Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a mai formájában 1991 óta létezik Magyarországon, de azt ezt megelőző időszakban is rendelkeztek biztosítással az autósok. Ma már kevesen tudják, hogy hazánkban már 1961-től megindult a biztosítási hálózat kiépítése, amely 1970-re csaknem teljes körű lett. Ezt követően 1982-től a világon egyedülálló újításként az üzemanyagok árába építették be a kötelező biztosítás díját. Ez több szempontból is jó megoldásnak tűnt. Egyrészt mindenki a megtett út arányában szállt be a költségekbe, másrészt kizárta a szerződéskötés maceráját, és azt is, hogy valaki ne rendelkezzen biztosítással. A károkért az Állami Biztosító felelt, probléma megoldva. Vagy mégsem? És aki innen-onnan szerzett benzint? Még Svájc is megfontolta az áttérést a magyar rendszerre, de aztán az előbb említett gyenge pontja miatt elvetették.

A rendszerváltás

Liberalizáció – ez a szó lengte be akkoriban a közéletet és a dolog alól nem bújhatott ki a biztosítási szektor sem, úgyhogy 1991-ben egy kormányrendelet fektette le a szerződésalapú KGFB rendszer alapjait. ’91-ben öt társaság kezdte meg a biztosításkötéseket.

A rendszer lényege az, hogy a jármű üzembentartója köteles biztosítást kötni az általa az üzemeltetés során a gépjárművel okozott károk megtérítésére. Ekkor kezdte megtanulni az ország, hogy a forgalmi mellett a biztosítási csekknek, vagy érvényes kötvénynek is ott kell lennie az autóstáskában.

Klasszikus autóstáska - szandál zoknival

Hogyan működik a rendszer?

Mivel kötelező, elvileg minden autó rendelkezik KGFB-vel. A megkötött szerződések alapján kalkulált összeget előre be kell fizetni a biztosítónak, ami erről igazolást küld, ezt mindig magunknál kell tartani, feltétele egy autó üzemben tartásának, de még a műszaki vizsgán is elkérik az igazolást.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kizárólag annak a számára téríti meg a kárt, akinek azt a biztosított okozta. Tehát nem szabad összekeverni a CASCO biztosításokkal, ami a saját járművünkben keletkezett károkra vonatkozik. Erről talán majd egy másik cikksorozatban beszélünk.

Ez is egy megoldás lenne autónk biztosítására

Sok autósnak mégsincs biztosítása

Hát igen, sajnos viszonylag elég sokáig ki lehet húzni KGFB nélkül. Úgy tudom, hogy időnként ráeresztenek a nyilvántartásra egy szűrést, de még soha nem hallottam, hogy valaki ezen akadt volna fenn. A lebukás inkább rendőri ellenőrzésnél, vagy baleset okozásakor következik be. Legkésőbb a műszaki vizsga alkalmával már be kell mutatni egy érvényes KGFB szerződést, úgyhogy elvileg ez az utolsó pont ameddig húzni lehet.

Miért nincs biztosítás?

Ritkább eset, hogy meg sem kötik azt, hiszen gépjármű tulajdonszerzéskor is igazolni kell annak meglétét, tehát a szerződés általában létrejön. Manapság már az internet a biztosításkötések legfőbb helyszíne, de ilyenkor a csekk csak később érkezik, a biztosítás azonban életbe lép. Akarva akaratlanul azonban ezeket a csekkeket nem mindig fizetik be, úgyhogy ezek a szerződések „díj nemfizetés miatt” megszűnnek. Igen ám, de a rendszer nem értesít semmilyen hatóságot erről.

MABISZ

A Magyar Biztosítók Szövetségének megalakulására éppen a biztosítási piac liberalizációja miatt volt szükség. A MABISZ feladata ma már nagyon széleskörű, és egyáltalán nem csak a gépjármű biztosításokkal kapcsolatos. Amiért itt most mégis megemlítjük az az, hogy a MABISZ jön képbe, amikor egy károkozóról kiderül, hogy nincs kötelező biztosítása. Ekkor a szövetség által kezelt kártalanítási számláról rendezik a károsult igényét. Ezt a számlát a biztosítók töltik meg pénzel.

Nem éri meg

Amikor mégis kiderül valahogyan, hogy nem fizetünk KGFB-t, akkor elég szigorú szankciókkal kell szembenéznünk. Mindenek előtt azonnal „ránk HTK-zák” az okozott kárt, ezt be fogják hajtani, de kegyetlenül. Ezen kívül, be kell majd fizetünk a fedezetlenségi díjat, amit a biztosításon kívül eltöltött napok száma alapján kalkulálnak. Egy átlagos (100 lóerős) személyautó fedezetlenségi díja naponta 480,- Ft. Ez egy 30 napos hónapban 14.400,- tehát az éves díj kb. 50%-a.

Ez mindig a forgalmi mellett van - a rendőrnek így elég, hiszen a dátumok ott vannak a csekken

Rendőrségi ellenőrzésen való lebukás esetén ugorhat a rendszámunk, a járművet pedig ki is vonhatják a forgalomból. A befizetetlen biztosítási díjat természetesen rendezni kell ebben az esetben is.

Kárrendezés KGFB alapján

Vegyük az alapesetet, amikor egy ütközés során ismert a károkozó fél. (Ez a dolog nagyon fontos, később még visszatérünk rá.) Tegyük fel tehát, hogy olyan a baleseti szituáció, hogy a felek nem hajtanak el a helyszínről, hanem értelmes emberek módjára kezelik a helyzetet. Ha megegyezés van abban, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért, akkor lesz igazán egyszerű a helyzet.

Csak elő kell venni a baleseti bejelentőlapot, ez a híres-hírhedt kék-sárga papíros, amelyre a baleset minden körülményét rögzíteni lehet, majd a legalsó részen, az aláírások mellett be kell (vagy lehet) írni, hogy „felelősségemet elismerem”, vagy „-nem is ismerem el”.

Legyen nálunk:

A kék-sárga bejelentőlap egy szabványosított jegyzőkönyv. Minden biztosító társaság gyárt belőle a saját logójával ellátott példányt, de a tartalma egységes. Szóval mindegy melyik fejléccel, csak legyen nálunk egy-két darab, mert adott esetben a másik félnél biztosan nem lesz.

Szerezzünk be és vigyünk magunkkal egy kék-sárga baleseti bejelentőt!

Ezen a bejelentőn fel kell tüntetni a szerződés-, vagy kötvényszámot. Ez az azonosító megkönnyíti a biztosító társaság dolgát az azonosításban, de például a biztosítási díj csekkjén nincs mindig feltüntetve. Ezért célszerű a csekk mellett a kötvényt is magunkkal hordani.

Ennyit elöljáróban, de nemsokára jön a 2. rész, amelyben kárrendezés folyamatáról lesz szó.