Kocs

A ló vontatta kezdetektől a határtalan lóerőig I. rész

2018.05.20.

A falu határában nagy tábla hirdeti: Ön a kocsi szülőföldjére érkezett. Kocs, ez a Komárom-Esztergom megyei település kocsimúzeummal is őrzi legendás múltját. Vezetője Dobos Gábor színes egyéniség, lótenyésztő, autodidakta bognár, aki készített legalább harminc kocsit, most éppen interaktívvá alakítja át a múzeumot. Beszélgetésünkben szó esik hungaricumról, lólogopédusról és természetesen arról is, milyen volt a kocsi kocsi. 

Bizalmatlan?

Miért kérdezi?

Mert miután bejöttem, kulcsra zárta a múzeum ajtaját.

Nem attól félek, hogy míg mi beszélgetünk, addig valaki kilopja a kocsikat. Azért zárom az ajtót, nehogy megunja a történeteimet, ha nagyon belemelegednék az idegenvezetésbe. Egyébként azt gondolom, hogy aki átlépi ennek a múzeumnak a küszöbét, az a népi értékekből, a különböző mesterségekből, a fogatolási stílusokból a kocsikészítés rejtelmeiből nagyon sok információt kap.

Dobos úr, mi a maga szakmája?

Melyiket mondjam? Regisztrált nóniusz lótenyésztő vagyok, csináltam vagy harminc kocsit, autodidakta módon megtanultam a bognármesterséget, van vállalkozói engedélyem városi bérfuvarozásra, bérkocsikáztatásra konflissal, s rendezvényekre történő szekérbérléssel is foglalkozhatok.

De főleg a kocsi múzeumot vezeti.

Persze, de a lovakat sem hanyagoltam el, van otthon hat nóniusz tenyészkancám, plusz egy kihelyezett nóniusz törzsmén. Az igazi lovasnak az a tulajdonsága, hogy előbb a lovát eteti meg, ő maga csak azután ül asztalhoz. Apám lovastüzér volt, szívesen megemlékezem róla, nem beszélt sokat, de ha igen, akkor jópofákat mondott. A csikót például általában ugyanúgy becézi az ember, mint a csecsemőket. Ne pöszézz annak a csikónak, oktatott ki az apám, mert pöszén tanul meg nyeríteni, aztán vihetjük a lólogopédushoz. Apám olyan ember volt, akinek a hitelességére templomot lehetett volna építeni.

Maga hogyan került Kocsra?

Tatai vagyok, a párom kocsi, itt dolgozik, pénztáros a bankban. Miatta, jobban mondva érte jöttem Kocsra.

Abba a Komárom-Esztergom megyei településre, amely már a falu elején magyarul, angolul és németül is úgy köszönti az érkezőket, hogy „Ön a kocsi szülőföldjére érkezett”.

És ez igaz is, nagyon büszke lehet rá a település.

Hungaricum a kocsi kocsi?

Hát most aztán rátapintott az én nagy dilemmámra. Komárom-Esztergom megyének jelenleg a tudomásom szerint három fölterjesztett jelöltje van a hungaricumra: a bábolnai shagya arab lófajta, a kisbéri félvér, valamint a kocsi kocsi. A bírálók állítólag azt akarják, hogy a kocsi kocsi a népi magyar fogatolással együtt kapja meg ezt a címet. Nekem a népi fogatolás az életem, a kocsi a munkám, meg a szenvedélyem. Szerintem mindkettő külön-külön érdemes volna arra, hogy hungaricumnak nyilvánítsák őket. Ezért harcol Simon László, a település polgármestere és a falu fogadatlan prókátora, Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke is.

Milyen is hát a kocsi kocsi?

Kocs méltán névadója a 15. században készített járműnek, hiszen az eredete ehhez a településhez kapcsolódik. A középkorban királyi szekérgyártók lakták a falut. Mivel ez a település a Bécs és Buda közötti útvonalon található, az itt átutazó nagykövetek, főurak hírét vitték a kocsi kocsinak. Egyébként a kocsi főnév 1494-ben szerepel először írásos magyar nyelvemlékben, mégpedig II. Ulászló számadáskönyveiben.

Gyorsan átkerült más nyelvekbe is.

Így van. Az angolban coach, a németben Kutsche, a katalánba coetxe, a spanyolban coeche, az olaszba coccio, a svédben kusk, a szlovákban koc, a horvátba kocis, a lengyelben koczi, a csehben pedig Koczy néven ismerik.

Szép nyelvi karrier.

Igen, és a manapság divatos személyes mentor, személyiségfejlesztő szakember, a coach neve is innen származik.

Nézzük meg, mit is tud a kocsi kocsi?

Négy utas fért el benne, az úri utasok a kocsi hátsó részében foglaltak helyet, oda kevésbé fröcsögött fel a sár, szállt fel a por. Velük szemben általában a szolga ült, majd a kocsis, aki innen irányította a fogatot.

Honnan máshonnan irányíthatta volna?

A nyeregből. A befogott három ló egyike ugyanis nyerges volt, s korábban arról hajtották a lovakat.

Kocsi sajátosság, hogy három ló húzta a kocsit?

Igen, a fogatolás módja is egyedi. A baloldali ló volt a nyerges, a középső a rudas, a jobb szélső pedig a lógós, más néven svindler, vagy szélhámos. A sima úton elég lett volna két ló is, de a rosszabb talajon szükség volt a lógós erejére is. Ilyenkor a hajtó rábeszélte a lógóst, hogy dolgozzon.

Hogyan?

Elég legyen annyi, hogy megvolt a módszerük, de brutális bánásmódra ne gondoljon senki. A lógóst hagyták lógni, ha a másik két ló ereje elég volt a haladáshoz.

(Folytatjuk)

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....
2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....
2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....
2024.03.28
A jelenlegi Fiat 500-as modellt nem tervezik átalakítani a júliusi szabályzások szerint, az EV-....
2024.03.28
Halálra gázolta egy kisbusz sofőrje Nagykálló térségében nyírbátori mérnökségünk kollégáját, Tibort....
2024.03.28
Károkozás (25%), türelmetlenség és akadályoztatás (23%), fizetős, vagy ingyenes (10%) - leginkább....
2024.03.28
Nem csak a gyorsan hajtó autósok, hanem a motorosok is nagy kockázatot vállalnak – írja a Kronen....