Egyetem
Budapesten született 1948. december 22-én. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1967-ben. Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedés mérnöki karán 1972-ben szerez diplomát. Ezt követően a BME Gépjárművek Tanszékén tudományos ösztöndíjas tanársegédként oktat 1974-ig. Pályázat útján kerül győri Közlekedési, Távközlési Műszaki Főiskola Autógépész Tanszékére (később Közúti és Vasúti Járművek tanszék), ahol főiskolai docens címet szerez. 1978-ban hőerőgépek (belső égésű motorok) szakterületen egyetemi doktori címet szerez.
A Főiskolán számos tantárgy tantárgyfelelőse, a Gépjárműdiagnosztika tárgy létrehozója, tankönyvének írója, gépjárműdiagnosztika területeb posztgarduális főiskolai képzés kidolgozója és képzési felelőse. Számos kutatás-fejlesztési munka témafelelőse.
1995-től napjainkig a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek tanszék adjunktusaként folytatja oktatói pályáját és 1995-1996 között egyidejűleg ellátja a Leier cégcsoport autós ágazat főmérnöki teendőit. 1996-tól napjainkig az X-Meditor Lapkiadó Oktatás- és Rendezvényszervező Kft. Autóinformatika Üzletágának igazgatója, majd az Autótechnika folyóirat főszerkesztője.
A Magyar Tudományos Akadémia Belsőégésű motorok albizottságának tagja.
Találmánya: detonáció intenzitásmérő műszer, futóművizsgáló berendezés.
1991-től közreműködésével megalakul az Autójavítók és Autókereskedők Szakszövetsége (AJAKSZ), amely az első szakmai érdekképviseleti szervezet e szakmakörben a rendszerváltás után Magyarországon. Az AJAKSZ-nak nem csak alapító tagja, hanem alelnöke is egészen 1998-ig. 1998-tól a szervezet Autószerelők Országos Egyesülete néven működik tovább, az alelnöki, majd ügyvezető igazgató tisztséget tölt be 2009-ig.
1991-1997. között a Szaki és a Szaki-tanuló szakmai folyóiratok alapító főszerkesztője, állandó szerzője.
1993-ban megjelenik első szakkönyve Gépjármű-elektronika I. címmel, amelyet társszerzőként publikál.
1996-2002. között a Karosszéria című szakmai folyóirat alapító főszerkesztője.
1998-1999. között az Autószaki-Junior szakképzési folyóirat főszerkesztője, állandó szerzője.
1998-2002. között a havonta megjelenő Autószaki szakmai folyóirat alapító főszerkesztője, állandó cikkírója.
1999-2002. között a Járművek, a Gépipari Tudományos Egyesület műszaki folyóiratának felelős szerkesztője.
2000-2002. között az Autóház szakmai folyóirat alapító főszerkesztője, állandó cikkírója.
2002. óta az Autótechnika folyóirat alapító főszerkesztője, állandó szerzője.
2006. óta „A Jövő Járműve” Járműipari Innovációs Szaklap felelős szerkesztője.
2006.óta a romániai Auto tehnica lapkoordinátor szakmai szerkesztője.
Szakkönyvei sorában jelentős a társszerzőkkel írt, 2005-ben megjelent Dízel befecskendező rendszerek könyve.
2007-ben a Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálat tanúsítványadó tankönyveként kiadott „Zöld könyv” egyik szerzője.
Az Autodiga szakkiállítás társakkal alapítója, szervezője.
2008-tól a Gépjármű Vizsgálóállomások Országos Egyesületének (GVOE) alapítója és elnöke.
Az általa szerkesztett szakmai folyóiratok, a szakmai könyvek és szakcikkek formájában megjelenő szakmai publikációi, valamint a vállalkozók részére rendszeres megtartott szakmai tanfolyamokon elhangzó előadásai révén érdemei vannak a magyar gépjármű javítóipar szakmai továbbképzésében, az új technikák, gépek, berendezések megismertetésében, a javítóipar keleti márkákról a nyugati gyártmányú autókra történő átállás szakmai, szakképzési, ismeretterjesztési, szakírói feladatainak teljesítésében.
2007-ben a párizsi EquipAuto kiállítás Nagydíját odaítélő nemzetközi szakmai zsűribe kapott meghívást.
Szakmai kitüntetések birtokosa (MTESZ, Széchenyi István Egyetem, KHEM Baross Gábor díj stb.). A magyar autógyártás centenáriuma alkalmából (2005) 100 kiemelkedő szakember körének oklevéllel kitüntetett tagja, aki a hazai automobilizmus fejlődéséhez, a magyar tudomány és technika gazdagításához jelentős mértékben hozzájárult.
2008-tól nyugdíjas.elhangzó előadásai révén érdemei vannak a magyar gépjármű javítóipar szakmai továbbképzésében, az új technikák, gépek, berendezések megismertetésében, a javítóipar keleti márkákról a nyugati gyártmányú autókra történő átállás szakmai, szakképzési, ismeretterjesztési, szakírói feladatainak teljesítésében.