A Regter házaspár 2012 nyarán vágott neki a hihetetlen utazásnak, amelynek első, 22.000 kilométeres szakasza szülővárosuktól, a hollandiai Edamtól egészen a dél-afrikai Fokvárosig tartott, és 180 napos autózást jelentett.

2013-ban a pár már az USA és Kanada útjain robogott, és újabb 180 nap alatt 22 államot keresztezve mintegy 28.000 kilométert tettek meg. És ha ez még nem lett volna elég, 2014-ben újabb 26.000 kilométeres utazásra vállalkoztak, 180 nap alatt szelve át a dél-amerikai kontinenst.

A kalandkedvelő házaspár összesen majdnem 80.000 kilométert autózott, s útjuk során számos olyan rendezvényen vettek részt támogatóként, amelyeket a gyermekek SOS-segélyszervezete, a Children’s Villages szervezett.

Most azt tervezik, hogy 2016-ban és 2017-ben Új-Zélandon, Ausztrálián, Indonézián és Indián át folytatják utazásukat, majd a Himaláján átkelve Kínán, Mongólián és Közép-Európán keresztül térnek haza Hollandiába.

Az autó, amely meghódította a világot

Nem kis elszántság kell ahhoz, hogy valaki egy 100 éves Ford T-modellel vágjon neki a világ körüli útnak, de ez az öreg autó meglehetősen robusztus konstrukció, ráadásul annyira egyszerű a felépítése, hogy rendkívül könnyű megjavítani, ha valami elromolna benne.

Dirk és Trudi Regter (mindketten nyugdíjasok) 1997-ben vásárolták meg 1915-ös Ford T-modelljüket. Dirknek korábban is volt már egy 1923-as T-modellje és egy 1928-as A-modellje; az oldtimer Fordok iránti rajongását apjától és nagyapjától örökölte.

1908 és 1927 között a Ford 15.000.000 T-modellt adott el. A gyártás Amerikában kezdődött, de hamarosan az egész világra kiterjedt, így sorra nyíltak az összeszerelő üzemek Dániában, Németországban, Írországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. A Ford T-modell szó szerint az egész világot kerekekre ültette, és az emberek hatalmas tömegei számára tette lehetővé a megfizethető mobilitást, hiszen az autó olcsó volt és megbízható, ráadásul a szabványos, csereszabatos alkatrészeknek köszönhetően nagyon könnyű volt javítani és karbantartani.

“Afrikában egy helyi kovácsműhelyben hegesztették meg a törött első kereket,” mesélte Dirk. “Szerencsére meglehetősen jártas vagyok a javításban, és egy ilyen hosszú útra a csavarhúzó és a kalapács mellett mindig viszek magammal némi ragasztószalagot és rögzítőhevedereket is.”

A Regter házaspár Ford T-modelljét egy 3,0 literes benzinmotor hajtja, s az autó ma is ugyanolyan felszereltséggel fut, mint amikor 1915-ben legördült a szerelőszalagról; az egyetlen különbség csupán az, hogy a faküllős kerekekre nagyobb gumiabroncsok kerültek, mert az autó így lágyabban rugózik, ez pedig kényelmesebb a hosszú utakon. Egy gumigarnitúra körülbelül 15.000 kilométert bír a normál utakon – csakhogy a holland pár számtalan kilométert autózott Afrika és Dél-Amerika szinte járhatatlan földútjain és ösvényein.

“Dél-Afrika és Botswana határvidékén találkoztunk egy farmerrel, akinek még állt egy régi T-modell a fészerében. Leszerelte róla a gumikat, és nekünk ajándékozta, hogy tovább tudjunk menni,” emlékszik vissza Dirk.

És hogy mi volt az utazás csúcspontja?

“Az 1-es számú főút Los Angeles és San Francisco között gyönyörű volt: meredek lejtők, mély szakadékok, s az egyik oldalon a hegyek, a mások oldalon pedig az óceán. Lélegzetelállító élmény!”