Egy kaliforniai pár éjszaka figyelmeztető üzenetet kapott, hogy megszakadt Tesla Model S kocsijuk töltése. Tizenkét perccel később az autó riasztójának vijjogására és arra ugrottak ki az ágyból, hogy lángban áll kaliforniai házuk, írja a Washington Post. A Tesla gyulladt ki, a lángok átterjedtek a garázsban mellette álló másik kocsira, majd az épületre. A nyugalmazott mérnök férj azt mondta, hogy nem élnének már, ha az emeleten lett volna a hálószobájuk.

Az eset korántsem egyedi, nő az aggodalom, és autógyártók – például a Chevrolet – már figyelmeztették a járműtulajdonosokat, hogy bizonyos körülmények között ne hagyják felügyelet nélkül töltőre csatlakoztatott kocsijukat, illetve teljesen feltöltött akkuval ne állítsák be a garázsba. Ésszerű tanácsnak tűnik, csak épp nem életszerű, hiszen a villanyautó nagy hátrányát, a rövid hatótávot és a hosszú töltési időt éppen az éjszakai töltés lehetősége enyhíti elviselhető szintre. Hogyan kell érteni, hogy ügyeljenek rá, míg órák hosszat vesztegel a konnektornál? Netán vigyék le melléje az ágyukat, vagy felváltva virrasszanak? De még ez sem lenne elegendő óvórendszabály, hiszen menet közben is lángra kaphatnak elektromos gépkocsik.

Most ugorjunk át egy pillanatra a fantázia birodalmába. Képzeljük el, hogy a 19. század végétől, amikor még eldöntetlen volt a meccs a benzinmotoros, gőzgépes és elektromos automobilok között, az utóbbiak váltak volna egyeduralkodóvá, mert, mondjuk, nem lett volna elegendő a kőolaj-kitermelés a belsőégésű motoros járművekhez. Hozzászoktunk volna, hogy rövid időnként „villanycsöcshöz” kell állni. Ez lett volna a normális. És akkor, például napjainkban, egyszerre csak felfedeznek óriási nyersolaj-mezőket, és kihoznak hosszú hatótávú, pillanatok alatt megtankolható, nagyon praktikus kocsikat.

Mi lett volna erre a közvélemény reakciója? Egyrészt ujjongás, hogy megállás nélkül érhető el Budapestről az Adria, másrészt aggodalmas feljajdulás, hogy a benzin nagyon tűzveszélyes – ha elterjednek a vele hajtott autók, tűzvész, Armageddon fenyeget, halálra égünk mind!

Ma már tudjuk, hogy csekély ennek a kockázata, benzines járgányok csak balesettől szoktak kigyulladni, maguktól nagyon ritkán. És persze úgy vélnénk, hogy ezt a csekély rizikófaktort is kiküszöböli, ha száműzzük a gépjárművek energiaforrásaként a szénhidrogéneket, akkumulátoros-villanymotoros hajtóművel felváltva. Tehát a villanyautó a biztonságosság csúcsa!

Éppen ezt a hiedelmet rombolják le az elektromos autók tűzeseteiről szóló hírek. Hogyhogy kigyulladnak, mikor nincs is bennük száz Molotov-koktélhoz elegendő benzin? Az csakugyan nincs, de van más, szintúgy veszedelmes matéria. Mitől is gyullad ki egy villanyautó? A Forbes szakvéleményeket elemző összefoglalása szerint, eltérően a benzintől, amely maradéktalanul leereszthető a jármű tankjából, nincs biztos módszer a balesetben megsérült gépkocsi lítiumion-akkujából kivonni az energiát. Így az energiatartalom benn marad az akkuban, és beindulhat a hő önerősítő megszaladása, oly mértékben, hogy károsítja az akkumulátor környezetét. Egyre emelkedik a hőfok és a nyomás, megadja magát a tokozás, ívkisülés keletkezhet, gázok törnek ki, gyulladnak be, akár robbanás is történhet. Egy lítiumion-akku nem gyújtható fel gyufával, mint egy benzintartály, de kigyulladhat magától, ami nem fordulhat elő az autó tankjával.

Ha egy benzines kocsi gyullad ki, az nagyon látványos jelenségeket produkál, gyorsan terjed a tűz, örülhetnek az utasok, ha épségben menekülhetnek. A villanyautókon is pillanatok alatt hatalmasodhat el a baj, szintúgy akkora hővel jár, hogy csak megfeketedett roncs marad utána. Szakemberek szerint a villanyautók akkujának lángja tovább tart és nehezebben oltható el egy benzintanknál. Arról nem is beszélve, hogy milyen szennyező anyagok kerülnek közben a levegőbe…

Persze nem kell azért pánikolni. Mind a benzines, dízelmotoros autók kigyulladása ritka jelenség, és villanyautókkal sem fordul elő gyakrabban. Statisztikai kimutatásokra még nem számíthatunk, hiszen olyanok csakis nagyszámú esetre alapozva állíthatók fel, de még csak egy új járműjelleg elterjedésének kezdetén tartunk. Az ilyen sztorikat jobban felkapja a média, mert szenzációról van szó, az egyes eseteknek jelentős a hírértékük.

A hírfogyasztók szempontjainál azonban sokkal erősebbek a villanyautó-tulajdonosok megfontolásai. Őket nem az érdekli, hogy személyes veszteségük, nagyon drágán vett kocsijuk és netán egyéb értékeik pusztulása hány százalékkal járult hozzá egy adatsorhoz, és ha családtagjaik vagy önmaga élete, testi épsége is veszélybe került, akkor már a biztosítási kártérítés sem vigasztalhatja meg kellőképpen. Ezeket az embereket, érthetően, csak a saját járművük biztonsága foglalkoztatja.

Természetesen tudjuk, hogy a villanyautók akkumulátorát és töltését-kisütését fejlett számítógépes rendszer felügyeli, szabályozva a hőmérsékletet is. A spontán tűzijátékok azonban csökkentik a közbizalmat az efféle intézkedésekben, és felmerülhet a kérdés, hogy honnan veszi a jogot az Európai Unió, hogy nem teljesen biztonságos technológiát erőltessen rá az autóiparra és az autóvásárlókra? Mindenesetre érdekes lesz figyelemmel kísérni a további fejleményeket.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!