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-....