Pallér Sándor hentesmester és felesége, Mónika 2016-ban elnyerték a Hagyományok – Ízek – Régiók pályázaton a Földművelésügyi Minisztérium HÍR-védjegyét az újkígyósi házikolbászukkal. A pályázatnak és magának a védjegynek is célja a hagyományos, tájjellegű, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelése, az ilyet gyártók piaci lehetőségeinek bővítése. Az az év különösen jól sikerült, a Gyulai Kolbászmustrán első díjas lett a szárazkolbászuk és a füstölt kolozsvári szalonnájuk, az orosházi Hagyományok – Ízek versenyen aranyérmet vehettek át a házi készítésű füstölt szalámi kategóriában. A Csabai Kolbászfesztiválon megnyerték a csapattal a Krajcsó Pál Emlékversenyen a gyúrást, szárazkolbászukért a médiazsűri és a közönség díját is kiérdemelték. (Írásunk első részét itt olvashatja.)

A kolbász mellett sonkára is van igény.

– A kolbászkészítés titka a jó alapanyag, mi is nevelünk disznókat – persze nem itt, a háznál, a feldolgozónál és mindenre nagyon odafigyelünk. Fontos a minőségi fűszer is. Száz százalékos tisztaságú sót, aromatasakban lévő köménymagot, újkígyósi házi paprikát és Baranyi József barátomtól Makóról beszerzett fokhagymát használok. Magam füstölöm a portékát, régóta egy helyről hozom a fűrészport, a bükk mellé egy kis tölgy is mehet. Lényeg, hogy hazai erdők magyar fáinak tisztított, olajmentes fűrészporát használjuk. A terméket vályogfalú, szellős kamrában tárolom, és folyamatosan odafigyelek rá. Titok igazából nincs, csak a kolbász, a kolbászkészítés szeretete. Az, hogy szívvel-lélekkel csinálom, de ezzel sokan vannak így Békés megyében – mondja. Természetesen semmilyen lékötőt, érlelés gyorsítót nem használnak.

A legbiztosabb alapanyag a saját nevelésű disznó.

Hozzáállásuk semmit sem változott, sőt, igyekeztek javítani a feltételeken. Tavaly bővítették a füstölő kapacitását, emeltet húztak a meglévő épületre, így legalább 3,5 méter a távolság a felső kolbász teteje és az alsó kolbász alja között. – Kézműves termékben ez a felső határ, nem tudunk, és nem is akarunk többet készíteni, ráadásul a tároló helyiség is szűk keresztmetszet. Nagyon fontos a jó szellőzés és a megfelelő páratartalom, azt sem könnyű belőni, vigyázni kell arra, hogy ne penészedjen a kolbász – mondja Pallér Sándor.

A környékbeli piros paprikára esküsznek.

Megtudjuk, nem nyáron küzdenek, hanem inkább akkor, amikor a télből átmennek a tavaszba, a melegbe. És ha beköszönt az esős évszak, akkor nagyon észnél kell lenniük, pakolgatják, szárítgatják a félkész árut. Előfordult már, hogy áttették a címkéjüket egy másik termékre, ezért a kereskedelemben egyelőre nem is értékesítenek, csak végfelhasználóknak. Eladási gondjaik nincsenek, a megkeresések folyamatosak. - Budapesten van inkább több vevőnk, akinek beszállítunk, sokat postázunk is. A honlapunk mindenen működik, tableten, mobiltelefon is, érezzük az internet hasznát, sok vevőt hoz. Nem is piacozunk, a többit elviszik a háztól, vagy mi szállítjuk ki a megrendelést – mondja a hentesmester.

Újkígyósi vastagkolbász "bemutató".

2018 nyarán Csabai kategóriában megnyerték a Magyar Gasztronómiai Egyesület nagy szalámi- és vastagkolbásztesztjét. A zsűri vaktesztje Pallér Sándor Újkígyóson készített kolbászát hozta ki a legjobbnak, 15 pontot kapott.

– A Csabai Kolbászfesztivál rendezői kértek tőlünk egy szál kolbászt, nem igazán tudtuk, mi lesz majd vele. Később derült ki, hogy a gasztronómiai szövetség elnöke volt a főszervezője az ország szalámitesztjének, ahol a csabai kolbász kategóriát mi nyertünk meg. Nagyon meglepett bennünket. Pontozásos értékelés volt, mondták a jót is meg a rosszat is, a híres gyártó terméke is megkapta a zsűri őszinte véleményét. Este 10 órakor volt az eredményhirdetés, éjfélkor már rendeltek is e-mailben, és utána sokáig jártam a postára – emlékszik vissza, hozzátéve, olyan főcímek is voltak sajtó megjelenéseken , hogy megvan Magyarország legjobb szalámija, nem csoda, ha sokan meg akarták kóstolni.

Egy díjátadás a sok közül - középen Pallér Sándor.