drón koalíció

A drónokon is múlhat, hogy lesz-e mit ennünk

2021.07.27.

A drónok tovább bővítik azt az eszközparkot, ami az utóbbi száz évben fokozatosan felváltotta a földeken az igavonó állatok és az ember munkáját. A következő lépés a mezőgazdasági robotok elterjedése lesz.

Május elején alakult meg a Magyarországi Drón Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére. A szervezethez a hónap végéig több mint hatvan tag csatlakozott, köztük az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is. A koalíció állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosíts a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatnia kell majd a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezéseket is.

– A drónok rendszeres használata jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez, miközben az agrároktatásban is nagy előrelépést hozhat – emelte ki Dr. Sisák István. Az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgató helyettese hangsúlyozta, határozott céljuk olyan mezőgazdasági mérnökök kinevelése, akik pontosan értik és irányítani tudják az agrárium digitális lépésváltását.

A Mezőgazdasági Karon a Természettudományi és Informatikai Karral együttműködésben zajlik hazánk legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is, amely az országban elsőként a drónos alkalmazásokat állította a középpontba. Sisák István szerint a fiatalok kiemelt érdeklődést mutatnak az újdonságok és a technikai fejlesztések iránt, és a legfontosabb, hogy diplomájuk megszerzése után mindezt kamatoztatni is tudják. A dinamikus agrárvállalkozásoknak ugyanis szükségük van olyan szakemberekre, akik jártasak a gépészet, az informatika és az agrárszakma világában. Mérnöki és technikusi szintű szakemberekre egyaránt igény lesz ezen a területen, ezért előremutató a Szegedi Tudományegyetem és az Alföldi Agrárszakképzési Centrum együttműködése a digitális mezőgazdaság oktatásában.

A mezőgazdasági termelés során a folyamatok nem mindig befolyásolhatók, ám a drónok segítségével bizonyos esetekben ez mégis lehetséges. Sisák István elmondása szerint mindez óriási technológiai ugrásnak számít. A drónok tovább bővítik azt az eszközparkot, ami az utóbbi száz évben fokozatosan felváltotta a földeken az igavonó állatok és az ember munkáját. Segítségükkel képesek vagyunk megállapítani – ezáltal pedig gyorsan kezelni – egyebek közt a tápanyag-ellátottsági zavart, a korai gyomproblémát, és a kártevők és betegségek okozta hirtelen fellépő fenyegetést is. Elvégezhető velük a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése és lokalizálása, valamint a folyamatos termésbecslés is.

Hangsúlyozta, néhány generációval korábban a munkaképes lakosság 40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma viszont ez a szám mindössze 4 százalék. A drónokkal végzett monitoring révén pontosan követni lehet, mikor mi történik a földeken, és megállapítható, mennyi tápanyagra és növényvédőszerre van szükség a termelés adott szakaszában.

Sisák István szerint a következő lépés a mezőgazdasági robotok elterjedése lesz. Ezen az állásponton van az Európai Bizottság is. Becslése szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területeken, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.

A határszemlét a mezőgazdaságban tehát rövidesen felváltja a drónos monitoring adatok kiértékelése. Sokkal több információ érhető el egy jól megtervezett drónos felméréssel, mint a hagyományos határszemlékkel, amikor csak az út szélét lehet jól megnézni, a távolabb eső részletek rejtve maradnak. A SZTE Mezőgazdasági Kara nemrégiben egy értékes, hőkamerával és nagy felbontású hagyományos kamerával felszerelt monitoring drónt szerzett be (Autel EVO II. Dual), amivel az agrárkutatásokat és a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzést kívánják fejleszteni.

 

A drón segítségével az egyetem tangazdaságában fognak nagy gyakoriságú repüléseket végezni, és a kapott adatok segítségével folyamatosan értékelik a növények egészségi állapotát (kártevők, kórokozók), a tábla gyomosságát, a növények és a talaj vízellátottságát, a potenciális öntözési igényt és a várható termés mennyiségét. A nagy felbontású hőkamerás felvételek kivételesen érzékeny módszert jelentenek, a munkafolyamatba a szakmérnök hallgatók is bekapcsolódnak, de igény szerint az érdeklődő gazdáknak is szerveznek majd rövid bemutatókat a tangazdaságban.

Az SZTE kutatói a drónok repülési magasságánál messzebbről is vizsgálják a táblákat, űrfelvételek elemzésével segítik a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén folyó növénytermesztést. Elsőként ők elemzik majd azokat a felvételeket, amelyeket a Német Légi- és Űrtávérzékelési Központ (DLR - Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) DESIS nevű hiperspektrális, azaz a felszínborítást vizsgáló képalkotó berendezése készít. Magyarország területéről a DESIS még nem készített felvételt, így a kutatás ebben a tekintetben egyedülálló.

A Ménesbirtok csaknem 400 négyzetkilométeres területéről a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett berendezés szenzoraival május elsejétől egészen október végéig minden áthaladáskor készít felvételeket. A kapott adatokat az SZTE Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriumának kutatói elemzik.

A Ménesbirtok területén az országban az egyik legmagasabb a napsütéses órák száma, így a hathónapos kutatási időszakban több terrabyte adat feldolgozását végzik el a kutatók geoinformatikai, távérzékelési képfeldolgozó, elemző rendszerek segítségével. A képalkotó technológiának köszönhetően 30-szor 30 méteres térbeli felbontásban lehet elemezni digitális képfeldolgozási módszerekkel a területet.

A választott hathónapos időszakban, különösen a tavaszi vetésű napraforgó, szója és a legnagyobb területen termesztett hibridkukorica megfigyelésére lesz lehetőség a vetés előtti talajelőkészítéstől kezdve a vetésen át egészen a betakarításig. A projektben a kutatócsoport tagjai elsősorban a talajadottságok, a csapadék, az öntözés, a tápanyagutánpótlás és a növényzet állapota közötti térbeli összefüggéseket szeretnék elemezni.

A DESIS képalkotó berendezését 2018. június végén szállította a SpaceX-15 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra. A szenzor 2019 tavasza óta működik folyamatosan, de a kiválasztott mintaterületekre vonatkozó felvételek készítését programozni kell. Ennek lehetőségét egy kutatási terv benyújtása után lehet elnyerni.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság....
2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....
2024.03.28
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön. ..
2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....
2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....
2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....