2023. március 11-én a délutáni órákban az M1-es autópálya Győr felé vezető szakaszán több tucatnyi autó rohant egymásba a szinte átláthatatlan porfelfőben. Míg az első hírek abból a szempontból bíztatóak voltak, hogy nem érkezett jelentés áldozatokról, késő este holtan találtak a roncsok között egy négygyermekes családapát.

A baleset kapcsán azóta rengeteg cikk jelent meg, a kommentszekciók felrobbantak és felelősöket keresünk az autósoktól, a rendőrségen és közútkezelőn át egészen a mezőgazdaság szereplőiig. Van, ahol már az évtized baleseteként említik a történteket és talán nem alaptalanul.

Elindult a vizsgálat

A rendőrség büntetőeljárásban kezdte meg a baleset utáni vizsgálatot. Természetesen ilyenkor közlekedési szakértőt (vagy szakértőket) rendelnek ki a bizonyítás segítésére, hiszen, ha van egyértelmű felelőse a balesetnek, akkor azt meg kell találni.

Szakértők, rendőrök, különböző bizottságok ilyenkor szó szerint képkockáról képkockára elemzik a balesetről rendelkezése álló videófelvételeket, hogy egyetlen apró részlet se kerülhesse el a figyelmüket. Én természetesen nem láttam minden felvételt, de amennyit a médiában látni lehetett, annak alapján állítom, hogy műszaki szakértői eszközökkel, a résztvevők körében teljes bizonyossággal szinte lehetetlen lesz megnevezni valakit, aki ezért az egészért felelőssé tehető.

Ugyanis a porfelfőben (eddig) nem tudjuk mi történt. Maga a baleseti mechanizmus rekonstrukciója is rendkívül összetett feladat. A szakértők munkáját a baleseti szimulációs programok segítik. Ehhez az összes részvevő jármű pontos típusa, terhelési viszonyai, a vezetők (igaz) vallomásai, valamint a járművek véghelyzetének egészen pontos ismerete szükségesek és akkor, talán sok-sok próbálkozás után össze lehet állítani 2-3 olyan variációt, amelyben a balesethez nagyon hasonló folyamat modellezhető.

És ha kiderül, hogy valaki pánikszerűen fékezett, amikor a porfelhőbe ért?

A legvalószínűbbnek persze az látszik, hogy a hirtelen kialakult porátfújásba érkezve lehetett egy olyan sofőr, aki lecsökkent látótávolság miatt hirtelen és intenzív fékezést hajtott végre, majd a mögötte érkezők nekiütköztek és elindult a folyamat.

Ha ez így tényleg így történt, akkor mi van? Börtönbe kell zárni az illetőt, mert megijedt és pánikreakcióként ezt tette?

Elkerülhető egy ilyen baleset?

Természetesen. Hiszen a lecsökkent látótávolság észlelhető. Bár a porfelhő szinte egyik pillanatról a másikra lepte el a pályát, aki ilyenbe fut autójával, annak nincs más választása: minden elérhető figyelmeztető jelzés bekapcsolása, vagyis a ködzárófény és a vészvillogó azonnali működtetése után lassítófékezéssel kell csökkenteni a sebességünket, egészen addig a szintig, amíg a megmaradt látótávolsághoz mérten meg tudunk állni.

Ha minden autós így járt volna el, akkor az ütközés elkerülhető. Ne felejtsük el, hogy a porfelhővel érintett útszakasz nagyjából 100-150 méter lehetett, tehát viszonylag hamar ki is lehet érni belőle.

Egy ilyen baleset nem elkerülhető

A fenti elvi lehetőség, innen az irodai forgószékből működőképesnek látszik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a járműveket (ma még) emberek vezetik, akik adott esetben nem biztos, hogy a nagykönyv szerinti reakciót tudják adni egy ilyen esetben. Egy pánikszerű vészfékezés még akkor is elég lehet a láncreakció megindulásához, ha az csak kis ideig tart. Elég hozzá, hogy ha egyvalaki nem tartja a biztonságos követési távolságot, elég, ha egy sofőr éppen a telefonjával bíbelődik valamiért és nem figyel, máris kész a baj.

Mert mindig lesz valaki, aki nem figyel, nem tartja be a szabályokat. Mindig lesz egy hirtelen fellépő veszélyhelyzet, mindig lesz, aki nem vezet profi módon.

Korszerű járműrendszerek

Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy autója már rendelkezik a távolságtartásra is képes sebességtartással, illetve fel van szerelve az előttünk lévő akadályok észlelésre képes rendszerrel, annak némi segítséget nyújthat, hogy ezek az autók akár állóra is fékezik helyettünk a járművet. Én a ZalaZone tesztpályán próbálhattam ki 70 km/órás sebességről egy ilyen rendszert: az instruktorok azt kérték, ha becéloztam az akadályt, akkor takarjam el a szemem és még véletlenül se avatkozzak be sehogyan. A Mercedes-Benz GLC-osztályába épített rendszer brutális vészfékezéssel megállította az autót. Ezt élesben is megtette volna, a kérdés, hogy aki mögöttem jön, képes-e ezt lereagálni…

És igen, ezek a rendszerek működnek a porfelhőben is.

Nem ciki lassan menni az autópályán

Közlekedési kultúránk egyik szégyenteljes része, hogy lenézzük, lesajnáljuk azt, aki egy útszakaszon nem halad a megengedett legnagyobb sebességgel. A gyorsabban haladni kívánó sofőrök részéről mindennapos, az úgy nevezett letolás, levillogás, amikor az elöl haladó autó közvetlen közelében haladva követik, előzési szándékukat minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek a másik tudtára juttatni.

Az előzést pedig a másik autóba való átmutogatással, lemazsolázással, hétvégi sofőrnek titulálással és ki tudja milyen szavak és kézjelek kíséretében végzik, egyszóval megalázzák a másikat. Sokan, hogy ezt elkerüljék, és senki ne tartsa őket béna vezetőnek, a képességeiken felül is próbálnak teljesíteni a pályán.

Az erőszakoskodókat most nem minősíteném, de téves az a látásmód is, hogy csak az elvárások miatt gyorsabban menjünk, mint amit egyébként biztonságosnak éreznénk. Minden körülmények között addig kell lassítanunk, amíg úgy nem érezzük, az előttünk hirtelen felbukkanó akadály, vagy az előttünk közlekedő hirtelen fékezése esetén is meg tudnánk állni autónkkal.

Meddig tart az óvatosság?

Egy ilyen baleset után a felvételeken látható porfelhő, az ütköző kamion pusztítása, a végeredmény elrettentő látványa sokak retinájába beleég. Természetes, hogy ezután egy autópályán haladva talán már a legkisebb porfelhő, ködfolt, vagy hevesebb esőzés észlelésekor is lassítani fognak. Nagyon helyesen.

De meddig tart ki egy ilyen baleset hatása? Ha mélyen elgondolkodunk a történteken, akkor hiszem, hogy tartósan is beépülhet tudatunkba ez a veszélyforrás és a helyes reakció.

Vigyázzunk magunkra az utakon!

További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!

Képek forrása: police.hu