felmérés
A magyarok csupán 56 százaléka számolt be arról, hogy szívesen foglalkozik a technológiával és szeretné megérteni annak működését, ezzel szemben a világ többi részén ez az arány 65 százalék. Ugyanakkor a hazai megkérdezettek 26 százaléka úgy érzi, hogy a technológiai változások üteme túl gyors, nehezen szoknak hozzá a változáshoz, és egyúttal kihívást jelent számukra az is, hogy lépést tartsanak azokkal.
„A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése az elmúlt pár évben hihetetlenül gyors és meredeken felfelé ívelő irányt vett. Felelős innovációs nagyvállalatként és az egyik legnagyobb hazai munkaadóként fontosnak tartottuk, hogy ezt a felmérést Magyarországra is elhozzuk, hiszen a technológiai fejlődésben nekünk is nagy részünk van. Így alapvető célunk, hogy segítsük az embereket a technológiák, köztük a mesterséges intelligencia megértésében és a gyorsan változó világban való helytálláshoz szükséges felkészülésben” – mondta Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.
Ami az egyes technológiákat illeti, a magyarok körében a mesterséges intelligencia, a 3D nyomtatás és az 5G a legismertebbek. Ugyanezek a válaszadók – hasonlóan a világ más országaihoz – a mesterséges intelligenciát fontosabbnak tartják, mint bármely más technológiát. Ahogyan Németországban, Magyarországon is az ipari robotok állnak a második helyen, ezt a kategóriát 35 százalék említette meg, jóllehet ez az arány globálisan csak 17 százalék. Világszerte és Magyarországon is a válaszadók 32-32 százaléka az 5G technológiát emelte ki, így az került a harmadik helyre. A magyarok szerint várhatóan a mesterséges intelligencia, az ipari robotok és a biotechnológia lesz a legnagyobb pozitív hatással a társadalomra. Ugyanakkor a mesterséges intelligenciától, valamint a humanoid robotoktól és a virtuális/kiterjesztett valóságtól negatív hatást is várnak.
A magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy a technológiai változás lehetőségekkel jár, de csak 16 százalékuk érzi úgy, hogy ez aggodalomra okot adó kockázatot is jelent. Ez az eredmény összecseng a globális mutatókkal. Emellett világszerte és Magyarországon is hasonlóan gondolkodnak az emberek és bíznak abban, hogy a technológia leegyszerűsíti a munkát, megkönnyíti az emberek életét és segítségével jobb teljesítményt lehet a munkában elérni. Ezzel szemben elsősorban a monopóliumoktól (52 százalék), a kibertámadásoktól (50 százalék) és a technológiai fejlődésből fakadó munkanélküliségtől (48 százalék) tartanak. Velük szemben a válaszadók 59 százaléka gondolja úgy világszerte, hogy a jövőben az adatbiztonság hiánya jelenthet kihívást.
„A kutatás a magyarok technológiához és mesterséges intelligenciához való viszonyának általános társadalmi-gazdasági összefüggéseit tárja fel. Az eredmények izgalmas összefüggésekre is rámutatnak, például észrevehető egy erőteljes ambivalencia a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hiszen a magyarok ettől várják leginkább a pozitív hatást, de emellett félnek is tőle. Ugyanakkor mivel a magyarok negyede úgy nyilatkozott, hogy nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ez még inkább megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk, szükség van az emberek támogatására, hogy a legújabb technológiai fejlesztéseket biztonságosan tudják használni. Például 2017 óta márkafüggetlen szakmai tartalmakat osztunk meg IoT-blogunkon, 2021 óta működtetjük podcast csatornánkat, ahol azzal foglalkozunk, hogyan alakítja a technológia és a digitalizáció az életünket” – hangsúlyozta Bodó Teodóra.
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2024 őszén hét országban összesen több mint 11 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív felmérést a magyarországi Bosch csoport megbízásából hazánkban is elvégezték, a kutatásban több mint ezer 18–69 év közötti ember vett részt. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.