"Félig magyar vagyok, de a szívem, főleg a szögesdrótok átvágása óta egészen a magyaroké." Így nyilatkozott 1992. márciusában az apai ágon magyar származású Barényi Béla, aki már gyerekkorában autómániás volt. 1926-ban végzett a bécsi műszaki főiskolán, dolgozott Steyrben az Austro-Fiatnál, majd az Adlernél, 1929-ben publikálta egy olcsó és korszerű népautó tervét.

Több szabadalma volt, mint Edisonnak

Barényi 1939-ben került a Mercedeshez, ahol megalapította, majd korszerű központtá fejlesztve 1972-ig vezette a biztonságtechnikai részleget, miközben 1959-től nyugdíjba vonulásáig irányította a törésvizsgálatokat. Tervezett sátortetős kemping kocsit, ám 2500–nál is több szabadalma közül az autóipar passzív biztonságtechnikai megoldásai a legjelentősebbek, például 1955-ben az elütött gyalogos sérüléseit csökkentő autóé.

Törésteszt Barényi módra       Forrás: Daimler AG

Ponton padló

Napjainkban is példaértékű a gyűrődő zónás és ütközéskor megfelelő védelmet nyújtó szilárd biztonsági utascella kialakítása, valamint a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop és a rejtett ablaktörlőlapát.

Ő irányította az új modellek ütközési és borulási tesztjeit, többek között az 1953-ben szériagyártásra került W 120-as Ponton modellét, mely oldalütközésnél is védő padlólemezt kapott.

Utascella

Személygépkocsi biztonsági utascella szabadalmát 1951-ben jelentette be: a 854157 számú patent őrzi az első szériagyártásra érett merev kialakítású, gyűrődési zónás karosszéria leírását. Az 1959-es W 111-es sorozatú Mercedesek már ennek megfelelően készültek.

A karosszéria biztonságát eltérő merevségű elemekkel érte el: a jármű közepén egyenesen futó hossztartók a lemezekkel együtt stabil biztonsági alapot adtak, miközben az első és hátsó tartók íveltek és ütközés esetén deformálódtak, elvezetve az ütközési energia egy részét, így védve a járműben ülőket a sérülésektől.

Egyre magasabb poszton

A fecskefarkú Mercedes-Benz volt az első korszerű biztonsági karosszériás személykocsi: 1953-ban Barényit áthelyezték a fejlesztési részlegre, melynek két évvel később már vezetője.

Nyugdíjba vonulása előtti munkásságának legjelentősebb műve az ESV sorozat, melyből három év alatt 35 biztonsági prototípus készült, közülük elsőként az ESV 05-öst ismerhette meg a nagyközönség.

ESV

Az ESV (Experimental Safety Vehicles) program 1968-ban indult az USA kezdeményezésére, és a Mercedes prototípusát 1971 októberében mutatták be a Sindelfingenben megrendezett II. ESV konferencián.

Az alapot az állólámpás W114-es Mercedes-Benz adta, ennek műszerfalába és vezetőülésének támlájába építettek légzsákokat. Az amerikai vásárlói igények kiszolgálására két első üléséhez önbecsatoló biztonsági öveket építettek.

A tíz centivel megnyújtott tengelytávú autó orra 37 centivel lett hosszabb, ezzel és hidraulikus energiaelnyelő elemes lökhárítókkal növelték a gyűrődési zónát.

ABS igen, kurbli nem

A fékrendszere már blokkolásgátlós volt és más biztonsági változtatásokat is kapott a nagy Mercedes: a bennülők sérülésveszélyeit azzal is csökkentettek, hogy az elektromos ablakemelők beszerelésével eltüntethették a kiálló tekerőkurblikat, miközben hasonló okból megszüntették a háromszög alakú kis szellőző ablakokat is.

A nagyméretű fényszórók automata magasságállítót és mosóberendezést kaptak, mindezt ötven évvel ezelőtt. A hosszabb és biztonságosabb karosszériának is köszönhetően az ESV 05-ös modell tömege 2060 kilóra nőtt, ami 635 kilogrammal lett több, mint az eredeti W114-es modellét.

Díjazott zseni

A járművek passzív biztonsága már fiatalon foglalkoztatta Barényit, aki valódi baleseteket elemezve felismerte az alkatrészek, például a merev kormányoszlop veszélyét ütközéskor.

Munkásságáért Barényi Béla megkapta a műszakiaknak adományozható legtekintélyesebb Rudolf Diesel aranyérmet, majd a rangos Károly-díjat és 1994-ben bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába, (Automotive Hall of Fame, Detroit), a Michigan állambeli Dearnbornban ma is külön teremben ismerhető meg munkássága.

Barényi Béla 1997. május 30-án halt meg. 2007 márciusában bekerült az autózás meghatározó személyiségeit felsorakoztató European Automotive Hall of Fame csarnokba és utcát neveztek el róla Stuttgart-Maichingenben.

Barényi Béla és a Mercedes SL                          Forrás: Daimler AG

Életrajz

Barényi Béla Viktor Károly 1907. március 1-jén a Bécs melletti Hirtenbergben született.

Apja Eugen Barényi katonatiszt, édesanyja Maria Keller, gyáriparos kormányzó leánya volt. Béla négy testvérével együtt nagypolgári környezetben nevelkedett, családi autójuk egy luxus Austro-Daimler volt, ami meghatározta a fiú érdeklődését.

Az I. világháború alaposan megváltoztatta Barényi életét, mert édesapja 1917-ben meghalt a fronton. A világháború után elveszett nagyapjának gazdasági hatalma, így megözvegyült lányának és unokáinak élete alaposan megváltozott. A háború előtt Ausztria és Magyarország leggazdagabbjai közé tartozott a Keller család, 1927-ben segélyért kellett folyamodnia.

Fotók és illusztrációk forrása: Daimler AG, Mercedes-Benz

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!